+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2021. május 20. csütörtök, 11:07
A szélsőjobboldali Szabadságpárt frakcióvezetőjének annyira elege van Sebastian Kurzból, hogy azt javasolja: a konzervatív ÖVP-n kívüli minden többi párt fogjon össze egy új kormányban. De vajon lehet-e esélye egy ilyen, a magyar ellenzéki összefogásra hajazó osztrák kormánykoalíciónak?

Amint arról az Azonnali beszámolt: május elején nyomozást indított Sebastian Kurz osztrák néppárti kancellár ellen a korrupciós államügyészség. Szerintük Kurz legalább három ügyben nem mondott igazat egy parlamenti vizsgálóbizottság előtt – holott ez jogilag kötelessége, azaz hamis tanúzás gyanúja merülhet fel vele szemben.

 

Kurz körül eleve egyre inkább szorult a büntetőjogi hurok,

 

miután idén pénzügyminisztere, Gernot Blümel ellen az a vád fogalmazódott meg, hogy illegális adományt vett át egy szerencsejátékcégtől. Noha ő erre nem akar emlékezni, a korrupciós államügyészség februárban házkutatást is tartott nála.

 

GERNOT BLÜMEL (BALOLDALT) ÉS SEBASTIAN KURZ (JOBBOLDALT) SZOROS SZÖVETSÉGET ALKOT A NÉPPÁRTBAN. FOTÓ: ÖVP WIEN / FB

 

Emellett pedig kikerültek azon SMS-üzenetek, amelyeket Kurz váltott az osztrák állami vagyonügynökség vezetőjével, Thomas Schmid-del, akinek még kinevezése előtt megígérte:

 

„mindent megkapsz, amit akarsz”.

 

Emiatt tehát felmerülhet, hogy Schmid nem szakmai okokból, hanem Kurz-cal és Blümel-lel való jó kapcsolatai miatt kapta az állást – Blümel írta is neki, hogy ne aggódjon semmi miatt, mert „a családhoz tartozol”.

 

Amúgy Kurz kapcsán is azért indult el az eljárás, mert a korrupciós államügyészség szerint nem mondott volna igazat arról, hogy mennyire volt beavatva Schmid kiválasztásába. Kurz azt állította, hogy csak utólag értesítették volna erről – de az SMS-eiből az derül ki, hogy nagyon is ő tehetett javaslatot Schmidre.

 

Blümel lemondását az ellenzék – ahol a szocdemek, a széljobbosok és a liberálisok ülnek – azért követelte, mert politikus nem volt hajlandó egy alkotmánybírósági döntést – ami szerint iratokat ki kellett volna adnia egy parlamenti bizottságnak – végrehajtania, és végül a köztársasági elnöknek kellett az alkotmányban garantált alkotmánybírósági döntés-végrehajtási jogkörét használnia, és Blümelt az iratok kiadására felszólítania. Kurz-cal szemben pedig azért fogalmazódik meg kritika, mert nyomozás van ellene folyamatban, és maga Kurz is azzal számol, hogy ezt vádemelés is követheti. Bár

 

az ügyészek lelkére Kurz azzal is hatni akart, hogy elmondta: a mamáját nagyon megviselik ezek a hírek.

 

Az osztrák sajtó eközben azt találgatja, hogy mikor lehet elegük a Kurz körüli botrányokból azon Zöldeknek, akik 2020 januárja óta közösen kormányoznak a konzervatív Néppárttal – sőt, a párt adja Alma Zadić személyében az igazságügyminisztert. Zadić számára azért is kellemetlenek az ügyek, mert azt a Christian Pilnacek minisztériumi szekcióvezetőt, aki állítólag iratokat játszott ki Blümel pénzügyminiszternek az ellene folyó eljárásokról, csak idén februárban mentette fel – noha még nem elbocsátotta – a tisztségéből.

 

Ha a Zöldek kilépnének a kormányból, akkor Kurznak nem lenne többsége a bécsi parlamentben.

 

Persze elvileg összeállhatna azon szélsőjobboldali FPÖ-vel, amellyel 2017 és 2019 között egyszer már kormányzott – de az FPÖ nemrég egy frakcióhatározatban zárta ki annak lehetőségét, hogy előrehozott választások nélkül álljanak be bármilyen kormány mellé. Sajtóhírek szerint a párt elnöke, Norbert Hofer egyezkedett volna egy kormányzati szerepről – azaz, hogy az FPÖ beugrik a Zöldek helyére – Kurz-cal, bár ezt Hofer tagadta, igaz, azt ezt elutasító frakcióhatározatnál nem volt jelen. Mindehhez jön az is, hogy a párt frakcióvezetője, Herbert Kickl – aki amúgy 2017 és 2019 között Kurz belügyminisztere volt – mostanra a kancellár legélesebb kritikusa lett, akit a lockdown miatt még diktatúrával is megvádolt.

 

Most is az FPÖ-s Kickl viszi a legélesebb Kurz-ellenességet,

 

noha azon ügyek, amelyekben a parlamenti vizsgálóbizottság – ahol Kurz elvileg nem mondott volna igazat – vizsgálódik, az FPÖ-t is érintik, mert a 2017 és 2019 közötti korrupciós és protekciós ügyekről van főleg szó.

 

Kickl nemrég azt követelte, hogy „helyre kell állítani Ausztria politikai higiéniáját”, és ennek érdekében egy olyan – akár csak átmeneti – kormányra lenne szükség, amelyben nincs ott az ÖVP. Ez praktikusan azt jelenti, hogy szerinte – erősorrend szerint –

 

a szocdemeknek, az FPÖ-nek, a Zöldeknek és a liberális Neosnak kellene közös kormányt alakítaniuk.

 

Az ÖVP amúgy 1945 óta – az 1970 és 1987 közötti időszak kivételével – mindig kormányon volt (bár nem mindig vezető pártként).

 

HERBERT KICKL HIÁBA VOLT EGYKORON KURZ BELÜGYMINISZTERE, MOSTANRA Ő LETT A KANCELLÁR LEGRADIKÁLISABB BÍRÁLÓJA. FOTÓ: HK / FB

 

Kickl javaslatát azonban az FPÖ-pártelnök Hofer elvetette, aki azt mondta, hogy „Ausztria nem Hohenems” – ezzel arra a vorarlbergi városkára utalt, ahol a Zöldek és a szélsőjobboldal közösen kormányoz. A szociáldemokraták részéről azonban Franz Schnabl, a párt alsó-ausztriai elnöke már nem volt ilyen elzárkózó, szerinte az SPÖ nem zárkózhat el az ötlettől, „ha az ÖVP a káoszkancelláron [azaz Kurzon] kívül nem tud kompetens, integrer személyeket felmutatni”.

 

Az SPÖ és az FPÖ közötti együttműködés nem lenne újszerű a második köztársaság történetében.

 

Ugyanis 1983 és 1987 között a két párt – szocdem kancellár alatt – közösen kormányzott, igaz, az FPÖ-ben akkor még a német nacionalista tábor mellett azon liberális csoport is erős volt, amely aztán 1993-ben Liberális Fórum néven kiszakadt. (A Liberális Fórum mostanra feloldódott gyakorlatilag a Neosban.) Burgenland tartományt is az SPÖ és az FPÖ közösen kormányozta 2015 és 2019 között.

 

NYITÓKÉP: SPÖ-, FPÖ- és Zöldek-plakátok a 2019-es választási kampányban Bécsben / Illés Gergő, Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mély aggodalmukat fejezték ki, és hangsúlyozták, a szólásszabadság és az emberi jogok mellett állnak.

Hetvenperces sor a reptéren, Orbán Viktorral elégedetlen taxisofőr, védettségi igazolvány.

Megnéztük, mennyire nyerhetőek ezek a körzetek az ellenzék számára 2022-ben.

Csárdi Antal szerint az ellenzéki egység továbbra is töretlen.

Mint írják, nem hiszik, hogy a Jobbik valóban partner akar lenni abban, hogy több tízezer honfitársunk életét tönkretegye.

Jámbor szerint nem kommunikációs trükk az ellenzéktől a népszavazás, de még ha az is, végsősoron kárt fog okozni a Fidesznek.

Az IDEA Intézet elemzése szerint viszont a biztosan szavazó pártválasztók körében a Fidesz majdnem behozta az ellenzéket.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás