Új zöld párt kell, de csak 2022 után

Új ökopolitikai programot mutattak be a zöldmozgalom régi motorosai nemrég Budapesten. A Harmadik út szerzői közül Schiffer Andrást, Lányi Andrást és Tallár Ferencet kérdeztük arról, lesz-e a programtöredékből program, és végül párt. Videó!

Az ökopolitika legfontosabb magyarországi műhelyének, a Karátson Gábor körnek a június 4-i fővárosi kötetbemutatóján a szerzők és a résztvevők a Harmadik út – ökopolitikai programtöredékek című írást vitatták meg. A „harmadik út” régi jelszó a magyar politikában: 1943 után a népi írók köre a „sem szocializmus, sem kapitalizmus” értelemben használta, 1990 után pedig időről időre a szélsőjobboldal hozta fel, a MIÉP és a Jobbik ezen a néven közösen is indult 2006-ban. Most a zöldmozgalom régi motorosai csípték fel a kifejezést, holott Magyarországon jelenleg a hétpártivá bővült ellenzékben két erő, az LMP és a Párbeszéd is teljes mértékben zöld pártként definiálja magát.

A Harmadik út progamja – amelyet Lányi András filozófus, a Védegylet alapítója szerkesztett, és társszerzőségben Schiffer András az LMP volt társelnöke, Tallár Ferenc társadalomfilozófus és Kajner Péter, az ELTE ökológiatanára jegyzik – egyben pártkezdeményt is feltételez, már csak azért is, mert Schiffer még 2016-os, a politika első vonalából való visszavonulása után azt nyilatkozta az Indexnek adott interjújában, célja a következő években éppen az lesz, hogy felépítse egy új alapokon nyugvó politikai zöldmozgalom intellektuális hátországát és alapjait. Mint ahogy interjúalanyaink itt fogalmaztak, ennek része volt a Karátson Gábor kör 2019-2020-as beszélgetéssorozata is.

A programban valóban a globális klímapolitikán túlnyúlóan magáról az ökopolitikáról van szó: lokális autonóm szerveződések, az Európai Unió reformja, a hitelezési rendszer átgondolása is szerepelnek a javaslatok között. A fejezetszerzők között pedig megtalálhatjuk például a Fridays for Future ökomozgalom ifjú aktivistáját, Pribéli Leventét csakúgy, mint a nemrég a bunyevácok ügyét felkaroló Ikotity István volt LMP-s képviselőt.

Schiffer András viszont az Azonnalinak leszögezte, a hétpárti ellenzék letért az ökopolitikának még a lehetőségéről is, és az egy alapvetően tőkepárti, növekedésközpontú, liberális politika mellett tette le a garast, megfogalmazása szerint most Orbán keményvonalasaival szemben az MSZP-Jobbik-DK-Párbeszéd-Momentum-LMP-Új Világ Néppárt egyveleg egy „progresszív jobboldali” blokkot alkot.

Hasonlóan látja a helyzetet Lányi András és Tallár Ferenc is, előbbi szerint egyes politikusoknak akár szívesen segítene is a műhelyük, maga Lányi például 2018-ban még az LMP-nek írt pártprogramot, most azonban nem lát túl sok reményt az aktív politikában, a szakmai javaslatok ugyanis eddig látszólag senkit nem érdekeltek. Tallár ehhez annyit tett hozzá, a most még az aktuálpolitikában inaktív rendszerkritikus baloldali körök szervezetei, mint A Város Mindenkié civiljei, vagy éppen a Szolidáris Gazdaság Központ potenciális szövetségeseik céljaikban, de a hétpárti ellenzék környékén ő sem lát ilyet, reformjavaslataik nekik is vannak, de azok túlzottan aprócska lépések, amikkel szerinte változást elérni aligha lehet.

A válasz Lányi Andrástól egy potenciális igen volt, de Schiffer, Tallár és ő is hangsúlyozták, erre nem a következő évben kerül sor, az ugyanis szerintük a Fidesz és a „létező ellenzék” harcáról szól majd, ebben pedig nem kívánnak szerepet vállalni. Ha valaki tehát rájuk mint harmadik erőre kíván szavazni egy nap, még jó ideig várnia kell erre.

NYITÓKÉP: Katai Levente / Azonnali