+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Tóth Csaba Tibor & Antal Róbert-István
2021. június 7. hétfő, 14:30
Új ökopolitikai programot mutattak be a zöldmozgalom régi motorosai nemrég Budapesten. A Harmadik út szerzői közül Schiffer Andrást, Lányi Andrást és Tallár Ferencet kérdeztük arról, lesz-e a programtöredékből program, és végül párt. Videó!

Az ökopolitika legfontosabb magyarországi műhelyének, a Karátson Gábor körnek a június 4-i fővárosi kötetbemutatóján a szerzők és a résztvevők a Harmadik út – ökopolitikai programtöredékek című írást vitatták meg. A „harmadik út” régi jelszó a magyar politikában: 1943 után a népi írók köre a „sem szocializmus, sem kapitalizmus” értelemben használta, 1990 után pedig időről időre a szélsőjobboldal hozta fel, a MIÉP és a Jobbik ezen a néven közösen is indult 2006-ban. Most a zöldmozgalom régi motorosai csípték fel a kifejezést, holott Magyarországon jelenleg a hétpártivá bővült ellenzékben két erő, az LMP és a Párbeszéd is teljes mértékben zöld pártként definiálja magát.

 

A Harmadik út progamja – amelyet Lányi András filozófus, a Védegylet alapítója szerkesztett, és társszerzőségben Schiffer András az LMP volt társelnöke, Tallár Ferenc társadalomfilozófus és Kajner Péter, az ELTE ökológiatanára jegyzik – egyben pártkezdeményt is feltételez, már csak azért is, mert Schiffer még 2016-os, a politika első vonalából való visszavonulása után azt nyilatkozta az Indexnek adott interjújában, célja a következő években éppen az lesz, hogy felépítse egy új alapokon nyugvó politikai zöldmozgalom intellektuális hátországát és alapjait. Mint ahogy interjúalanyaink itt fogalmaztak, ennek része volt a Karátson Gábor kör 2019-2020-as beszélgetéssorozata is.

 

A programban valóban a globális klímapolitikán túlnyúlóan magáról az ökopolitikáról van szó: lokális autonóm szerveződések, az Európai Unió reformja, a hitelezési rendszer átgondolása is szerepelnek a javaslatok között. A fejezetszerzők között pedig megtalálhatjuk például a Fridays for Future ökomozgalom ifjú aktivistáját, Pribéli Leventét csakúgy, mint a nemrég a bunyevácok ügyét felkaroló Ikotity István volt LMP-s képviselőt.

 

Schiffer András viszont az Azonnalinak leszögezte, a hétpárti ellenzék letért az ökopolitikának még a lehetőségéről is, és az egy alapvetően tőkepárti, növekedésközpontú, liberális politika mellett tette le a garast, megfogalmazása szerint most Orbán keményvonalasaival szemben az MSZP-Jobbik-DK-Párbeszéd-Momentum-LMP-Új Világ Néppárt egyveleg egy „progresszív jobboldali” blokkot alkot.

 

Ennek az ellenzéknek lehet programja a „zöldre festett kapitalizmus”, de a valódi ökopolitika a szerzők szerint aligha.

 

Hasonlóan látja a helyzetet Lányi András és Tallár Ferenc is, előbbi szerint egyes politikusoknak akár szívesen segítene is a műhelyük, maga Lányi például 2018-ban még az LMP-nek írt pártprogramot, most azonban nem lát túl sok reményt az aktív politikában, a szakmai javaslatok ugyanis eddig látszólag senkit nem érdekeltek. Tallár ehhez annyit tett hozzá, a most még az aktuálpolitikában inaktív rendszerkritikus baloldali körök szervezetei, mint A Város Mindenkié civiljei, vagy éppen a Szolidáris Gazdaság Központ potenciális szövetségeseik céljaikban, de a hétpárti ellenzék környékén ő sem lát ilyet, reformjavaslataik nekik is vannak, de azok túlzottan aprócska lépések, amikkel szerinte változást elérni aligha lehet.

 

Ezek után adta magát a kérdés: vajon maguk a program szerzői kívánnak új pártot szervezni?

 

A válasz Lányi Andrástól egy potenciális igen volt, de Schiffer, Tallár és ő is hangsúlyozták, erre nem a következő évben kerül sor, az ugyanis szerintük a Fidesz és a „létező ellenzék” harcáról szól majd, ebben pedig nem kívánnak szerepet vállalni. Ha valaki tehát rájuk mint harmadik erőre kíván szavazni egy nap, még jó ideig várnia kell erre.

 

NYITÓKÉP: Katai Levente / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mély aggodalmukat fejezték ki, és hangsúlyozták, a szólásszabadság és az emberi jogok mellett állnak.

Hetvenperces sor a reptéren, Orbán Viktorral elégedetlen taxisofőr, védettségi igazolvány.

Megnéztük, mennyire nyerhetőek ezek a körzetek az ellenzék számára 2022-ben.

Csárdi Antal szerint az ellenzéki egység továbbra is töretlen.

Mint írják, nem hiszik, hogy a Jobbik valóban partner akar lenni abban, hogy több tízezer honfitársunk életét tönkretegye.

Jámbor szerint nem kommunikációs trükk az ellenzéktől a népszavazás, de még ha az is, végsősoron kárt fog okozni a Fidesznek.

Az IDEA Intézet elemzése szerint viszont a biztosan szavazó pártválasztók körében a Fidesz majdnem behozta az ellenzéket.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás