történelem
Robert C. Castel
Tessék eljönni a Közel-Keletre metanarratívák gyártása helyett!

A közel-keleti neandervölgyieknek fel kell ismerniük, hogy a „kirekesztő nacionalizmus” egy patológia, ami nyolc napon túl gyógyul. Legalábbis Laczó Ferenc szerint. Én is javaslok neki valamit.

Novák Attila
Izraelt nem megérteni, hanem félremagyarázni lehet a posztkolonializmussal

A nyugat-európai baloldali politikai aktivizmus történettudományi álcába csomagolva folytat háborút Izrael ellen, amikor az ország kapcsán a gyarmati narratívát használja. Izrael azonban egyrészről nem (csak) a holokausztra adott válasz, másrészről a politikáját nem jellemezte sohasem a kolonizáció. Ehhez elég a történelmet ismerni.

Nemrég még Izraellel volt szolidáris az olasz széljobb, most a holokausztot relativizálná
Nemrég még Izraellel volt szolidáris az olasz széljobb, most a holokausztot relativizálná

A Giorgia Meloni vezette neofasiszta Olaszország Fivére párt azt szeretné, ha az olasz büntetőjog ugyanúgy büntetné az észak-adriai térségből elűzött (vagy sokszor maguktól elmenekült) olaszok szenvedéseinek tagadását, mint a holokausztét. A kritikusok szerint ezzel az Izrael-párti Meloniék gyakorlatilag a holokauszt relativizálását szorgalmazzák, elvégre a két történelmi esemény nem hasonlítható össze egymással.

A magyar nagyúr, aki erdélyi fejedelemként lengyel király lett és legyőzte az orosz cárt
A magyar nagyúr, aki erdélyi fejedelemként lengyel király lett és legyőzte az orosz cárt

450 évvel ezelőtt lett Erdély fejedelme Báthory István. Roppant eseménydús életet élt: legyőzte a Habsburg-trónkövetelőket, fogságban tartotta Balassi Bálintot, feltette Erdélyt Európa térképére, elnyerte a lengyel koronát és megakadályozta Rettegett Iván keleti terjeszkedését. Uralkodása idején vált világossá, hogy a két világbirodalom közé került Magyarország egyesítésére csak úgy van lehetőség, ha Erdély mindkét irányba gesztusokat tesz.

Így fedeztek Márton Áronnak az erdélyi kommunisták a csíksomlyói búcsú betiltása előtt
Így fedeztek Márton Áronnak az erdélyi kommunisták a csíksomlyói búcsú betiltása előtt

Idén ismét engedélyezték a csíksomlyói búcsút, miután Romániában is kezd lecsengeni a koronavírus-járvány. A nagy napot az Azonnali egy korábbi, kevésbé ismert csíksomlyói búcsú felelevenítésével köszönti.

Mi lehetett Szeremley Huba varázsa?
Mi lehetett Szeremley Huba varázsa?

Kalandorként emlegetik, akik csak felszínesen ismerték. Ebből is látszik, hogy ez a kor mennyire nem tud már mit kezdeni olyan hősökkel, akik mintha egyenesen egy Jókai-regényből bukkantak volna fel. Kardos Gábor nekrológja.

Novák Attila
Nincs egyetlen magyarázat a jelenlegi közel-keleti konfliktusra

Nem lehet a mostani közel-keleti konfliktust az arabok egyetlen történelmi sérelmére visszavezetni. Egyrészről történelmi sérelmeket mindkét fél kapott és adott. Másrészről a palesztínok maguk is felelősek azon helyzetért, hogy Izraellel szemben egy totalitariánus rezsim alakult ki Gázában. Harmadrészről pedig ne a jobb- vagy baloldali propagandára, hanem a helyi civilekre figyeljünk. A történelmet nem leegyszerűsíteni kell valamelyik fél javára, hanem összetettségében megismerni és elfogadni.

Tóth Csaba Tibor
Az a meglepő, hogy eddig nem tört ki lázadás az izraeli arabok között, nem az, hogy most igen

Lod és Ramle, az Izraelen belüli legsúlyosabb arab lázadások és erőszak színhelyei a palesztinok számára 1948 óta ügyük megalázásának jelképe, bár erről az izraeli társadalom ma is keveset tud. Az izraeli arabok a járvány alatt és után újra megtanulták, nincs igazi, döntő különbség köztük és gázai, ciszjordániai társaik között, most együtt keltek fel.

Orbán Balázs
Szabad-e maradni Pusztaszernél?

Harmadik út helyett magyar modellre van szükség. Ha ezt megalkotjuk, hosszú távon elkerülhető lesz, hogy a nemzeti érdeket keleti vagy nyugati nagyhatalmi politikának vessük alá. Válasz Béndek Ábrisnak.

Fordulópont a francia baloldalon: államosítás, szocializmus, eltitkolt magánélet
Fordulópont a francia baloldalon: államosítás, szocializmus, eltitkolt magánélet

Pont negyven éve, 1981. május 10-én nyert államfőválasztást először egy baloldali jelölt a francia ötödik köztársaságban. A szocialista François Mitterrand-nak csak harmadik nekifutásra sikerült legyőznie a jobboldalt. A mögötte összeállt széles baloldali összefogás államosításba kezdett, és számos változást hozott. Magánélete viszont gyakorlatilag a haláláig titok volt a franciák előtt.

3 4 5 6 7