Száznegyven éve koronázták meg a független Román Királyság első uralkodóját. Ennek apropóján elmeséljük, kik a román monarchisták főhősei.
1941. május 10-én Rudolf Hess, Adolf Hitler helyettese váratlanul Skóciába repült. Állítólag arra akarta rávenni Winston Churchill miniszterelnök ellenzékét, hogy kössenek békét Németországgal, amivel elkerülhető lett volna a kétfrontos háború. A sikertelen próbálkozást követően Hess egész életét fogságban töltötte, egészen 1987-es haláláig. Az ügynek a mai napig több részlete nem tisztázott, ezért számtalan összeesküvés-elméletnek szolgáltat alapot.
A 20. század elején a román munkásmozgalomban is lezajlott a régió országaira jellemző folyamat: a kommunisták kiszakadtak a szociáldemokraták közül és saját pártot hoztak létre. Száz éve volt az alakuló kongresszusuk, ám független pályafutásuk rendkívül rövid volt: 1924-ben egy meghiúsult felkelés után be is tiltották a pártot.
Napóleon halálának 200. évfordulóján kiújultak a viták az egykori császár körül. Macron államelnök pozitívan szólalt fel az egykori hadvezér mellett, szerinte nem lehet a múltat a jelen mércéi szerint elítélni. Ez ellen azonban baloldalról és még saját kormányából is tiltakoztak. Ki hogyan emlékezett a franciáknál Napóleonra?
A történelem egyik legnagyobb hadvezére volt Nagy Sándor óta. Személye azóta is megosztja a világot: egyesek rajonganak érte, mások szerint legalább olyan kártékony diktátor volt, mint Hitler vagy Sztálin. A bicentenárium komoly vitákat keltett a választások előtt álló Franciaországban, hiszen a kultúrharc itt is felütötte a fejét.
Április 28-án lett ötvenéves az Il Manifesto olasz napilap, amit 1971-ben a hivatalos kommunista párt irányvonalával elégedetlen, a pártot balról előző kommunista értelmiségiek alapítottak. A hivatalos kommunista párt már eltűnt, egykori napilapja szocdemmé lett – az Il Manifesto viszont a mai napig kommunista lapként határozza meg magát. Története során trockizmussal, terrorizmussal és antiszemitizmussal egyaránt vádolták.
Fél évezreddel ezelőtt halt meg a Fülöp-szigeteknél Ferdinand Magellán, aki először vállalkozott arra, hogy hajóival körbeutazza a világot. A felfedező a nagy út közben halt meg, és csak néhány embere tért vissza Spanyolországba. Az expedíció tudományos jelentősége azonban meghatározó maradt.
1986. április 26-án robbant fel az elpusztíthatatlannak hitt RMBK-reaktor a csernobili atomerőműben. Személyi és tervezési hibák okozták a katasztrófát, ami beverte az utolsó szöget is a Szovjetunió koporsójába. A katasztrófa következtében annyi radioaktív anyag jutott a légkörbe, aminek mértéke 400 Hirosimára dobott atombombával egyezik meg. Elmagyarázzuk, mi vezetett ide!