+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2021. május 5. szerda, 19:20
Napóleon halálának 200. évfordulóján kiújultak a viták az egykori császár körül. Macron államelnök pozitívan szólalt fel az egykori hadvezér mellett, szerinte nem lehet a múltat a jelen mércéi szerint elítélni. Ez ellen azonban baloldalról és még saját kormányából is tiltakoztak. Ki hogyan emlékezett a franciáknál Napóleonra?

1821. május 5-én hunyt el Bonaparte Napóleon egykori francia császár a britekhez tartozó Szent Ilona-szigeten, miután a vele ellentétes európai erők kétszer is legyőzték. Franciaországban mindig is vita tárgyát képezte, hogy

 

miként kell emlékezni a nagy hadvezérre, aki a francia forradalom eszméit, de mégiscsak katonai hódításként, terjesztette el Európa több részén is.

 

A bonapartizmus igazi ideológiává 1848 után lett, amikor unokaöccse, Bonaparte Lajos először államfővé, majd 1852-ben császárra tette magát. Ma is vannak hívei, a Napoleon-család pedig hercegi családként ma is ápolja a Napóleonok emlékét.

 

Ellentétben a francia történelem olyan eseményeivel, mint az 1789-es forradalom, az állam és az egyház 1905-ös szétválasztása vagy a második világháború alatti ellenállás, Napóleon személye és hagyatéka mindig vitatott volt. (Persze az említett történelmi eseményeknek is voltak kritiusai, de mára a francia emlékezetpolitika megkérdőjelezhetetlen részei lettek.) Éppen ezért volt sok tekintetben meglepő lépés, hogy

 

Emmanuel Macron nagyszabású Napóleon-megemlékezések mellett döntött.

 

A SZATIRIKUS CHARLIE HEBDO A CÍMLAPJÁN (UTALVA ARRA, HOGY NEMRÉG FRANCIA VOLT KATONÁK GYAKORLATILAG PUCCSFELHÍVÁST TETTEK KÖZZÉ) AZT ÍRJA NAPÓLEON KAPCSÁN, HOGY „MÉG EGY NYUGDÍJAS KATONA, AKI MEGÖRJÍTETT MINKET”. FOTÓ: CH / FB

 

Szerda délután a francia akadémiákat összefogó Institut de France termében emlékülést tartottak egyetemisták és gimnazisták előtt, ahol több felszólaló is Napóleon nagyságát, különösen jogteremtő hagyatékát emelte ki. A hallgatóságban jelen volt Nicolas Sarkozy, korrupcióért első fokon elítélt, egykori konzervatív államfő is, aki az utóbbi időben egyre inkább Macron támogatójának számít.

 

Jean Tulard történész ünnepi beszédében azt emelte ki, hogy Napóleon „a francia nemzetet és az európai szabadságot” szolgálta, és Napóleon alatt Európát egy időre egyesíteni tudta Franciaország. Hozzátette:

 

„ne feledjük, hogy Amszterdam, Brüsszel, Firenze […] vagy Barcelona egykoron francia városok voltak”.

 

Az emlékbeszédet Emmanuel Macron államelnök tartotta, aki már beszéde elején felszólalt a múltat a jelen elvárásai szerint meg- és elitélő cancel culture ellen: „Ne engedjünk azoknak, akik eltörölnék a múltat, mert az nem illeszkedik a jelen elvárásaihoz”. Beszédében Macron többször is kiemelte, hogy

 

„Napóleon a miénk, Napóleon hozzánk [a francia történelemhez] tartozik”.

 

Macron elutasítja azt az anakronizmust, amely „a múltat a jelen alapján akarja megítélni és újraírni”. Ezzel szemben azt szorgalmazta, hogy

 

„a francia egy történelmi társadalom, amely nem tagadja meg a múltját”.

 

Nem azt kéri, hogy kritikátlanul éltessük a múltat, de elutasítja annak teljes elvetését. Felhívta a figyelmet arra, hogy Napóleon nem csupán egy nagy hadvezér volt, de „hű maradt 1789 eszméihez”. A francia államelnök szerint Napóleon kapcsán a ma is érvényes polgári törvénykönyvére, a Code civil-re, a törvény előtti egyenlőség bevezetésére, a büntetőjog liberális reformjára kell emlékezni.

 

Macron szerint Napóleon „a politikai akaratról” szólt, és ez tette lehetővé a társadalmi és tudományos fejlődést is. Emlékeztetett arra, hogy Napóleon egyiptomi hadjárata se csak a hódításról, hanem a tudományos felfedezésről is szólt – kiemelve, hogy Napóleont hadjáratain nemcsak katonák, de tudósok is kísérték. „Napóleon az első romantikus” – hívta fel a figyelmet, és utalt rá, hogy

 

a francia hadvezért a kor számos értelmiségije, többek között Goethe is csodálta.

 

Macron azt mondta, hogy Napóleont az ellentmondásaival együtt kell elfogadni: ott van benne „a felvilágosult despota”, de a melankólikus is. Macron emlékeztetett arra, hogy Napóleon a francia nemzeti szuverenitást képviselte, és ebben a francia nép is támogatta: „Ami mögött nincs ott a nép, az illegitim”. Napóleon Macron szerint beteljesítette a franciák vágyát arra vonatkozóan, hogy

 

ne csak nemzeti egységet teremtsen, de terjessze el a francia nemzet univerzalista értékeit Európában.

 

Macron szerint Napóleon életműve ma is példaértékű lehet a francia politika és társadalom számára: „[Életműve] továbbra is egységbe kovácsol minket”. Beszédét a francia államelnök azzal fejezte be, hogy

 

„Austerlitz napja ma is süt” – amivel Napóleon egyik legnagyobb katonai győzelmére, az 1805-ös austerlitzi csatára utalt.

 

Macron már délelőtt koszorút helyezett el Napóleon párizsi sírjánál, az államelnököt nem csak honvédelmi minisztere és a hadsereg főparancsnoka, de a Napoléon-család jelenlegi vezetője, Jean-Christophe Napoléon is elkísérte. Charles Bonaparte, Jean-Christophe apja, aki baloldalisága miatt nem viseli a Napoléon nevet, maga is azt emelte ki egy interjúban, hogy számára Napóleon a haladást jelenti.

 

Macron döntése, hogy ilyen egyértelműen kiáll Napóleon mellett, még saját kormányában sem tetszett mindenkinek. Elisabeth Moreno, esélyegyenlőségügyi miniszter szerint nem szabad elfelejteni, hogy

 

Napóleon visszaállította a gyarmatokon a francia forradalom által eltörölt rabszolgaságot.

 

A kommunista Humanité napilap szerint pedig Napóleon kapcsán nem szabad elfelejteni, hogy hova vezetett a politikája: katonai vereséghez, több százezer európai halotthoz. A konzervatív Le Figaro napilap vezércikke szerint azonban minden hibáját felülmúlja Napóleon hagyatéka: Code civil, csendőrség, a Becsületrend létrehozatala. Macron is ezeket emelte ki beszédében, emlékeztetve arra is, hogy a modern oktatást is Napóleon reformjai teremtették meg Franciaországban.

 

A politikai életben is nagyon eltérően emlékeztek meg Napóleonról. Jean-Luc Mélenchon, a nemzeti-kommunista Lázadó Franciaország elnöke szerint Napóleon

 

„egy puccsista volt, aki megtámadta a köztársaságot”.

 

Boris Vallaud, szocialista képviselő szerint pedig Macron önmaga ünneplésére használná fel Napóleont. A politikus szerint Napóleon „brummaire 18-ának, az állampuccsnak az embere, a forradalom és a köztársaság lebontója”. Szerinte Napóleon kapcsán arra kell emlékezni, hogy visszahozta a rabszolgaságot és polgárháborúba taszította Franciaországot és Európát. Clementine Autain, feminista aktivista szerint Napóleon antiszemita volt. De egyben Macron belügyminiszterét, a sarkozysta Gérald Darmanint is ezzel vádolta meg, ugyanis a politikus a könyvében azért dícsérte meg Napóleont, mert az integrálni akarta a francia nemzetbe a zsidóságot.

 

A KOMMUNISTA HUMANITÉ NAPILAP A SZERDAI CÍMLAPJÁN MACRON ÉS A MEGEMLÉKEZÉSEK KAPCSÁN BONAPARTISTA MÉREGRŐL ÍR. FOTÓ: H / FB

 

Ezzel szemben

 

a szélsőjobboldal és a konzervatív ellenzék osztozott Macron Napóleon-dícséretében.

 

Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés elnöke szerint a hadvezér „nagyon sokat tett az országért”, a szintén szélsőjobboldali Előre Franciaország elnöke, Nicolas Dupont-Aignan azt emelte ki, hogy Napóleon „megteremtette a nemzetállamot”. Laurent Wauquiez, a jobbközép Republikánusok egykori elnöke számára Napóleon „a politika akaratot és a francia szellemet testesíti meg”. A politikus magát jobboldali bonapartistának tartja, és éppen ezért üdvözli, hogy Franciaország a legnagyobb tisztelettel emlékezik meg Napóleon halálának bicenteráriumára.

 

A francia megemlékezések ellen tiltakozott már márciusban a New York Times is, amely vezércikkben fehér felsőbbrendűséggel vádolta meg a volt francia császárt: „A francia intézményeknek nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk az ország rabszolgaság történetére, ahelyett, hogy ünnepelnek egy fehér szupremácista ikont”.

 

Macron azonban már a Black Lives Matter-mozgalom idején elutasította, hogy francia történelmi személyek szobrait döntsék le vagy a róluk elnevezett tereket nevezzék át, mert egykoron esetleg a mai mércével nézve rasszista vagy szexista nézeteket képviseltek. A politikus egy egykori szenegáli francia gyarmati kormányzó mellett is kiállt, akinek szobrát Franciaországban egyesek el akarták volna távolítani – igaz, éppen a „tett” helyszínén, azaz Szenegálban viszont helyiek akadályozták meg, hogy az ottani szobrot ledöntsék.

 

NYITÓKÉP: Emmanuel Macron Napóleonként ábrázolva a 2018-as németországi mainzi (mayence-i) karneváli felvonuláson / Luis Favre, FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Palocsai Béla erről a Facebook-sztorijában posztolt a németekkel vívott történelmi 2-2-es döntetlen után.

Boris Palmer, Tübingen zöld polgármestere megint szembemegy a fősodrattal, és feltett pár kérdést a német-magyar focimeccs kapcsán.

Aki minőségi németezésre várt a meccs előtt, az ezt előbb kapja meg Svájcból, mint a magyar kormánypárt környékéről.

A Momentum így több jelöltjét is visszahúzva sorol be a például jobbikos Brenner Koloman, Csányi Tamás vagy Ander Balázs mögé, míg a Jobbik a Momentum által indított Szabó Szabolcsot vagy Szecsődi Andreát támogatja.

Közel 3 és fél évig tartották őket fogva, amiért megszervezték a spanyol kormány és legfelsőbb bíróság szerint illegális és alkotmányellenes függetlenségi népszavazást 2017-ben.

Bárki bármilyen ötletet bedobhat, és még egy
kis pénzt is kaphat érte.

A szocdemek bizakodóak: szerintük átmegy. A PNL belső harcai akár kapóra is jöhetnek.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás