+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Antal Róbert-István
2021. május 10. hétfő, 18:42
Száznegyven éve koronázták meg a független Román Királyság első uralkodóját. Ennek apropóján elmeséljük, kik a román monarchisták főhősei.

1859-ben a Kárpátokról keletre és délre fekvő, az Oszmán Birodalom vazallusának számító két kis fejedelemség, Havasalföld és Moldova az orosz-török háború lezárását követően egyesült. Ezzel az aktussal először mint Egyesült Fejedelemségek lettek ismertek, majd pedig lerakták a modern Románia alapjait.

 

AZ EGYESÜLT ROMÁN FEJEDELEMSÉGEK. FOTÓ: OLAHUS / WIKIMEDIA COMMONS

 

Az egyesülés az akkori nagyhatalmak, a Cári Birodalom, az ottomán törökök, a Habsburgok, sőt, a Német Császárság akaratával szemben jött létre. Ugyanis az orosz-török háború lezárását követően a két román fejedelemség vezetőinek megtiltották az egyesülést, amit

 

ők huszárvágással oldottak meg: 1859. január 24-én ugyanazt a személyt, Alexandru Ioan Cuza-t választották meg mindkét fejedelemség élére.

 

Cuza uralma azonban nem tartott sokáig: 1866-ban belső puccsal távolították el a román bojárok (nemesek), mivel Cuza felvilágosult abszolutista reformtörekvéseiben az abszolutizmushoz vezető utat látták.

 

AZ EGYESÜLT FEJEDELEMSÉGEK HADI ZÁSZLÓJA. FOTÓ: OFFICIAL MODEL / WIKIMEDIA COMMONS

 

Német herceg a románok élén

 

Miután az ország uralkodó nélkül maradt, felmerült egy idegen herceg meghívása a román fejedelmi trónra. Először a belga udvarban puhatolóztak, majd miután ott nem jártak sikerrel, figyelmük a Német Császárság egy apró hercegségére, Hohenzollern-Sigmaringenre terelődött. Ez a család a Német Császárságot uraló Hohenzollernek mellékágához tartozott, így a német császárral rokoni kapcsolatban álló jövendőbeli román uralkodó emelheti a fejedelemség nemzetközi presztízsét is – gondolkodtak a román bojárok.

 

ROMÁNIA ELSŐ KIRÁLYA, EGY SZÜLETETT NÉMET: HOHENZOLLERN-SIGMARINGEN KÁROLY. FOTÓ: WIKIMEDIA COMMONS

 

Az egyik Hohenzollern herceg, Hohenzollern-Sigmaringen Károly a trónra való meghívást elfogadva

 

1866. május 10-én érkezett meg a kicsiny ország fővárosába, Bukarestbe.

 

Abban a furcsa helyzetben találta magát, hogy a két egyesült fejedelemség uralkodója lett, ám nem teljes jogú ura. Ugyanis az egyesült román fejedelemségek még mindig török fennhatóság alá tartoztak, külpolitikájuk fölött a Török Birodalom rendelkezett, Románia csak belügyeit intézhette szabadon. Károly ezért a belügyekben fontos reformokat indított el: vasutat épített, megreformálta a közigazgatást, egyetemeket alapított, modern intézményeket gyökereztetett meg a román fejedelemségekben.

 

A függetlenség felé

 

Közel tízéves készülődés után Károly és köre úgy ítélte meg, hogy az orosz-török ellentétek kiújulása hozzájárulhat Románia teljes függetlenségének elnyeréséhez. Ezért az 1877 tavaszán elkezdődött orosz-török háborúban a román hadsereg nem uralkodója, az ottomán szultán, hanem az oroszok mellett lépett be a háborúba.

 

A ROMÁN NEMZETI KOMMUNISTA SZTÁRRENDEZŐ, SERGIU NICOLAESCU ÁLTAL RENDEZETT PENTRU PATRIE! (A HAZÁÉRT!) CÍMŰ FILMBŐL AZ A JELENET, AMIKOR A ROMÁN CSAPATOK 1877-BEN ÁTKELNEK A DUNÁN, ÉS BELÉPNEK A HÁBORÚBA AZ OROSZOK MELLETT.

 

1877. május 10-én Hohenzollern-Sigmaringen Károly aláírásával látta el a román parlament mindkét háza által egy nappal korábban megszavazott függetlenségi nyilatkozatot, amely így kihirdetésre került.

 

Ezt követően a román fejedelemség hadat üzent a Török Birodalomnak.

 

A román hadsereg átkelt a Dunán és derekasan helyt állt a küzdelemben. A bulgáriai Plevna ostrománál például az uralkodó, Hohenzollern-Sigmaringen Károly is ott volt, és a korábban meghiúsult orosz támadások végül román támogatással vezettek eredményre: elfoglalták a stratégiailag fontos erődöt.

 

A GRIVITZA-I ERŐD ELFOGLALÁSA. HENRYK DEMBINSKY FESTMÉNYE. FOTÓ: WIKIMEDIA COMMONS

 

Az orosz-török háború végül orosz győzelemmel ért véget, amelyet az 1878-as berlini kongresszuson tárgyaltak meg.

 

Románia a győztes oldalon találta magát, így az ország felszabadult a török függés alól és független állam, a nemzetközi közösség teljes jogú tagja lett.

 

Nagykövetségeket nyithatott más fővárosokban, addig ugyanis a török külképviseleten keresztül képviselték az államot. Ugyanakkor Románia még mindig csak három birodalom (az orosz Cári, a török és az akkorra már Osztrák-Magyar Monarchiává alakult Habsburg-állam) közé ékelődött kis fejedelemség volt.

 

Fejedelemségből királyság

 

Károly ezért elhatározta, hogy fejedelemből királlyá koronáztatja magát. Ezen lépését a presztízskérdés mellett az ország nevében rejlő félreértések is indokolták. Hiába volt pár éve, 1877 óta független állam, a Románia megnevezés még mindig nem terjedt el, több nemzetközi okmányon még Dunai Fejedelemségekként szerepelt az állam (amely visszautalás az 1859-es Egyesült Fejedelemségek névre). Ezért a berlini kongresszus után a bukaresti parlament törvényt alkotott:

 

1881. május 10-én a két ház megszavazta azon törvényt, amely az országot fejdelemségből királysággá alakította.

 

A fejedelmet, Károlyt pedig királlyá koronázták.

 

A ROMÁN ACÉLKORONA. FOTÓ: REREADER1996 / WIKIMEDIA COMMONS

 

Az ország uralkodójának királyi koronáját a törököktől zsákmányolt ágyú acéljából öntötték. Ezzel is szimbolizálták a háborúval megszerzett függetlenséget.

 

Május 10. a valódi román nemzeti ünnep

 

Károlynak királlyá koronázását követően május 10. lett a román nemzeti ünnep egészen addig, amíg az ország államformája királyság volt.

 

Az utolsó ilyen nemzeti ünnepséget 1947. május 10-én rendezték, ugyanis pár hónappal később 1947. december 30-án a román kommunisták – immár a gyökeresen megváltozott nemzetközi és belpolitikai környezetben – lemondatták Hohenzollern-Sigmaringen Mihályt az ország trónjáról.

 

A kommunista diktatúra alatt, 1989-ig az augusztus 23-i puccs – ekkor történt, hogy a keletről érkező szovjet Vörös Hadsereg mellé állt Románia, és szembefordult korábbi szövetségeseivel, Németországgal és Magyarországgal – volt a nemzeti ünnep.

 

A rendszerváltás után pedig a december elseji gyulafehérvári nagy nemzetgyűlés időpontjából lett nemzeti ünnep. December elsején ugyanis az erdélyi, bánsági, máramarosi és partiumi román küldöttek megszavazták a Magyar Királysághoz tartozó románlakta területek csatlakozását Romániához.

 

AZ UTOLSÓ ROMÁN KIRÁLY, I. MIHÁLY TEMETÉSE 2017 DECEMBERÉBEN. FOTÓ: MONARHIA SALVEAZĂ ROMÂNIA / FACEBOOK

 

Azonban a 21. században a román közvélemény egy része továbbra is – például Theodor Paleologu konzervatív értelmiségi, vagy Románia sztártörténésze, Lucian Boia – azon a véleményen van, hogy a decemberi elseji nemzeti ünnep helyett fontosabb lenne az ezt lehetővé tevő függetlenség napjára, május 10-re emlékezni, és ismét azt tenni meg nemzeti ünneppé.

 

A függetlenségi nappal ugyanis

 

nemcsak egy nemzet győzelemét lehetne ünnepelni a másik fölött (ezesetben a románok győzelmét a magyarok fölött, Erdély megszerzését), hanem az állam összes állampolgárára érvényes függetlenséget is lehetne ünnepelni.

 

NYITÓKÉP: Román monarchisták. Fotó: Monarchia Salvează România / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mély aggodalmukat fejezték ki, és hangsúlyozták, a szólásszabadság és az emberi jogok mellett állnak.

Hetvenperces sor a reptéren, Orbán Viktorral elégedetlen taxisofőr, védettségi igazolvány.

Megnéztük, mennyire nyerhetőek ezek a körzetek az ellenzék számára 2022-ben.

Csárdi Antal szerint az ellenzéki egység továbbra is töretlen.

Mint írják, nem hiszik, hogy a Jobbik valóban partner akar lenni abban, hogy több tízezer honfitársunk életét tönkretegye.

Jámbor szerint nem kommunikációs trükk az ellenzéktől a népszavazás, de még ha az is, végsősoron kárt fog okozni a Fidesznek.

Az IDEA Intézet elemzése szerint viszont a biztosan szavazó pártválasztók körében a Fidesz majdnem behozta az ellenzéket.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás