+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2021. május 5. szerda, 07:11
Nemcsak hadvezér, de modern jogalkotó és Európa felvilágosult egységesítője is volt a 200 éve elhunyt Bonaparte Napóleon. A forradalmi eszmék mentén egyesített Európával szemben született meg az a konzervatív nacionalizmus is, amely a mai napig egység és reform útjában áll.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Ha lehet hinni cambridge-i adatelemzőknek, akik egy-egy történelmi személy nagyságát abban mérik, hogy hányan és mennyit beszélnek az illetőről a digitális tereken – akkor

 

Napóleon Jézus után a világtörténelem második legfontosabb szereplője.

 

Ha a francia forradalmon múlik, akár első is lehetett volna, elvégre az éppen a kereszténység teljes lecserélésére törekedett – még a hónapokat is átnevezte, így lehetett Bonaparte Napóleon a nyolcadik év brumaire hónapjának 18. napján egyeduralkodóvá a forradalmi káoszba süllyedő Franciaországban.

 

Napóleon igazi dialektikus fordulat volt a francia forradalom történetében – nem meghaladta, hanem számos tekintetben kiteljesítette azt. A forradalom katonája volt, azt védte német, olasz vagy egyiptomi földön, mielőtt a forradalomból kinőtt új rendszer első konzulja, majd végül császára lett. Dialektikus fordulat, mert

 

miközben a forradalmat teljesítette ki és számos eszméjét terjesztette el Európában, konzervatív eszközökhöz nyúlt.

 

A politikában ugyanis nem elegendő a cél – az eszközt annak megfelelően kell megválogatni, és az eszközt a cél szempontjából lehet értékelni. Éppen ezért álltak Napóleon mellé korának akár felvilágosult gondolkodói is – még Goethével is találkozott –, mert benne az eszméhez erő is társult.

 

Napóleon nagyságát és rendkívüliségét nem csupán katonai teljesítménye adja. Akkor csak egy francia hódítót kéne benne látnunk. Ő alatta azonban kiteljesedett a francia nemzeteszme, ami gyakorlatilag minden más nemzet számára a felvilágosodás és a forradalom lehetőségét jelentette. Napóleon francia zászló alatt hódított, de

 

útját nemcsak francia uralom, de új jogi eszmék uralma is kísérte.

 

Korszakos teljesítménye a Code civil, a francia polgári törvénykönyv. Ez élesen szembehelyezkedett a természetjogi tanokkal, amelyek szerint a jog történelmileg alakul, koronként és népenként más és más, és ezért nem csak összefoglalni (kodifikálni) nem lehetséges, de nem is lehet mindenütt azonos módon érvényes. Az, hogy a jog akarat és vele nemcsak meglévő állapotokat elfogadni, de ezeket feltörni és teljesen újakat teremteni is lehet, a kodifikációs gondolattal jelent meg. A német nyelvterületen – noha különösen a délnémet részeken a napóleoni eszméket egyetértéssel fogadták – végül nem győzött majdnem 100 évig a kodifikáció, a jogot népszellemnek és minden egyéb, az állapotokat konzerváló (és a konzervált állapotot természetesnek beállító) tartalomnak gondolták Savigny nyomán.

 

Napóleon sértette természetesen a kialakult birodalmi, dinasztikus érdekeket a kontinensen. De hódításait nem ezért követte akkora figyelem. A katonáival vitte, terjesztette a francia forradalom tanait – és ezek nemcsak katonákba ütköztek, de elleneszmékbe, ellenáramlatokba is. Miközben

 

a nemzet demokratikus és progresszív eszméje a francia forradalommal született meg

 

– ahol a nemzet (és ennyiben a nacionalizmus) a mindenkinek kijáró részvételt jelentette –, pár évtizeden belül megmutatkozott a nemzet konzervatív és reakciós jellege is, amikor az a haladásnak a gátja. A spanyol gerillák vagy a tiroli szabadságharcosok mind nemzetükért harcoltak – ami azonban ott és akkor a Napóleonnal érkezett új eszmék elutasítását jelentette. Carl Schmitt szerint a partizán – a nemzeti földért és különállóságért, azaz az univerzalizmus minden formája ellen harcoló típusa – született meg a Napóleon elleni népi, helyi ellenállásokban.

 

Megmutatkozott a nacionalizmus másik lehetősége is, amely nem kevésbé a részvételt jelenti – de már társul hozzá a partikularitás eszméje is, ami szerint nem mindenki osztozhat egy nemzetben, annak meglennének a sajátos határai és zárásai. A francia nemzet még univerzálisnak tartotta magát – hangozzék ez bármennyire is paradox módon –, és ez az univerzalizmus hajtotta Napóleont Európán át. A vele szemben felfegyverkező helyi erők – köztük ugyebár a legismertebb tiroliak – már a sajátosságukat, a különállásukat védték.

 

Napóleon alatt végleg elszakadt az univerzalizmus és a nacionalizmus,

 

amely a francia forradalomban még egyetlen közös demokratikus eszmét jelentett: a francia „nation” ajánlat a világ minden embere számára.

 

És éppen ezért Napóleonra se lehet egységesen emlékezni. Vagy beszűkítjük francia nemzeti mivoltába, és csupán egy nagy francia hódítót látunk benne: de ekkor meg tényleg a franciák ünnepeljék csak – mit tartozna ránk, hogy egy korzikai meghódítja Oroszországig Európát? Vagy pedig Napóleon a felvilágosodás már nem is csak abszolutista, de leginkább militarista fel- és kilángolása: akkor pedig mindazon magasztos (bár helyben sokszor elbukó) eszmék előfutára lehet ő, amelyeket demokráciaexportnak nevezünk.

 

Hiszen Napóleon se tett mást, mint exportálta a francia forradalmat.

 

Olvass még Techet Pétertől az Azonnalin!

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Covid, Szalai Ádám, Felcsút, Orbán, magyar ultrák.

1991. június 19-én Viktor Silov altábornagy 15 óra 01 perckor elhagyta Magyarország területét. Hazánk szuverenitása ezzel 47 hosszú év után helyreállt.

Az alkotó lesiben lefilmezte a mellette a kampuszon elhaladó nőket, majd olyan kategóriákba sorolta őket, hogy szépek, közepesek, megbocsáthatóan és megbocsáthatatlanul csúnyák.

Mint írják, kiállnak mindenki mellett, aki ellenzi a jogszabályt, és szolidaritást vállalnak azokkal, akiknek a méltóságát elvitatták és megalázták.

Ezzel az előválasztás Újbudán szintén két szereplősre sorvadt: a DK és a Jobbik támogatottságát is élvező főpolgármester-helyettes, Gy. Németh Erzsébet és Orosz Anna fog megmérkőzni egymással.

Legyen szó konzervatív családképről, a gendernyelv elutasításáról, vagy épp több patriotizmusról: a német társadalom továbbra is alapvetően konzervatív.

A cseh magánvasút, a RegioJet után a MÁV is újraindítja dalmáciai nyaralóvonatait. De melyik társasággal éri meg jobban Dalmáciába utazni?

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

A MONYO sörfőzde új kőbányai telephelyén rendes söröket is lehet inni az indie rock mellé június 19-én szombaton.

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás