+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Kardos Gábor
2021. május 17. hétfő, 12:15
Kalandorként emlegetik, akik csak felszínesen ismerték. Ebből is látszik, hogy ez a kor mennyire nem tud már mit kezdeni olyan hősökkel, akik mintha egyenesen egy Jókai-regényből bukkantak volna fel. Kardos Gábor nekrológja.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Nagyon kevés olyan ember van, akire azok is jól emlékeznek, akik csak futólag ismerték, mert olyan személyes varázsa volt, ami alól senki sem vonhatta ki magát.

 

A visszaemlékezésekben most jellemzően Szeremley Huba életének legkalandosabb elemeit emelik ki: mikor például úgy disszidált, hogy egy Ausztriából „kölcsönvett” kisrepülővel szökött át a határon, látványosan megszégyenítve a kommunista rezsim szigorú határvédelmét.

 

Kalandorként emlegetik, akik csak felszínesen ismerték, illetve ebből a megítélésből is látszik, hogy ez a kor mennyire nem tud már mit kezdeni olyan hősökkel, akik mintha egyenesen egy Jókai-regényből bukkantak volna fel, ha nem rögtön a reformkorból.

 

Pedig kalandorok nem szoktak olyasmit csinálni, mint Szeremley Huba

 

a Pannon Bormíves Céh megalapításával, a magyar borászok élcsapatának összefogásával, ami azóta is eleven példa arra, hogy egy sokszínű szakmában hogyan lehet nagyvonalúan rendet tenni – a fejlődési irányokat világosan kijelölve összefogással feloldani a széthúzást. Nekem személy szerint is ez volt a példa a Balatoni Kör megszervezéséhez. Ha másnak az emlékezetéből azóta kiesett volna, én speciel még tökéletesen látom magam előtt azokat az összejöveteleket, mikor Huba köré gyűlve és leginkább rá hallgatva az ismertebb magyar borászok megalakították a Pannon Bormíves Céhet. Tőle jött az ötlet és az alapkoncepció. Leginkább ő szervezte meg.

 

Ilyen volna egy kalandor? Nem hinném.

 

Azt is mondogatják, hogy dzsentri lett volna. Vajon azt jelenti a dzsentriség, hogy valaki a vagyonát a badacsonyi bor hírnevének helyreállítására áldozza? Nem kéne mindent félreérteni.

 

Szeremley Huba számára leginkább Gál Tibor tudott inspiráló partner lenni a magyar borkultúra alakításában. Több volt számára, mint barát. Tibor halálával valami megtörhetett benne. Az általuk közösen elindított nagygombosi birtokon, a Tibor temetése utáni vacsora végeztével már gyakorlatilag mindenki hazatért, Huba még némán tovább rakta az emléktűzre a nagyobbnál nagyobb fahasábokat.

 

Úgy láttam, akkor valami megváltozott benne és azóta nem volt már olyan motiváló kihívás a magyar bor ügye, mint addig a baráti versengés Gál Tiborral.

 

Ezzel párhuzamosan nagyon megváltozott a hazai borpiac és a borkultúra is. Egyre kevésbé számított már, hogy mit mondanak maguk a borászok és egyre inkább leuralt mindent a marketing, a borkultúrától idegen kommersz tulajdonosi szemlélet, ami pont az ellentéte annak a gazdaszemléletnek, amit Huba képviselt és ami miatt a kisgazdákhoz is közel került – nem elsősorban pártpolitikai okokból, hanem sokkal inkább értékelvű megközelítésből.

 

A Fidesz a jelek szerint sose bocsátotta meg neki, hogy a „polgári körös” propagandáját és vidékpolitikáját leleplezendő a deáki hagyományokat folytatva akarta újjáéleszteni a kisgazda politikát és elindított egy Magyar Gazda és Polgár Pártot. Aztán perek hosszú sora jött, míg Huba vissza nem vonult. A birtokot már több mint öt éve Huba fia, Szeremley László viszi tovább, képviselve a Huba által kialakított stílust, a számára fontos értékeket.

 

Huba nem naponta trendi posztokkal nyomuló virtuális borászatban gondolkozott. Nem azt akarta, ami ebből aztán lett. Talán jobb is emiatt, ha most nem hivatkoznak rá mindazzal kapcsolatban, amit elindított. Mert ha nem méltó az emlékezés, akkor annál talán a feledés is jobb és hitelesebb lehet. Például mint kortünet. Huba eleven koronatanúja volt ennek az átalakulásnak. Annak is, ami jó lehetett benne és annak is, ami elég nyilvánvalóan félrement – bár ez nagyjából tabunak számít a mai borvilágban.

 

Ahogy kicsit a Szeremley név is tabu lett. Nem nagyon tudnak mit kezdeni már vele. Nem értik.

 

Csak keveset lehetett hallani arról, hogy Hubának Iránból az iszlám forradalom kitörése miatt kellett továbbállnia, és afrikai éveiből is a kalandosabb sztorikra emlékszik mindenki. Pedig sosem a kaland volt számára a lényeg, hanem amire tanított az adott helyzet.

 

Hadd mondjam el egy konkrét példa alapján: egyszer Huba egy órán át telefonálgatott Afrikába, hogy az egyik ismerősét kórházba juttassa, miután egy kafferbivaly megtaposta, amibe végül belehalt. Huba úgy összegezte a történet tanulságát, hogy aki bivalyra akar menni, az ne kölcsönpuskával menjen és ne spóroljon a töltényen, mert akkor a bivaly eltapossa. Egy életre megjegyeztem. Nem annyira a sztorit, hanem inkább a tanulságát.

 

Eszembe jut még a kalandorságról az is, mikor egyszer a lábán megmaradt krokodilharapásról azt mondta:

 

a legnagyobb kaland az életében mégiscsak az volt, hogy hazajött Magyarországra és itt próbált a kommunizmus romjain építkezni.

 

A badacsonyi bor hírnevét helyreállítani és a Balaton akkor legjobbnak számító éttermét elindítani egy olyan korban, amikor még a Kádár-kori igénytelenség uralt mindent. Ez volt a legnagyobb kalandja, amire vagyona nagy részét rászánta.

 

A Szent Orbán étteremben nemcsak a gasztronómia került kiemelt helyre, hanem a hagyományos értékek és a kultúra is. Leginkább polgári szalonként működtek az összejövetelek és mikor nagyobb társaság hallgatta csodálattal azt, amit és ahogy csak Huba tudott előadni, titokzatos mosollyal mesélni, akkor valóságos kis udvartartásnak tűnhetett az egész egy külső szemlélő számára. Az ezredforduló korának badacsonyi Helikonja volt, amit létrehozott.

 

Ugyanakkor igyekezett a magyar szőlőfajták értékét felmutatni és megőrizni egy olyan korszakban, amikor az uralkodó trend a nyugati minták szolgai lemásolása volt. A borokban ugyebár mindent leuralt a cabernet sauvignon és a chardonnay barrique, a bordeaux-i és kaliforniai minták másolása az átkosváltás után. Mindeközben Huba olyan kiveszőben levő hungarikumok megmentését tartotta fő értéknek, mint a kéknyelű, a budai zöld vagy a bakator, amit egy génbankból hozott vissza és támasztott fel újra. Kerülve az akkor trendi harsány barrique hordózást, olyasmit képviselt, amit korának megmondói is többnyire megmosolyogtak. Hóbortnak tartották Hubánál azt, amiről másfél évtized után Villányban és máshol is kiderült, hogy szakmailag evidenciaként kell kezelni inkább. Mert ezen a klímán jobb a terroir cabernet franc-nak, mint a sauvignonnak…

 

Akkor kinek is lett igaza?

 

Persze mire kiderült, mennyire igaza lett, több mint egy évtized telt el és már alig emlékezett valaki, hogy Huba pont ezt képviselte már a kezdetektől.

 

Szintén szívügye volt a hagyományos birtokkoncepció helyreállítása, amihez Badacsonyban a szőlő és a bor mellett a szürkemarhák, bivalyok és mangalicák is hozzá tartoztak. Akkor ezt még nem öko-bioideológia mentén hirdette meg, hanem sokkal inkább a hagyományosan fenntarthatónak bizonyult birtokstruktúra helyreállításaként. Számára nem a globális öko-biotrend és még csak nem is önmagában a fenntartható gazdálkodás volt az alap vagy a végső cél, hanem az élet tisztelete.

 

Ha egyetlen gondolatban kellene összefoglalni, mire tanított Szeremley Huba egész tevékenységével, badacsonyi életművével, akkor az leginkább ez: az élet tisztelete.

 

Ha ez egy kor szemében már kalandorságnak számít, akkor az alighanem a kor hibája. Nem azé az emberé, aki csak ember szeretett volna maradni.

 

A szerző filozófus, több mint húsz éve a Szeremley Birtok értékesítési vezetője. Olvass még Kardos Gábortól az Azonnalin!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Palocsai Béla erről a Facebook-sztorijában posztolt a németekkel vívott történelmi 2-2-es döntetlen után.

Boris Palmer, Tübingen zöld polgármestere megint szembemegy a fősodrattal, és feltett pár kérdést a német-magyar focimeccs kapcsán.

Aki minőségi németezésre várt a meccs előtt, az ezt előbb kapja meg Svájcból, mint a magyar kormánypárt környékéről.

A Momentum így több jelöltjét is visszahúzva sorol be a például jobbikos Brenner Koloman, Csányi Tamás vagy Ander Balázs mögé, míg a Jobbik a Momentum által indított Szabó Szabolcsot vagy Szecsődi Andreát támogatja.

Közel 3 és fél évig tartották őket fogva, amiért megszervezték a spanyol kormány és legfelsőbb bíróság szerint illegális és alkotmányellenes függetlenségi népszavazást 2017-ben.

Bárki bármilyen ötletet bedobhat, és még egy
kis pénzt is kaphat érte.

A szocdemek bizakodóak: szerintük átmegy. A PNL belső harcai akár kapóra is jöhetnek.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás