+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2021. május 10. hétfő, 20:42
Pont negyven éve, 1981. május 10-én nyert államfőválasztást először egy baloldali jelölt a francia ötödik köztársaságban. A szocialista François Mitterrand-nak csak harmadik nekifutásra sikerült legyőznie a jobboldalt. A mögötte összeállt széles baloldali összefogás államosításba kezdett, és számos változást hozott. Magánélete viszont gyakorlatilag a haláláig titok volt a franciák előtt.

Jövőre Franciaországban elnökválasztások lesznek, és nagyon úgy néz ki:

 

ahogy 2017-ben, úgy most sem fog tudni a baloldal még a második fordulóba sem tovább jutni.

 

A baloldal megosztva indul el, ráadásul a mély ellentétek miatt (elvégre a baloldal megosztott a balközép pártok és a nemzeti-kommunista Lázadó Franciaország között) egy közös jelölt nem is valószínű. Ha a balközép még bármi esélyt akar, akkor viszont legalább ott – azaz szocialisták, zöldek, radikálisok között – kell valami közös indulót találni. Ha ez egy zöld politikus lesz végül, akkor először fordulhat elő az ötödik köztársaság történetében, hogy a Szocialista Pártnak már saját jelöltje se lenne.

 

A párt persze megszokhatta a vereség ízét. 2012-ben hiába győzött François Hollande szocialista jelölt, elnöksége annyira nem volt sikeres, hogy egy második ciklust már be sem mert vállalni, a szocialisták hivatalos jelöltje, Benoît Hamon pedig hat százalékot kapott csak összesen. A párt nem tudott azóta sem felállni. Egyetlen reményük, ha Párizs szocialista polgármestere, Anne Hidalgo vállalja az elnökjelöltséget – és mögé beállna a balközép egésze. Bár még így se biztos a második fordulós részvétel.

 

A baloldal egykori csillaga

 

Hollande 2012-es győzelme is egy nagy baloldali szünet után történt. De igazából maga is csak szünetként volt értékelhető.

 

A francia baloldal nagy győzelmei az 1980-as évekre tehetőek, amikor Mitterrand 1981-ben, majd 1988-ban győzni tudott.

 

1981. május 10-e megrázkódtatta a francia jobboldalt, amely azt terjesztette, hogy ha Mitterrand győz, akkor Gulág-táborok létesülnek Franciaországban. Többen is elkezdték kimenteni a vagyonukat Belgiumba vagy Svájcba, mert attól tartottak: Mitterrand teljes mértékben szocializmust vezet be.

 

1981. május 10. fontos dátum a mára már csak inkább emlékeiből élő francia baloldal számára. Az 1958-ban alakult francia ötödik köztársaságban először tudott egy baloldali politikus győzni: a szocialista Mitterrand többek között a kommunistákkal is a háta mögött megverte Valéry Giscard d´Estaing regnáló konzervatív-liberális államfőt.

 

Így a gaulle-ista állam egy vörös államfőt kapott.

 

Mitterrand-nak csak a harmadik nekifutásra sikerült az elnökség. 1964-ban még egy kis baloldali párt jelöltjeként – de több baloldali erő támogatásával – De Gaulle-lel szemben a második lett: az első fordulóban 31, a másodikban pedig 44 százalékot szerzett. 1974-ben is próbálkozott, ekkor már azon Szocialista Párt színeiben, amelyet a korábbi Munkásmozgalom Francia Szekciójából (SFIO) hozott létre – de ekkor is csak a második helyre volt elegendő. 1981-ben azonban végül a második fordulóban fordítani tudott, és

 

éppen negyven éve 52 százalékkal államfő lett. A francia sajtó annyira örült, hogy amikor kijöttek az eredmények, az elnökválasztás sajtószobájában üdvrivalgás tört ki.

 

Mitterrand azzal a jelszóval győzött, amit később a francia elnök tanácsadói Antall Józsefnek is ajánlottak az 1990-es választásokon: „Nyugodt erő“. Mitterrand sikeresen vette át addigra a baloldalon a kommunistáktól a vezető szerepet – a kommunisták csak 15 százalékot szereztek, és aztán be is léptek a szocialisták mellé a kormányba.

 

Az elnök, aki megrázta egész Franciaországot

 

1981. május 10-e a mai napig kultikus nap a francia baloldal számára. De a győzelem történelmi jelentőségét akkor is már érezték. A beiktatásra 1981. május 21-én került sor, Mitterrand számos francia értelmiségi – és több százezer felvonuló – élén vonult Párizson keresztül a Panthéonhoz, kezében egy vörös rózsával. Itt lerótta tiszteletét Jean Jaurès, egykori szocialista újságíró sírja előtt. Az üzenet egyértelmű volt: Mitterrand a két világháború közötti népfrontkormány folytatójának tartotta magát. A neves francia énekesnő, Barbara egy külön számmal tisztelgett az új elnök mellett.

 

MITTERRAND BEIKTATÁSAKOR EGY VÖRÖS RÓZSÁVAL A KEZÉBEN SZÁMOS FRANCIA ÉRTELMISÉGI ÉLÉN VONULT A PÁRIZSI PANTHÉONHOZ. FOTÓ: VALEURS ACTUELLES / FB

 

Ennek megfelelően – miközben az angolszász országokban éppen kibontakozott a neoliberális fordulat – Párizs

 

a szocializmus felé akart tájékozódni.

 

Mitterrand a keleti blokk több országába is ellátogatott (elsőként a vasfüggöny mögött Kádár Jánost, az MSZMP főtitkárát kereste fel). De kormánya is jelentős államosításokat hirdetett meg – ez volt a feltétele annak, hogy beálljanak mögé a kommunisták. Az 1982-es törvény értelmében

 

öt nagyvállalatot és 39 bankot államosítottak.

 

A francia állam fizetett értük, de egyrészről eleve törvényileg tette kötelezővé az ajánlat elfogadását, másrészről a tényleges piaci ár alatt maradt a fizetett az összeg. Mitterrand csökkentette a munkaidőt, megemelte a nyugdíjakat és a minimálbért, és leszállította a nyugdíjkorhatárt.

 

ERICH HONECKER AZ NDK-ÁLLAMPÁRT FŐTITKÁRA ÉS MITTERRAND. A FRANCIA ELNÖK AZ UTOLSÓ PERCEKIG MEG AKARTA AKADÁLYOZNI A NÉMET ÚJRAEGYESÜLÉST. FOTÓ: FRANCIA INTÉZET LIPCSE / FB

 

Jack Lang kulturális minisztere révén jelentős kulturális programokat indított be – azt vallotta ugyanis, hogy a kultúra ugyanolyan közszolgáltatás, mint a víz vagy az áram: az mindenkinek és államilag jár.

 

Mitterrand építészetileg is meghatározta a francia fővárost. Az ő idejében adták át a La Défense üzleti negyedet, ő alatta nyílt meg a Bastille opera, a Francia Nemzeti Könyvtár új épülete vagy az arab világgal foglalkozó új intézet. Mitterrand alatt készült el a Louvre előtti üvegpiramis is.

 

Az európai integráció harcosa

 

Mitterrand nevéhez fűzödik még a halálbüntetés eltörlése is. Valamint liberalizálta az abortuszt. De részben szakított a francia egységes nemzetgondolattal is, amikor is elismerte a korzikai nép önállóságát – bár csak is mint a francia politikai nemzet részét.

 

Mitterrand emellett elkötelezett volt az európai egység mellett, annak alapjaként ő is a német-francia megbékélést tartotta.

 

Miközben elődje, a jobboldali Valéry Giscard d´Estaing a német szocdem kancellárral, Helmut Schmidt-tel alkotott közös párost, Mitterrand a jobboldali Helmuth Kohllal alakított ki szoros és baráti kapcsolatot. Emlékezetes kép volt, amikor a két politikus egymás kezét fogva emlékezett meg 1984-ben az első világháborúról.

 

MITTERRAND ÉS KOHL VERDUNBEN 1984-BEN. FOTÓ: VANITY FAIR FRANCE / FB

 

A mitterrand-i államosítások gazdasági válságot okoztak, a folyamatos elosztási politika az államadósságot csak növelte; ha viszont liberális irányba kormányozta vissza az országot, akkor pedig a kommunistákkal találta magát szembe.

 

Eltitkolt magánélet

 

De még így is meg tudta nyerni az 1988-as elnökválasztást. A második ciklusát azonban már nem kísérte akkora reményteli várakozás. Ezt időszakot egyrészről beárnyékolta, hogy Mitterrand – aki nagyon jó kapcsolatokat ápolt az NDK-val is – nem tudta megakadályozni Londonnal közösen a német újraegyesülést. Másrészről

 

a második ciklusát már a magánéleti botrányai és a betegsége uralták.

 

1994-ben robbantotta ugyanis a Paris Match bulvárhetilap a hírt, hogy Mitterrand

 

1962 óta kettős életet folytatott: felesége és két fiúgyermeke mellett a nála 28 évvel fiatalabb Anne Pingeot volt a szeretője, akitől 1974-ben lánya is született.

 

Mitterrand az Elysée-palota közelébe költöztette be 1981-ben szeretőjét és közös lányukat, de Anne Pingeot és a közös lányuk 1994-ig senki előtt nem volt ismert, az államelnök kettős élete – egyben a kettős háztartása – teljes tabu volt a francia közéletben. A karácsonyokat Mitterrand államfőként is mindig a szeretőjével és lányukkal töltötte közösen.

 

Nem csak magáléletét, de betegségét is végig titokban tartotta. Elnökké választása évében, 1981-ben prosztatarákot állapítottak meg nála. 1996-ban, amikor ennek következtében elhunyt (ekkor már teljesen a szeretőjénél élt), derülhetett csak ki a franciák számára mindkét „titok”. Csak 2016-ban adta ki a Gallimard kiadó Mitterrand és Anne Pingeot közötti több, mint ezer szerelmes levelet.

 

MITTERRAND A SZERETŐJÉVEL, ANNE PINGEOT-VAL, AKIVEL 1962 ÓTA FOLYTATOTT KETTŐS ÉLETET. FOTÓ: BIBLI OBS / FB

 

1995-ben nem indult már újra az elnöki posztért, a szocialisták új jelöltje, Lionel Jospin viszont alulmaradt a konzervatív Jacques Chirac-kal szemben, aki 2007-ig volt aztán francia államfő. A szocialistáknak azóta csak 2012-ben sikerült ismét elnökválasztást nyerniük. De Mitterrand árnyékából nem tudtak kilépni, gyakorlatilag

 

a Mitterrand körüli egykori fiatalok – Laurent Fabiustól Lionel Jospinig – kiöregedésével a párt számára mostanra már a puszta lét is kérdéses.

 

NYITÓKÉP: Mitterrand egy 1987-es választási napon / Peter Turnley, FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az ostravai kórház covidosztályán dolgozók három hónapon keresztül szedték az Imunor nevű gyógyszert, és alig betegedtek meg közülük.

Az eheti Tsúfos Tükör a német-magyar mérkőzést egy új szemszögből kívánja bemutatni.

Mindez azelőtt derült ki, hogy novemberben ők tartják majd a következő klímakonferenciát.

Ez csak ráerősíthet azon tézisekre, hogy laborból indult a járvány. Mi következik ebből?

Az egyik legfontosabb angol baloldali lap szerkesztője kiakadt azon, hogy a magyar focistákat és szerinte a magyar társadalmat is összemossák Orbán Viktor homofóbiájával és szélsőjobboldaliságával.

A miniszter a kormányinfón az Azonnalinak a főpolgármesterrel készített interjújára is reagált.

5,5 millió beoltottnál nem kell sehova sem maszk, és már védettségi igazolvány is csak a tömegrendezvényekre kell.

A hét kérdése

Nem sikerült a csoda, de az a két pont még így is kettővel több, mint amit a papírforma alapján a szakértők vártak. A kérdés már csak az, hogy a továbbiakban kiknek fogsz drukkolni.

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás