Radan Kanev egy jobboldali bolgár kispárt színeiben ül az Európai Parlamentben. A múlt héten egy beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy az Orbán-közeli médiák a Balkánon orosz és szerb érdekeket képviselnek. A politikust megkérdeztük: mire gondol? Kanev beszél a Szájer-ügyről és arról is, hogy szívesen ül-e egy frakcióban Deutsch Tamással. Interjú!

Hogyan viszonyulnak ma a a boszniai szerbek a boszniai háborúhoz és az azt lezáró daytoni békéhez? Kik azok, akik nem akarnak emlékezni, és kik azok, akik áldozatként tekintenek magukra? Hogyan érinti az ország szuverenitását, hogy egy diplomáciai kinevezett felette áll a választott politikusok döntéseinek? Michele Bianchi, a University of Calgary doktorandusza mesél erről, aki antropológusként több terepkutatást is végzett Boszniai Szerb Köztársaságban.

A sárgamuskotály Dél-Szerbiában tökéletesedik évről évre. Megéri messzire elzarándokolni érte.

25 éve tárgyalták le a daytoni békeszerződést, aminél szimbolikusabb eseményt nem is lehetne találni a poszthidegháborús világból. Megvan benne minden, ami kell: az Egyesült Államokra mint világcsendőrre támaszkodó Európa, a nagyfokú médiajelenlét, az összetett vallási-etnikai konfliktusok megértésére való képtelenség és az egypólusú világba, a „történelem végébe” vetett optimizmus.

A német média ünnepel a leginkább, a lengyel megosztott, akár a magyar, Ausztriában óvatosak, a románok elemeznek. Mutatjuk, hogyan tálalja Joe Biden győzelmét az osztrák, a német, a horvát, a szlovén, a szerb, a szlovák, a cseh, a román, a lengyel és végül a magyar média!

Háborús bűnök mellett szervkereskedelemmel is vádolják a frissen lemondott koszovói elnököt. Hashim Thaçi azt mondta, meg akarja őrizni hazája hírnevét, ezért távozik a posztról. Hágában áll majd bíróság elé, immáron magánemberként.

Nem a nacionalizmusába bukott bele Milošević húsz éve. Ellenzéke jobbról előzte, a horvátoknak elég volt csak nemzetállamot csinálniuk. A szerb kihívás azonban bonyolultabb volt. Ez lett Milošević végzete.

Hiába lett a nyári parlamenti választásokon majdnem a teljes belgrádi parlament a Vučić-párté, azóta nem alakult meg a kormány, az államelnök pedig szerdán be is jelentette: 2022 áprilisában előrehozott választás lesz. A választást idén bojkottáló ellenzék feltételekhez kötné a 2022-es indulást. De miért van a szerb elnöknek szüksége egy olyan parlamentet idő előtt feloszlatni, amelyet teljesen ural?