+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Vass Csaba
2020. november 5. csütörtök, 18:12
Háborús bűnök mellett szervkereskedelemmel is vádolják a frissen lemondott koszovói elnököt. Hashim Thaçi azt mondta, meg akarja őrizni hazája hírnevét, ezért távozik a posztról. Hágában áll majd bíróság elé, immáron magánemberként.

Lemondott Hashim Thaçi koszovói elnök, akit a hágai különleges ügyészség még júniusban vádolt meg háborús- és emberiesség elleni bűnökkel, amiket az 1998-1999-es szerb-koszovói konfliktus idején követhetett el. Hágából egyébként pont szerdán erősítették meg:

 

Jakup Krasniqi korábbi koszovói ideiglenes elnököt letartóztatták Koszovóban az EU-s hatóságok segítségével háborús bűnök vádja miatt.

 

Így hát nem tűnhet váratlannak, hogy csütörtöki rendkívüli sajtótájékoztatóján Hashim Thaçi jelenlegi elnök bejelentette, mivel magánemberként kíván utazni a Hágai Nemzetközi Büntetőbíróságra, ezért azonnali hatállyal lemond államfői tisztségéről, hogy ezzel is megőrizze hazája hírnevét.

 

A lemondott államfőt és további kilenc egykori bajtársát többek között azzal vádolják, hogy a szerb-koszovói konfliktus idején koszovói albánokat, szerbeket, romákat gyilkoltak meg. A vád szerint Hashim Thaçi és társai, akik egykoron a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UÇK) parancsnokai voltak a fent említett időszakban

 

legalább száz gyilkosságért vonhatóak felelősségre, köztük néhány politikai ellenfelük haláláért is.

 

Korábban az Azonnali is részletesen megírta, hogy Vladimir Vukčević Szerbia korábbi háborús bűncselekmények kivizsgálásért felelős ügyésze bizonyítékokat talált a most lemondott koszovói elnök szerepére az 1998-1999-es konfliktusban. Az ügyész akkor azt állította, hogy a most lemondott koszovói elnöknek  is köze lehetett szervkereskedelemhez, amit a Koszovói Felszabadítás Hadsereg (UÇK) tagjai folytathattak az említett időszakban.

 

Az egykori szerb főügyész egyébként a szervkereskedelem mellett tíz különböző bűncselekménnyel vádolta Thaçit és rajta kívül még többeket, köztük a szintén a liberális-nacionalista Koszovói Demokratikus Pártban (PDK) politizáló, korábbi koszovói házelnököt, Kadri Veselit is. Miután a volt házelnök elleni vádakat is megerősítették, ezért Veseli az elnökhöz hasonlóan szintén bejelentette, önként utazik Hágába, hogy feleljen azokra.

 

Számít-e egyáltalán Koszovónak Thaçi lemondása?

 

Pressburger Csaba vajdasági újságíró, az Autonómia portál szerkesztője az Azonnali megkeresésére elmondta, hogy az elnök lemondása után most elnökválasztást kell kiírni Koszovóban, de az országban már egy jó ideje amúgy sem Hashim Thaçi volt az a személy, aki elsősorban meghatározza a belpolitikát.

 

„Koszovóban nem annyira erőteljes az a személyelvű autoriter rendszer, mint Szerbiában. Ez már abból is látszik, hogy a Koszovó és Szerbia közötti washingtoni szándéknyilatkozatot, amit aláírtak Aleksandar Vučić szerb elnökkel, azt Avdullah Hoti koszovói miniszterelnök írta alá és nem az elnök” – mondta a vajdasági újságíró. A szándéknyilatkozat aláírásakor egyébként a két ország közötti gazdasági kapcsolatok rendezésében állapodtak meg a felek, mivel Koszovó ugye Szerbiából vált ki, noha utóbbi nem ismeri el továbbra sem a főleg albánok lakta ország függetlenségét. Pressburger szerint

 

éppen ezért Thaçi lemondása nem jelent egy földrengésszerű eseményt már csak azért sem, mert már hónapokkal ezelőtt tudni lehetett, hogy az elnök le fog mondani, amennyiben Hágában vádat emel ellene.

 

Az újságíró kiemelte ugyanakkor azt is, hogy Hágában a volt koszovói elnökéhez hasonló ügyek tárgyalásai eléggé sokáig elhúzódnak. Elég, ha csak a Vojislav Šešelj korábbi szerb miniszterelnök-helyettes és szélsőségesen nacionalista politikus ügyét vesszük figyelembe, aki olyan hosszú ideig volt előzetes letartóztatásban, hogy az ítélet után el is engedték, mert addigra már letöltötte a kiszabott büntetését. A csetnik vajdaként is emlegetett, ma már egy Szerbiában parlamenten kívülre szorult pártot vezető Šešeljt egyébként a délszláv háborúban elkövetett tetteiért vonták felelősségre többször is, de rengeteg vádpontban el sem tudták ítélni.

 

Azt, hogy ki lesz Thaçi utódja, nem lehet megjósolni Pressburger szerint, mivel a koszovói hatalom az elmúlt évek során eléggé instabillá vált.

 

Nyitókép: A volt elnök a koszovói biztonsági erőknek tart beszédet 2017-ben. Hashim Thaçi / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ezen a' héten egy lubok leplezi le az orosz nép ellenségit.

A sikeres alkotmányos vádeljárás jelentősége Trump diszkvalifikálása lenne egy következő elnökválasztásról.

Három hónap alatt szállítják le az összesen kétmillió adag Szputnyik V-vakcinát.

Egy év kell legalább a szakértő szerint, hogy beindulhasson a tavaly decemberben alapított cégnél egy covid-vakcina tömeges gyártása.

Három ütemben érkezik nagy mennyiségben a Sputnik-V hazánkba, jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter.

Gulyás Márton és a Partizán műsora Gajdics Ottóval tarolt, TGM és a többi véleményvezér pedig a nyomukban!

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Twitter megosztás Google+ megosztás