Szerbiában nem csak az autoriter kormány, de az ellene lázadó ellenzék egy része is erősen oroszpárti. Ez azonban nem ma kezdődött. Már a török elleni lázadásokat is az osztrákok mellett az oroszok is támogatták, a 19. századi szerb elit pedig az osztrákok és az oroszok közt őrlődött. Elmeséljük.

Kösz, Vučić! A szerbiai választásról szóló cikksorozattal nyerte el a díjat Bukovics Martin és Bakó Bea, az Azonnali két főszerkesztője.

Ezzel a hasonlattal írta le Ikotity István, a Bunyevác Kulturális Intézet igazgatója azt az utóbbi évtizedben felmerült ötletet, hogy külön kisebbségként ismerjék el a bunyevácokat. Ő úgy van ezzel: még csak az kéne, hiszen akkor elkezdődnének a csaták a pénzekért is. A volt LMP-s parlamenti képviselőt frissen megjelent könyve kapcsán kérdeztük a Balkán magyarok által alig ismert népcsoportjáról, amelynek másik ismert tagja Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója.

Szerbia korábbi háborús bűncselekmények kivizsgálásért felelős ügyésze újabb bizonyítékokat adott át a hágai nyomozóknak az 1998-1999-es koszovói konfliktus kapcsán Hashim Thaçi koszovói elnök állítólagos szerepéről. Közben Szerbia lassan már hajlandó lenne elismerni Koszovót, de mennyiben hátráltatja ez az ügy a tárgyalásokat?

Az egész Szerbiában tartó tüntetéseken újra megjelentek az ország életében mindig fontos szerepet játszó huligánok, mi több, csütörtökön már ők verekedtek a rendőrök helyett. Vučić szerb elnök egy időben harcolt ellenük, mostanra használja őket, cserébe elnézi nekik az állam a drogkereskedelmet.

Egész Kelet-Európát és a Balkánt kiosztotta a német viccpárt EP-képviselője, hogy az Európai Bizottság felelősségét kapargassa meg abban, hogy oda jutottak a keleti bővítés során felvett országok, ahol ma vannak.

A belgrádi parlament előtt negyedik nap gyűlt össze a tömeg, egyetlen ellenzéki párt se kívánja átvenni a tüntetések szervezését. A tömeg a szerbiai járványhelyzettel, a rossz egészségüggyel és az autoriter rendszerrel elégedetlen.

Csütörtökön Aleksandar Vučić szerb elnök Brüsszelbe látogat, ennek megfelelő a szerb rezsim propagandája is: az alapvetően oroszbarát lapok hirtelen „oroszok fizette jobboldaliakat” látnak a tüntetések mögött, amikkel szemben Vučić lenne „az európai erő”. Mit mond el ez a narratíva a rendszerről és a szerb társadalomról? Tényleg oroszpártiak akarják megdönteni Vučićot?

Aleksandar Vučić szerb elnök pedig úgy reagált a tüntetésekre: ha az ellenzék változást akar, akkor vagy nyerjék meg a választásokat vagy öljék meg őt.

A koronavírusra vagy Vučić elnökre haragszanak a szerb tüntetők? Hogyhogy a dél-szerbiai Nišben visszavonultak a rendőrök? És akiket bevisznek, mi alapján viszik be? Hogyan fog kihatni a tüntetéshullám a szerb politikára? Rastislav Dinić niši politikai elemző mesél a tapasztalatairól és a várakozásairól az Azonnalinak.