+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Fekő Ádám
2020. július 13. hétfő, 20:15
Az egész Szerbiában tartó tüntetéseken újra megjelentek az ország életében mindig fontos szerepet játszó huligánok, mi több, csütörtökön már ők verekedtek a rendőrök helyett. Vučić szerb elnök egy időben harcolt ellenük, mostanra használja őket, cserébe elnézi nekik az állam a drogkereskedelmet.

Amikor balhé van Szerbiában, akkor ott valószínűleg szó van futballhuligánokról is, ezért a héten indult egyre komolyabb tüntetéseken a beszámolók szerint gyakran szólalnak meg klasszikus lelátói rigmusok is, illetve a szinte kötelező koszovózás sem idegen. Ezeket nyilván nem csak a lelátóról ismert figurák produkálják, de a leghangosabban ők szokták, miközben az ellenoldalon is simán akadhatnak kollégáik.

 

Huligánok támadtak neki például szerda este az egyik szerbiai liberális párt színész vezetőjének, Sergej Trifunovićnak. A politikus állítása szerint fekete ruhás emberek vettek hirtelen körbe a parlament előtti térre igyekezve, majd próbálták áttolni az út túloldalára, közben pedig egy keményebb tárgy is eltalálta a fejét. A színész-politikus a Leviatán nevű neonáci-állatvédő mozgalom tagjait vélte felfedezni a támadóiban, és őket azzal vádolta, hogy a titkosszolgálatnak dolgoznak. Trifunović az esetet követően azt nyilatkozta, hogy

 

ő alapvetően egy békés tüntetésre érkezett, ám azt „láthatóan megerőszakolta mindenféle fasiszta szar meg szélsőségesek”.

 

A csütörtökihez képest jelentősen erőszakosabb keddi és szerdai tüntetéseket követően Vuk Velebit politológus a szerbiai N1 tévében azt mondta, szerinte tudatosan épít be a kormány vagy épp a titkosszolgálat provokatőröket és huligánokat a tömegbe, hogy az alapvetően békés tüntetésre ráfoghassa, hogy a tömeg csak káoszt és erőszakot akar: „Egész este kint voltam az utcán, és úgy tűnt, mintha [ezek a csoportok] parancsba kapták volna, hogy bizonyos utcákon gyülekezzenek, és ott a rendőrséggel megütközzenek.”

 

Ebbe a narratívába illeszkedik az, hogy a szerb belügyminiszter csütörtökön erőszakos hatalomátvételi próbálkozásról beszélt, a kormánymédiában pedig csak erőszakot mutattak, a békés többséget nem. Az ellenzéki vezetők viszont arról adtak ki közleményt, hogy azok, akik a tüntetéseket erőszakos irányba tolják el, akarva-akaratlanul is Vučić érdekében cselekszenek.

 

A már említett Vuk Velebit kezdeményezésére a tüntetők többsége csütörtökön már eleve ülve demonstrált országszerte, hogy így is kifejezzék: ők nem huligánok. De kik akkor a huligánok, és hogy kerültek Aleksandar Vučić érdekkörébe? Úgy tűnik, az elnök nagy elődjeihez hasonlóan olyan konstrukciót talált, ami neki és nekik is jó.

 

TÜNTETÉS BELGRÁDBAN A PARLAMENT ELŐTT. FOTÓ: NEVAVU / TWITTER

 

A szerb huligánszcéna az 1990-es évek délszláv háborúja óta igazán hírhedt: nem elég, hogy az egész háború felé óriási lépés volt egy focimeccs (az épp 30 éves Dinamo-Zvezda meccsről itt írtunk hosszabban), de a belgrádi Crvena Zvezda mögött álló Delije névre hallgató csoport a háborúban is aktívan részt vett: vezetője például az a Željko „Arkan” Ražnatović volt 1990-ben, aki később az Arkan Tigrisei nevű paramilitáris csapatot is irányította. A csoport rendszeresen tartott fogva embertelen körülmények között túszokat, de tudatosan erőszakoltak meg muszlim nőket is.

 

De a srebenicai mészárlás idején a boszniai Szerb Köztársaság elnökévé vált Radovan Karadžić konkrétan a Zvezda alkalmazásában állt a háború előtt pszichiáterként, közben pedig a klub szurkolói között toborzott katonákat.

 

Az éles háborús múlt nyilván komoly respekted ad egy csoportnak még akkor is, ha a Delije eredeti erős emberei közül többen is meghaltak, de velünk maradt például az ország jelenlegi elnöke, Aleksandar Vučić, aki bár nem biztos, hogy a Delije tagja volt hivatalosan is az 1990-es években, az viszont igen, hogy rendszeresen elkísérte a csapatot idegenbe is, tehát rendszeresen találkozott velük. Mióta pedig hatalmon van, nagyjából a putyini utat követve használja egy részüket: bizonyos szívességekért cserébe az állam szemet huny például afelett, hogy a magukat hős hazafinak valló társaság kezében van az ország drogpiacának jelentős része, ami miatt a klasszikus automata fegyveres leszámolások sem ismeretlenek Belgrád utcáin.

 

SZERB SZURKOLÓK PRÓBÁLNAK ARRA UTALNI, HOGY KOSZOVÓ AZ ÖVÉK, ILLETVE AZ UEFA EGY MAFFIA, CSAK OTT ELRONTOTTÁK A BETŰKET. FOTÓ: ULTRAS-TIFO

 

A huligánok szervezettségében és agressziójában rejlő erőt nem Vučić kezdte el először használni: már Slobodan Milošević is élvezte, hogy a szurkolói csoportok terjesztik a szerb nacionalizmust. Ám ők 2000-ben végül oldalt váltottak, amikor Milošević valószínűleg elcsalta a választást, és komoly részük volt az utcai demonstrációkban, hiszen egy rendes futballszurkolónak a kisujjában van egy hatásos demonstráció. 2008-ban is szurkolói csoportok tüntettek főleg Belgrád utcáin Koszovó függetlenségének kikiáltásakor, amikor többek közt felgyújtották az USA nagykövetségének épületét, a rendőrség pedig gyakorlatilag szabad kezet adott nekik a város szétverésére.

 

Valószínűleg az is az elvárt szívességek közé tartozik, hogy csütörtökön már nem rendőrök verték a békés tüntetőket, hanem kapucnis huligánok, akik újságírókra is rátámadtak, illetve hozták a kötelező pirotechnikai eszközöket is.

 

Bár Vučić is közülük való, amolyan kubatovgábori módon először vele kapcsolatban is úgy tűnt, hogy keményen fellép a futballhuligánok ellen: amíg 2000-ben még nagyjából 6000 radikális támadta meg Molotov-koktélokkal a belgrádi Pride-on résztvevő nagyjából 1000 felvonulót, addig 2013-ban a politikus szinte háborút hirdetett a huliganizmus ellen, egy évvel később pedig erős üzenetet küldött azzal, hogy a Pride biztosítására 7000 rendőrt vezényeltek ki.

 

Vučić 2016-ban már nem volt ennyire magabiztos a huligánokkal kapcsolatban: amikor arra kérték, foglaljon állást a szélsőséges csoportok elleni harcban, csak annyit mondott, „ez egy nagyon nehéz kérdés nekünk”. 

 

Ezzel együtt beismerte, hogy az állam  nem elég erős ahhoz, hogy felszámolja a lelátói, illetve onnan érkező agressziót.

 

Amikor 2017-ben nagyobb tüntetések kezdődtek látván az akkor már elnöki hivatalban lévő Vučić egyre autoriterebb megoldásait, az elnöki Szerb Haladó Párt már „külsős biztonsági szolgálatot” alkalmazott, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy civileket és újságírókat vertek az utcán. 

 

Az, hogy Szerbiában vannak államilag kiemelt jelentőségű huligánok, valószínűleg Aleksandar Stanković történetéből a legvilágosabb: 2016-ban fegyveresek lőtték szét Audijában, pedig már évek óta börtönben kellett volna ülnie.

 

Azért nem volt börtönben annak ellenére, hogy 2013-ban öt évet és tíz hónapot kapott droghálózat üzemeltetéséért, mert addigra már tízszer elhalasztották a büntetés megkezdését, főleg egészségügyi okokra hivatkozva. Stanković a Partizan Belgrád mögött álló Janjičari névre hallgató szurkolói csoport vezetője volt.

 

Hogy mennyire szól ez az egész a fociról, azt jól mutatja, hogy Stanković eredetileg a Partizan városi ősriválisa, a Zvezda szurkolója volt, de végül az élet úgy hozta, hogy a Partizan kapu mögötti szektoraiban ért a csúcsra azzal, hogy a Janjičari kiverte onnan az addig uralkodó Alcatraz nevű csoportot. Bár elsőre nem tűnik akkora csodának, hogy valaki hangosbeszélővel irányíthatja a szurkolást meccseken, ennek Belgrádban nagyobb jelentősége van: a vezető csoport nemcsak a lelátót kapja meg, hanem például a város klubjainak biztosítását, illetve a város klubjaiban folyó drogterjesztést is.

 

De a rivális Crvena Zvezda is járt már jól Szerbia elnökével: Marko Vučković nem csak a Delije vezetője, hanem ő áll amögött az Ultra Kop névre hallgató cég mögött, ami az állam egyik kedvenc építőipari vállalkozása, 2018-ban pedig 100 millió dináros, azaz úgy 300 millió forintos tendert nyert el a cég közösen az Elektroizgradnja Beograddal Belgrád elektromos hálózatának felújítására. Az Ultra Kop jelenleg is a Zvezda stadionjának egyik ordaájába van bejelentve.

 

Vučković közben persze a lelátón is aktív maradt, de már jóval kevésbé kellett félnie bármiféle retorziótól: az Insajder cikke szerint több bűncselekménnyel is vádolták az elmúlt években, de a legtöbben még nyomozás sem indult. A legközelebb a börtönhoz azért jutott, mert 2008-ban megverte a szomszédját, amiért az jelezte felé, hogy ha továbbra is onnan intézi a drogügyeit, feljelenti. Ezért 2014-ben két tárgyalás után első fokon hét hónap börtönt kapott, de 2015-ben bizonyíték hiányában felfüggesztett lett belőle.

 

Bár az apa-fiúzás nem elegáns dolog, azért mégis érdemes felhívni a figyelmet rá, hogy Vučić fia kikkel lógott a 2018-as oroszországi világbajnokságon:

 

a húszéves Danilo Vučić Szerbia Costa Rica elleni győzelmét három másik férfival ünnepelte, akik ismert képviselői a szerbiai huliganizmusnak és a hozzá kapcsolódó szervezett bűnözésnek.

 

Egyikük Milan Krasić, aki úgy tudott elutazni a versenyre, hogy alig egy hónapal előtte ítélték 14 év börtönre gyilkosságért. 2019-ben végül a fellebbviteli bíróság felmentette, úgyhogy azóta is szabad ember. A másik Boris Karapandžić, aki 2016-ban négy évet kapott drogkereskedelemért, fegyverbirtoklásért és erőszakos viselkedésért, 2017-ben került szabadlábra. A harmadik Nemanja Srećković, aki a Partizan szurkolói képviseletét látta el a klubvezetésben. Mindhárman bizonyítottan kapcsolódnak a Janjičarihoz. A négyfős társaság pólóin Szerbia Koszovóval együtt rajzolt térképe volt látható, és egy „nem adjuk fel” felirat.

 

Amikor újságírók megkérték az elnököt, kommentálja már a fia társaságát, az ismert tereléshez folyamodott, és azt mondta, nagy fájdalom számára, hogy meg kell magyaráznia azt, ha a fia kiment támogatni az országot.

 

„A fiam soha semmi rosszat nem csinált” – zárta le a kérdést, mintha nem is arra irányult volna, mit keres a fia elítélt bűnözők között.

 

A huligánok kormány számára hasznossá tételére nemcsak Szerbiában van példa, hanem Magyarországon is próbálkoznak vele, bár látványosan sikertelenebbül Az amúgy főleg orosz gyökerű módszerekről itt írtunk hosszabb cikket. Ahogy viszont Magyarországon, úgy Szerbiában sem lehet egységes masszaként tekinteni a lelátókra: a szerbeknél a tüntetők közt is vannak ultrák és huligánok, akik az általában nacionalista hátterük miatt nem értenek egyet azzal, hogy bizonyos előnyökért cserébe azt a Vučićot segítsék, aki épp Koszovó elismerésére készül következő ciklusában.

 

Hogy mennyire megosztott lehet egy lelátó keménymagja, azt talán az mutatja a legjobban, hogy a Partizan szektorainak kapu mögötti részét sokszor ugyanúgy rendőröknek kell elkülöníteni akár háromfelé is annak érdekében, hogy ne verekedjenek össze egymással a fanatikusok. Közben persze meccsek is mennek, de az ilyen elsőrangú körítés mellett csak kevés embert érdekel.

 

FELHASZNÁLT FORRÁSOK: These Football Times, Balkan Insight, OCCRP, Nova.rs

KIEMELT KÉP: Mustafa Talha Öztürk, Anadolu Agency / Twitter

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az új címkézési szabályokat – amelyeket először az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjainál vezetnek be – a nagyobb átláthatóssággal indokolja a Twitter.

Az ötcsillagos római főpolgármester állította le a projektet: az Örök Város „örökké antifasiszta marad“. De tényleg ez a valós indok?

Hetvenöt éve dobták le az amerikaiak Hirosimára az atombombát, ami azonnal megölt 78 000 embert. Máig több, mint tízezer nukleáris töltet van a világban.

A demokrata elnökjelölt kampánycsapata szerint a kérdés eleve abszurd volt, amire abszurd választ kellett adni.

Huszonnyolcadik napja zajlanak a kormányellenes tüntetések Bulgáriában.

De lát-e abban problémát a polgármester Balogh Csaba, hogy a Momentum is egy megvágott felvétellel cáfolta a DK állításait? Megkérdeztük.

A hét kérdése

Megjött a RegioJet a magyar piacra. De ki jöjjön még versenyezni a MÁV-val? A késős németek? A villámgyors franciák? Az időutazós románok? Mondd meg te!

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Twitter megosztás Google+ megosztás