+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Karóczkai Balázs
2020. július 15. szerda, 15:50
Szerbia korábbi háborús bűncselekmények kivizsgálásért felelős ügyésze újabb bizonyítékokat adott át a hágai nyomozóknak az 1998-1999-es koszovói konfliktus kapcsán Hashim Thaçi koszovói elnök állítólagos szerepéről. Közben Szerbia lassan már hajlandó lenne elismerni Koszovót, de mennyiben hátráltatja ez az ügy a tárgyalásokat?

Vladimir Vukčević korábbi szerbiai ügyész a Balkaninsight-nak elmondta, hogy irodája bizonyítékokat talált a jelenlegi koszovói elnök, Hashim Thaçi szerepére az 1998-as koszovói konfliktusban.

 

Vukčević, aki 2003 és 2015 között a háborús bűncselekmények felkutatásáért felelős ügyész volt, azt állítja: a jelenlegi koszovói elnöknek köze lehetett szervkereskedelemhez is, amit a Koszovói Felszabadítás Hadsereg (UÇK) tagjai folytathattak. Thaçi politikai karrierje előtt az UÇK vezetője is volt, az elnöki pozícióját megelőzően 2008 és 2014 között pedig az ország miniszterelnöki posztját töltötte be.

 

A szervkerskedelem nem újkeletű vád az UÇK korábbi tagjai ellen: 2008-as memoárjában Carla Del Ponte – aki 2000 és 2008 között a korábbi Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűncselekményeket kivizsgáló különleges nemzetközi büntetőtörvényszék (ICTY) ügyésze volt – azzal vádolta meg könyvében  az UÇK korábbi katonáit (és köztük Thaçit), hogy

 

közel 300 szerb hadifoglyot szállítottak át Albániába, ahol a belső szerveiket eltávolítottak, majd pedig a Közel-Keleten értékesítették.

 

Akkor többen is kritizálták Del Pontét, aki a könyvének megjelenése idején már Argentínában dolgozott svájci nagykövetként, hogy miért csak könyvében írt erről közvetett vallomások alapján, és miért nem hivatalos úton járt el ezekkel kapcsolatban. Del Ponte a könyvében azt írta, hogy Koszovó folyamatosan blokkolta a nyomozásait, ahogy az albán hatóságok sem voltak segítőkészek vele.

 

A délszláv háborúban elkövetett emberiesség elleni és háborús bűnök kivizsgálására az ENSZ 1993-ban egy speciális bíróságot állított fel Hágában (ez az ICTY), amely 2017-ben fejezte be működését, ma már csak az iratok kezelésére tartanak fenn egy utódszervezetet.

 

Mivel Koszovó eleve nem vett részt az ICTY munkájában – az ország 2008-ban lett csak független, Szerbia nem is ismeri el, azaz nehéz lett volna bevonni –, az 1998-ban kezdődött szerb-koszovói konfliktus ügyeit nem tárgyalták ezen a bíróságon. Erre egy másik hágai különleges kamara és ügyészség jött létre 2017-ben (ez a KSC&SPO), amely viszont kizárólag a koszovói ügyekkel foglalkozik. Ettől teljesen független az a szerb ügyészség, amelyet Vukčević vezetett 2015-ig: ők a szerb jog alapján – Szerbiát persze a nemzetközi jog az emberiesség elleni és háborús bűncselekmények kapcsán szintén köti – jár el, ennek a tevékenységét azonban meg nyilván Koszovó nem ismeri el magára nézve.

 

Most Vukčević (immáron mint magánember) jelentette be, hogy a szervkereskedelemmel összefüggésben vannak bizonyítékai, amelyeket a hágai Koszovó-kamarának átad.

 

A szervkereskedelem mellett más vádak is vannak

 

A június 24-én nyilvánosságra került, de hivatalosan meg nem megerősített beadványban Vukčević tíz különböző bűncselekménnyel vádolja Thaçit és rajta kívül még többeket, köztük a szintén a liberális-nacionalista Koszovói Demokratikus Pártban (PDK) politizáló, korábbi koszovói házelnököt, Kadri Veselit.

 

A KSC&SPO irodája azzal indokolta a beadvány részleges nyilvánosságra hozását, hogy így vegyék elejét annak, hogy Thaçi és Veseli akadályozza vagy alássa a munkájukat. A szervkereskedelem mellett több emberiesség elleni bűncselekménnyel is vádolják őket:

 

köztük több mint száz gyilkossággal, üldöztetéssel, emberek elrablásával, kínzással, köztük etnikai tisztogatással és politikai ellenfelek leszámolásával. 

 

Szervkereskedelemmel egyébként már másokat is megvádoltak: köztük a 2017 és 2019 között miniszterelnöki pozíciót betöltött, a liberális-nacionalista AAK-s Ramush Haradinajt is, de őt 2008-ban és 2012-ben is felmentették a vádak alól, azonban 2019-ben ismét gyanúsítottként idézték Hágába, emiatt le is mondott posztjáról.  

 

Vukčević szerint korábban azért nem tudtak eddig szervkereskedelem kapcsán vádat emelni, mert a 2017-ig működő, a délszláv háborúval összefüggő bűncselekményeket kivizsgáló különleges bíróság, az ICTY mandátuma csak a korábbi jugoszláv tagállamokra terjedt ki, így Albániában hivatalosan nem nyomozhattak, azonban együttműködve a szerb hatóságokkal felvételeket juttattak el hozzájuk, köztük az ún. sárga épületről is, ahol az állítólagos szervkereskedelem lényegi része történt, ugyanis itt távolították el a fogvatartottak belső szerveit. 

 

Vukčevićék a hozzájuk eljuttatott felvételek alapján ezután ellátogattak Albániába, ahol albán hatóságokkal együttműködve 12 olyan területet vizsgáltak meg, ahol az emberkereskedelem folyhatott.

 

Vukčevićék állításuk szerint ekkor találtak bizonyítékot, miszerint Koszovó jelenlegi elnökének, Hashim Thaçinak is köze lehetett az illegális szervkereskedelemhez.

 

El fogja-e így ismerni Szerbia Koszovót?

 

A 2017-től működő új hágai bíróság még hivatalosan nem emelt vádat, jelenleg még csak azt vizsgálják, hogy a vádirat alapján egyáltalán vádat emeljenek-e; hétfőn emiatt is hallgatták meg a koszovói elnököt. Thaçi tagadta a vádakat, ugyanakkor utalt arra, hogy a háború nem egy kifinomult diplomáciai eszköz, és hozzátette, 

 

„senki se tudja újraírni a történelmet, a szabadságnak pedig ez az ára.”

 

Miközben hétfőn Hágában a koszovói elnök azt ígérte: ha megvádolják és tárgyalásra kerül sor, akkor lemond tisztségéről, Koszovóban már nem fogadták ilyen jól a meghallgatását: még pénteken több száz korábbi UÇK katona tüntetett a vádak ellen: albán és amerikai zászlókat lengettek, ugyanis a koszovói albánok mai napig üdvözlik az 1999-es NATO-beavatkozást, amikor amerikai bombázók indítottak támadást több szerb célpont ellen. A tüntetést szervező UÇK-veteránok szervezetének vezetője, Hynsi Gucatia a tüntetésen arról beszélt, hogy a vádemeléssel a hágai ügyészség Szerbiának tesz szívességet, hozzátéve, hogy szerinte a vádak igazságtalanok, mivel a hágai ügyészség a szerb katonák túlkapásait és háborús bűncselekményeit egyáltalán nem vizsgálná a koszovói konfliktus kapcsán.

 

Szerbia és Koszovó között régóta ellentét húzódik meg: a háború után 1999-ben az ENSZ a saját igazgatása alá helyezte Koszovót, de ugyanakkor elismerte, hogy Koszovó autonóm tartományként a Szerb Köztársaság része. Azonban 2008-ban Koszovó függetlenné kiáltotta ki magát, amit a mai napig nem ismert el Szerbia, ahogyan jelenleg a világ is megosztott Koszovót illetően: az ENSZ-tagállamok közül 97 ország tartja számon független államként Koszovót, míg 96 nem. Azonban Aleksandar Vučić – akinek pártja nemrég ismét megnyerte a szerb parlamenti választásokat az ellenzék bojkottja mellett, és rendszere ellen jelenleg tüntetnek is Szerbiában – hatalomra kerülése óta közeledett egymáshoz a két ország.

 

Pressburger Csaba vajdasági újságíró a szerb választások kapcsán úgy fogalmazott az Azonnalinak, hogy

 

az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz Szerbiának el kell ismernie Koszovót és ez a feladat Vučićra hárult.

 

Szerbia még hivatalosan nem kommentálta az újabb fejleményeket Thaçi-ügyében, azonban Vučić még a vádiratok nyilvánosságra hozása után azt nyilatkozta: mindezek ellenére tovább kell folytatni a tárgyalásokat, mert ugyan ő mondhat bármit,

 

arról nem ő dönt, hogy egy háborús bűnössel ül egy asztalhoz, hanem „az albán vezetés”

 

– utalva arra, hogy Koszovó lakossága 88 százaléka albán etnikumú és mindössze 7 százalék szerb él a Szerbia által még mai napig csak Koszovó és Metohijaként nevezett, a szerb alkotmány alapján a Szerb Köztársasághoz tartozó területen.

 

Legutóbb június 27-én találkozott volna a koszovói és a szerb államfő  Washingtonban, ahol a felek az amerikai különleges megbízott, Richard Grenell közvetítésével tárgyaltak volna, azonban azt végül Thaçi lemondta a vádiratok nyilvánosságra kerülése után. Ezután a felek amerikai helyett EU-s közvetítéssel július 10-én tárgyaltak videókonferencián, ahol a PDK-s Thaçi helyett már a PDK riválisa, a Koszovói Demokratikus Ligában (LDK) politzáló miniszterelnök, Avdullah Hoti vett részt, amit egy újabb, ezúttal személyes találkozó követett volna július 14-én Brüsszelben, de ezt végül július 16-ra halasztották.

 

A Foreign Policy elemzése szerint a washingtoni találkozót az Európai Unió a Thaçi elleni vádiratok szivárogtatásával akarhatta megfúrni. Az amerikai lap szerint Grenell egy olyan ajánlatot próbált volna elfogadtatni a két elnökkel, ami etnikai alapon területcserét javasolt volna a két országnak. Ez a két elnöknek nem lett volna ez ellenére, amit már 2018-ban is mindketten elfogadható megoldásnak tartottak, azonban az EU ezt  már akkor sem támogatta, mert a későbbiekben ez más balkáni országok közötti határvitát is a felszínre hozott volna újra, ami az EU tárgyalói szerint akár újabb konfliktussal, akár háborúval is járhatna a Balkánon.

 

Ezt az elméletet alátámaszthatja, hogy a koszovói miniszterelnök,

 

Hoti a tárgyalások előtt azt nyilatkozta, hogy Koszovó három alapelvet tart szem előtt a tárgyalások során, köztük azt, hogy Koszovó területi integritása ne sérüljön, miközben Thaçi korábban elfogadhatónak tartott bizonyos területcserét.

 

Emellett az LDK-s politikus szerint nem szabad tárgyalni Koszovó alkotmányos felépítéséről és hogy a két állam kölcsönös elismerése nem ütközhet a koszovói alkotmánnyal.

 

Mikor békülhet ki Szerbia meg Koszovó?

 

A július 10-i tárgyalás egy közel 20 hónapos szünetnek vetett véget, amikor is a két balkáni állam vezetői nem tárgyaltak egymással. A tárgyaláson Vučić szerb elnök és Hoti koszovói miniszterelnök mellett az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, a katalán Josep Borell, Emmanuel Macron francia elnök és Angela Merkel német kancellár vett részt.

 

A tárgyaláson Vučić azt mondta, hogy az EU által moderált tárgyalásoknak semmi értelme nincs, ha Belgrádtól csak azt várják el, hogy ismerjék el Koszovót, míg Hoti szerint csakis a kölcsönös elismeréssel lehet normalizálni a két ország kapcsolatát.

 

A tárgyalást követően azonban Németország és Franciaország egy közös nyilatkozatot adott ki, miszerint Vučić és Hoti is elfogadták: folytatják a párbeszédet, és több területen is mélyítik majd a két ország közötti kapcsolatokat. A nyilatkozat ezen kívül kitér arra is, hogy a két ország kapcsolatának a normalizálódása kulcskérdés a Balkán stabilizációját illetően, és nagy jelentőséggel bír mindkét ország EU-tagságának kilátásai szempontjából.

 

Azonban nem úgy tűnik, mintha közelednének egymáshoz a felek, annak ellenére, hogy 2013-ban a két balkáni ország megkötötte az ún. Brüsszeli megállapodást, amiben ugyan Szerbia nem fogadta el de jure Koszovó függetlenségét, de ígéretet tett a kapcsolatuk normalizására. Azóta többnyire váltakozó sikerűek a tárgyalások. 2018-ban például Thaçi és Vučić közötti tárgyalások csak jobban mélyítették az ellentéteket: a tárgyalás után mindkét fél dühös nyilatkozatban a másikat okolta a párbeszéd sikertelenségéért, bár az alaphangot megadta, hogy Koszovó a tárgyalás előtt egy nappal 10 százalékkal emelte a szerb és bosnyák termékek vámtarifáját, amit a koszovóiak megtorlásnak szántak, mert a szerbek korábban keresztbe tettek Koszovó hivatalos elismerésének ügyében.

 

Múlt héten egyébként Vučić találkozott a francia elnökkel, Emannuel Macronnal is, ahol a francia elnök a szerbek EU-csatlakozási tárgyalásának a folytatása kapcsán azt mondta, hogy az egyik legfontosabb feladatot a balkáni térség stabilizációja jelenti, köztük Koszovó ügyének megoldásával. A július 16-i találkozón kiderül, hogy ehhez közelebb kerülnek-e a felek.

 

NYITÓKÉP: Hashim Thaçi / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A járvány miatt nem közlekedő reptéri járatra árult 900 forintos jegyek a BKK-t 14 millió forinttal gazdagították. Mi történt?

Korábban napokkal előre beharangozták, hogy Európa utolsó diktátora leteszi hivatali esküjét. Ez most elmaradt.

Két mondatban összefoglalva ez az Európai Bizottság új terve.

Az elmúlt hét nap átlaga bőven meghaladja azt az értéket, amely felett a WHO szerint a járvány nincs kordában tartva.

És ráadásul még gmailes is vagy? Van megoldás, olvasd el itt Bakó Bea szerdai hírlevelét!

Ha az ellenzék komolyan gondolja a győzelmi esélyeit, el kell döntenie, hogy hogyan indul, ezért vitasorozatot indítunk ellenzéki politikusokkal
és értelmiségiekkel.

A Csehszlovákiából a második világháború után a kollektív bűnösség elve alapján üldözött német és magyar kisebbség sorsa a szlovákok és a csehek körében nagyrészt máig kibeszéletlen.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29., Művész Kávéház és Cukrászda.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás