Hiába lett a nyári parlamenti választásokon majdnem a teljes belgrádi parlament a Vučić-párté, azóta nem alakult meg a kormány, az államelnök pedig szerdán be is jelentette: 2022 áprilisában előrehozott választás lesz. A választást idén bojkottáló ellenzék feltételekhez kötné a 2022-es indulást. De miért van a szerb elnöknek szüksége egy olyan parlamentet idő előtt feloszlatni, amelyet teljesen ural?
Aleksandar Vučić szerb államfő szerdán bejelentette:
A politikus pártja már az idei előrehozott parlamenti választást is fölényesen megnyerte, ugyanis a tényleges ellenzék nem indult el, hanem bojkottálta a voksolást. Éppen ezért az új belgrádi parlamentbe látszatellenzékként csak egy kis jobboldali párt jutott be, az összes többi erő – köztük a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) – a Vučić-féle Szerb Haladó Párt (SNS) szövetségese. Az ellenzék tehát nem tudta értelemszerűen az SNS győzelmét megakadályozni, de
Vučić nyáron abban bízott, hogy a három százalékra leszállított bejutási küszöböt több látszatellenzéki párt is megugorja – az ellenzéki szavazók azonban követték az ellenzéki pártok többségének a választás bojkottjára való felhívását, aminek eredményeként legalábbis azt meg tudták akadályozni, hogy a parlamentben formálisan legyen valamiféle ellenzék.
A jelenlegi 250 fős parlamentben a Vučić-féle Haladó Pártnak 188 képviselője van, a vele eddig kormányzó, Slobodan Milošević-féle Szocialista Pártnak (SPS) 32, a VMSZ-nek pedig kilenc. Az egyetlen látszatellenzékiként bejutott Aleksandar Šapić vízilabdázó, újbelgrádi polgármester Hazafias Mozgalma 11 mandátumot szerzett. Vučić szerdai bejelentése szerint a másfél év múlva esedékes előrehozott választásokig felálló új kormányban a Šapić-párt is résztvenne.
az alkotmány szerint november eleje a határidő, de nagyon úgy nézett már ki szeptemberben is, hogy Vučić eleve húzni akarja az időt, hogy 2022-ben aztán újra tarthasson egy előrehozott választást. Most ez igazolódott be a szerdai bejelentésével.
Miért fontos neki ekkora többséggel a háta mögött egy új választás, és miért éppen 2022-ben?
Egyrészről vélhetően a jelenlegi parlament túl egyszínűre sikeredett, ezt a nyugati országok felé is nehezen lehet demokratikus parlamentként eladni. Másrészről
főleg, hogy ott idén is a többség már követte az ellenzék bojkottfelhívását: miközben országosan 44 százalékos volt a részvétel, a szerb fővárosban mindössze 35 százalék ment el szavazni.
Azaz ha egyáltalán valahol esélye lehet az ellenzéknek Vučić pártját legyőzni, az Belgrád, amelynek élén 2013-ig Dragan Đilas személyében eleve egy ellenzéki politikus állt. Ráadásul Đilas 2008-ban éppen Vučićot legyőzve került a főpolgármesteri posztba – nem véletlenül nyilatkozta azt a balliberális politikus az Azonnalinak, hogy ma ő az egyetlen ember olyan Szerbiában, aki legalább egyszer már le tudta győzni a jelenlegi államfőt, és még él is.
– márpedig ott a Vučić-párt akkor is győzni tud, ha esetleg ezúttal az ellenzék elindul. Eleve egy közös ellenzéki bojkott nehezebb lenne, mert akkor vagy minden választást (az elnökit és a belgrádit is) bojkottálni kéne, vagy kissé kaotikusan az egyiken elindulának, a másikokon meg nem.
Mit lép az ellenzék?
Az ellenzék egyelőre nem döntötte el, hogy elindul-e a 2022-es választásokon. Dragan Đilas azonban azt mondta:
mert szerinte Vučić is rájöhetett: a bojkottált választásokon létrejött parlament demokratikus legitimációja kétséges. A politikus szerint az ellenzéknek feltételeket kell szabnia az indulásához, az Európai Uniót bevonva szeretne a szerb ellenzék tárgyalni a hatalommal többek között arról, hogy a választásokon legyenek jelen független ellenőrök, valamint az RTS állami televízió egyértelmű kormánypártisága változzék meg.
FOTÓ: Aleksandar Vučić / Facebook
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.