Az osztrák szervezők hajlandóak voltak belemenni a magyarok kérésébe, így sikerült valóban magyarosra Orbán Viktor és Karl Nehammer kancellár sajtótájékoztatója.

Erre hivatkozva indít az előfizetőkre támaszkodó magyar projektet az egyik legolvasottabb szlovák lap, a Denník N. Megnéztük, hányadán is áll a felvidéki sajtó a szlovák és a magyar politikával, meg az üzleti körökkel.

Mit árul el egy antiszemita miniszter naplója a világháború alatti sajtóról és a közgondolkodásról?

Milyen események és miért voltak annyira érdekesek a nyugati világ számára, hogy Magyarország a mértékadó nyugati lapok címoldalára került? A Címlapon Magyarország című könyv ezt a kérdést vizsgálja meg több mint 170 év megjelenéseit áttekintve, és egyúttal ahhoz is kapaszkodót nyújt, hogy hogyan értelmezzük itthon a nyugati sajtó magyarságképét.

Céges beszámolókból, hirdetési adatokból, látogatottsági mérésekből, gazdasági és jogi elemzésekből, szakértői interjúkból és tartalomelemzésből áll össze az Európai Bizottság egymillió euróból felépített, tizenöt európai ország médiájának tulajdonosi szerkezetét bemutató adatbázisa. A több mint egy tucat egyetem konzorciuma által elvégzett, Salzburgból vezetett projekt a szakmai közönséget célozná meg, de az érdeklődő állampolgárok tudatosságát is növelnék.

A Politico szerint az EU Reporter úgy jelenített meg reklámcikkeket a Huawei-nek, hogy nem tüntette fel, hogy azok fizetett tartalmak. A cikk megjelenése óta több korábbi anyagra utólag kitették a „szponzorált” jelzést. Az egyik kifogásolt cikkhez hasonlók a magyar médiában is többször megjelentek már.

Fakivágásokról akartak tudósítani, alapos verés lett a vége. Romániában régóta probléma az illegális fakivágás, azonban most épp egy legális vágásról készítettek volna riportot az újságírók.

A NEOS egész oldalas hirdetése a Magyar Hangban jelent meg, válaszul Orbán Viktor hasonló akciójára a nyugati sajtóban.