Erre hivatkozva indít az előfizetőkre támaszkodó magyar projektet az egyik legolvasottabb szlovák lap, a Denník N. Megnéztük, hányadán is áll a felvidéki sajtó a szlovák és a magyar politikával, meg az üzleti körökkel.

Mit árul el egy antiszemita miniszter naplója a világháború alatti sajtóról és a közgondolkodásról?

Milyen események és miért voltak annyira érdekesek a nyugati világ számára, hogy Magyarország a mértékadó nyugati lapok címoldalára került? A Címlapon Magyarország című könyv ezt a kérdést vizsgálja meg több mint 170 év megjelenéseit áttekintve, és egyúttal ahhoz is kapaszkodót nyújt, hogy hogyan értelmezzük itthon a nyugati sajtó magyarságképét.

Céges beszámolókból, hirdetési adatokból, látogatottsági mérésekből, gazdasági és jogi elemzésekből, szakértői interjúkból és tartalomelemzésből áll össze az Európai Bizottság egymillió euróból felépített, tizenöt európai ország médiájának tulajdonosi szerkezetét bemutató adatbázisa. A több mint egy tucat egyetem konzorciuma által elvégzett, Salzburgból vezetett projekt a szakmai közönséget célozná meg, de az érdeklődő állampolgárok tudatosságát is növelnék.

A Politico szerint az EU Reporter úgy jelenített meg reklámcikkeket a Huawei-nek, hogy nem tüntette fel, hogy azok fizetett tartalmak. A cikk megjelenése óta több korábbi anyagra utólag kitették a „szponzorált” jelzést. Az egyik kifogásolt cikkhez hasonlók a magyar médiában is többször megjelentek már.

Fakivágásokról akartak tudósítani, alapos verés lett a vége. Romániában régóta probléma az illegális fakivágás, azonban most épp egy legális vágásról készítettek volna riportot az újságírók.

A NEOS egész oldalas hirdetése a Magyar Hangban jelent meg, válaszul Orbán Viktor hasonló akciójára a nyugati sajtóban.

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, miután nyitnak a teraszok?

A Momentumban sokaknak rosszul esett, hogy a Fekete-Győr Andrással készült Partizán-interjú vágott verziója a párt múltjával foglalkozott sokat ahelyett, hogy a jelenre koncentráltak volna. Gulyás Márton szerint ők életútinterjút készítettek a miniszterelnök-jelölttel, és ugyanolyan feltételeket adtak neki is a szerkesztett anyag véleményezésére, mint másoknak. A Momentum ezzel élt is.

Lassan másfél éve pereskedik az Azonnali azért, hogy egyáltalán érdemben foglalkozzon a bíróság azzal, hogy Kövér László 2019 őszén szigorított házelnöki rendelkezései ellehetetlenítik a sajtó munkáját a parlamentben. Az első- és másodfokú bíróság után a Kúria is úgy ítélte meg, hogy ezért nem lehet beperelni sem Kövért, sem az Országgyűlés Hivatalát. Szerintünk viszont ezzel a jogorvoslathoz való jog sérül, úgyhogy alkotmányjogi panasszal élünk az AB előtt.

A magyar sajtó nagyrészével együtt kérjük a kormányt: tartsák meg újságírók jelenlétében az operatív törzs sajtótájékoztatóit, az adjon érdemi információkat, és nyilatkozhasson végre szabadon az egészségügyben, aki akar.

Ötven éven át mindennap Plantu egy-egy karikatúrájával a címlapján jelent meg a legnagyobb francia napilap, a liberális Le Monde. A karikaturista bejelentette visszavonulását: csütörtöktől új szerzők rajzai jönnek. Mindennap egy másik ország karikaturistájától.

Miért távozik a HVG-től? Merre megy tovább? Miért vált szerinte katasztrófa sújtotta területté a sajtó világszerte? Miért nem lehet megúszni a járványt? Többek között ezekről beszélgettünk Hont András publicistával, aki úgy látja, a polgári helyett az alattvalói attitűd kezd elterjedni, de azért a dobozon kívüli gondolkodásra is van igény. Nagyinterjú!

1931. március 27-én fedezték fel az összevert Steinherz Rudolfot utastársai egy ceglédi vonat fülkéjében. Az áldozat egy nap múlva belehalt sérüléseibe. Gyilkosát pár héttel később Bécsben elfogták – az ügy azonban itt még nem ért véget, kiderült ugyanis, hogy a gyilkosságot Steinherz maga szervezte önmaga ellen.

A bíróság is kimondta, hogy az Azonnali olvasói nem hülyék, és nem fogják azt hinni, hogy a Fidelitas elnöke maga nevezné állami pénzekkel kitömöttnek az egyik vajdasági fociakadémiát vagy fideszesnek az egyik fideszes Facebook-oldalt. Az ügy azért is releváns, mert bírósági ítélet van arról: egy politikus nem használhatja arra a sajtó-helyreigazítás műfaját, hogy neki tetsző tudósítás szülessen a kampányeseményéről.

Korábban azután függesztették fel az ügyet, hogy kiderült: az Azonnali videóját ellopó Facebook-oldal mögött a Fidesz központi e-mailcíme áll.

„Kurvára nem akarták”, hogy eljöjjön, de mégis felmondott a véleményrovat lockdownkritikus vezetője.

A Google így kerülné el, hogy fizetnie kelljen az ausztrál médiumoknak azokért a hírekért, amiket keresőjében megjelenít.

A publicista egy Donáth Annát méltató cikkel búcsúzott volt főnökétől, és arra is rájött, hogy ha legközelebb hasonló munkát vállal, akkor vagy visszavonul a közélettől, vagy politikai szóvivővé válik.

Az egyik oldalról ezeket a nyilas dumákat hallja az ember, a másik oldalról pedig azokét, akik Orbán vérét akarják inni, akik szerint alkotmányellenes puccsal kell megakadályozni Orbán visszatérését, ha 2022-ben veszít. Ebben nem akar szerepet vállalni Tamás Gáspár Miklós, aki a véleményvezér-interjúsorozat utolsó részében arról is beszél az Azonnalinak, miért érzi úgy, hogy nem hat eléggé az írásaival.

Hogyan lett újságíró? Milyen volt a kilencvenes években jobboldaliként dolgozni a sajtóban? Milyen volt az egyre fideszesebb közmédia belülről? Miért úgy lett vége Heti Válasznak, ahogy? Miért működőképes a Magyar Hang? Dévényi Istvánnal, a Magyar Hang publicistájával beszélgettünk.

Miért és hogyan indult a Mérce? Hogyan vált Magyarország egyetlen kizárólag közösségi finanszírozásból működő közéleti oldalává? Mennyire összeegyeztethető a fővárosi önkormányzati munkájával, hogy még mindig ír a volt főszerkesztő? Többek között erről kérdeztük Jámbor Andrást, a Mérce alapítóját, de az is kiderül, hogy mire jók a trashmémek, és miért játszunk virtuális játékokat a politika helyett.

A csehek az ereszcsatornára, a szlovákok a drogokra, az angolszász sajtó a Fidesz melegellenességére koncentrál a Szájer-botránnyal kapcsolatos beszámolókban. A német sajtó visszafogott, a brit bulvár persze ezúttal is hozza a formáját.

Polgárpukkasztó amerikai standup, afrikai lecsó, halhatatlan videójáték: itt a novemberi Fasza Dolgok, az Azonnali havonta megjelenő mindenajánlója. 100 százalékban lockdown-kompatibilis tippek a közelgő télre!

Újságírónk egyik riportalanya elmondta a történetét a Kisalföldnek is. A Győr-Moson-Sopron megyei napilap azonban nem fektetett túl sok energiát az anyag megírásába: a cikk nagy részét az Azonnali riportjából másolták át.

Miért indította el a Vadhajtásokat a 2015-ös migrációs válság után? Miért gondolja, hogy „kőkemény faji és vallási háború” zajlik? Miből finanszírozza a portálját? Hogyan fér össze keresztény hitével az online tevékenysége? Miért érzi magát elnyomva tíz év Fidesz-kormányzás után is? Ezek is kiderülnek Bede Zsolt az Azonnalinak adott interjújából, amit a radikális jobboldal fenegyereke le akart tiltani!

Saját magával is ellentmondásba keveredett a Vadhajtások szerkesztője az Azonnalinak küldött levelében. Köszönjük a reklámot, jogilag és emberileg is feddhetetlenül hozzuk le csütörtökön az első, nem kormányközeli médiának adott Bede-interjút!

Hogyan lett egy baráti kocsmázás nyomán véletlenül újságíró? Miért tartja hasznosnak a jól megírt publicisztikákat, ha szerinte mindegy, hogy kinek mi a véleménye? Miért fogják el szekunder szégyenrohamok, ha véletlenül ránéz az új Indexre? Többek közt ezekre válaszol Szily László az Azonnali véleményvezérek interjúsorozatában, de az is kiderül, hogy hogyan próbálta meg beszervezni az állambiztonság a rendszerváltáskor, hogy épüljön be a Fideszbe.

A kezdeményezés szerint a kormány senkit nem akar elhallgattatni, csak hatékonyabban szeretné cáfolni az inteneten terjedő álhíreket, amiket egy összehangolt mechanizmus gyűjt és elemez majd.

A Falter újságírói épp cigit venni mentek le, mikor a lövöldözés kezdődött. A főszerkesztő hírlevélben írta le, mit élt át a szerkesztőség hétfő este, és mit mondott neki telefonon a belügyminiszter.

Miért csinálta meg a Partizánt? Újságírónak vagy politikai aktivistának tartja magát? Miért nincs ma baloldali párt Magyarországon? Milyen volt a köztévénél gyakornokoskodni a 2006-os tévéostromkor? Miért felesleges a stadionozás meg a mészároslőrincezés? Gulyás Márton ezekről is beszél az Azonnali véleményvezérekkel készült interjúsorozatában és elmesél egy sztorit Szrgya Popovicsról és Orbánról is.

Hogyan lett a DJ Szövetség elnökéből a migrációs válság alatt „politikai hobbista”? Hogyan vette fel a kesztyűt a jobboldal a baloldallal szemben a trollkodással? Miért halott szerinte a humor nyugaton? Az Azonnali véleményvezérek-interjúsorozatában Jeszenszky Zsolttal beszélgettünk, akinél saját bevallása szerint „csak a Rolling Stones tudja keményebben tolni”.

Közérdekű adatigénylést adtunk be, hogy megtudjuk: hány ember munkájába és mennyi pénzbe kerül a minisztériumi sajtóosztály munkája, amely sosem méltatja válaszra az Azonnalit, még nyilvános telefonszáma sincs.

Hogyan lesz egy sok nyelvet beszélő, világot látott emberből jobboldali konzervatív? Miben vallja mégis liberálisnak magát? Miért hozná be a tengerentúli influenszer-kultúrát Magyarországra? Hogyhogy tíz év után akar nyitni egy kormányközeli tévé az ellenzéki hangok felé? Az Azonnali véleményvezér-interjúsorozatában a Pesti TV műsorvezetőjét, Dezse Balázst kérdeztük.

Hogyan lett fórumozóból publicista? Miként ábrándult ki a Fideszből, hogyan került a radikális jobboldalra? Miért rekesztették ki a balliberálisokat a nemzetből? Többek közt ezekre válaszol Balogh Gábor az Azonnali véleményvezérek interjúsorozatában, de az is kiderül, hogy miről beszélgetett a rendőrrel, akivel a tévéostrom után együtt cigiztek 2006-ban.

Miért tartja meséknek a vallásokat, és miért provokálja a hívőket? Mit nem ért a fociban? Miért érzi az Index felelősségét a közbeszéd állapotáért? Mi a fő különbség közte, és készülő könyvének társszerzője, Bayer Zsolt között? Miért a fantasyt hibáztatja a világ újbóli irracionalitásba fordulásáért? Tóta W. Árpád az Azonnali véleményvezérek-interjúsorozatában.

Mit szól hozzá, hogy felmentették a szlovákiai újságírógyilkosság megrendelésével vádolt vállalkozót? Hogyan gyakoroltak rá nyomást a hirdetők a legnagyobb szlovák napilapnál? Hogyan lehet rávenni az embereket, hogy fizessenek az online tartalomért? Mit javasolna a távozó indexesek Telex nevű projektjének? Matúš Kostolný, a szlovák Denník N főszerkesztője ezt is elmondja az Azonnalinak. Interjú.

Miért hagyta ott pedagógusi hivatását, hogy a nyilvánosságban dolgozzon? Miért szakított a liberalizmussal? Miért élünk permanens médiaháborúban? Miért nem kritizálja nyilvánosan Orbán Viktort? Hány kétharmad kell még ahhoz, hogy úgy érezzék a kormánypártiak, hogy győztek? Az Azonnali véleményvezér-interjúsorozatában Gajdics Ottót kérdeztük.

Hogyan tud ennyit írni? Miért elidegenítő a képviseleti demokrácia? Miért utálta a Fideszt már a kezdetek óta? Hogyan vált a baloldal ideológiai szupermarketté? Ezekről is kérdeztük Konok Pétert, aki azt is elmondta az Azonnalinak, hogy hogyan sikerült még gimnáziumban megalkotniuk a magyar politikatörténet egyik legabszurdabb röpcéduláját. Nagyinterjú!

Miután a balközép hagyományos napilapját, a La Repubblicát az új tulajdonosa középre húzta, egy 85 éves multimilliárdos médiavállalkozó 20 millió eurót szán egy új liberális napilapra Olaszországban. Keddtől lehet kapni. De miben bíznak? Elolvastuk az első számot!

Miért nem káromkodik a Magyar Nemzetben? Kik a jobboldali sajtó tehetségei? Kit olvas szívesen? Írna-e az új Indexnek? Miért nem fog már kimászni a lövészárokból? Ezekről is megkérdeztük Bayer Zsoltot, aki azt is elmondja az Azonnalinak, mi volt a baja már 1994-ben Simicska Lajossal és miért trükkösen szerzett lakást a budai várban. Nagyinterjú!

A kormánypárti propaganda helyett az első szám alapján egy korrekt, felidegesíteni senkit nem akaró lapot csinált a Mediaworks a Lokál utódjából. A bulvár és a kaotikus kinézet azért nem változott.

Az ausztrál kormány ötlete szerint ha a Google és a Facebook megszegné a jövőbeli szabályozást, akár éves bevétele tíz százalékának megfelelő összeggel is büntethető lenne.