Így függ a szlovákiai magyar sajtó a politikusoktól és az oligarcháktól

Erre hivatkozva indít az előfizetőkre támaszkodó magyar projektet az egyik legolvasottabb szlovák lap, a Denník N. Megnéztük, hányadán is áll a felvidéki sajtó a szlovák és a magyar politikával, meg az üzleti körökkel.

Mint arról az Azonnali is beszámolt, az egyik legolvasottabb szlovák lap, a Denník N egy magyar projektet indít, amiből a támogatói gyűjtés jelen állása szerint egy önálló portál lesz legalább napi két nagy anyaggal (már a kitűzött legmagasabb célösszeg, a 60 ezer euró – 21 millió forint – is összejött).

A Denník N azzal indokolja a magyar projekt indítását, hogy „a magyar médiaszabadság válságban van, és ez a szlovákiai magyarokat fokozottan érinti” (a magyar médiaszabadság alatt a magyarországit értve), és azt is hozzáteszi, hogy

„a hazai (szlovákiai – a szerk.) magyar nyelvű média jelentős része politikusok, oligarchák és üzleti érdekcsoportok kezében van”.

De hogy néz ki a szlovákiai magyar média, és milyen „politikusok, oligarchák és üzleti érdekcsoportok” kezében van?

Állami támogatások és politikai befolyás

Bár a Denník N ezt az állítást nem részletezi, a magyar nyelvű szlovákiai sajtótermékek között olyan valóban nincs, amit a Denník N-hez hasonlóan a legnagyobb részben az előfizetők tartanának el. Bár vannak megvásárolható magyar nyomtatott sajtótermékek, az online magyar nyelvű média minden esetben ingyenes, és a reklámbevételek mellett a sajtótermékek működésének legfontosabb forrása az állami támogatás,

amit vagy a szlovák, vagy a magyar államtól kapnak, vagy akár mindkettőtől.

Mivel a szlovákiai magyar közéletre is jellemző a magyarországi közélet megosztottsága, a köznyelv a szlovákiai magyar sajtótermékeket is aszerint kategorizálja, hogy kritikusak-e a Orbán Viktor politikájával szemben vagy sem, illetve amíg még létezett az MKP és a Most-Híd szembenállása, akkor ez azzal volt átfedésben, hogy hidas és liberális vagy MKP-s és konzervatív-e az adott sajtótermék.

Ebben a koordinátarendszerben a legtöbbet olvasott, legnagyobb elérésű vagy közéleti témában a legtöbbet hivatkozott lapok inkább Hidas-liberálisnak és az Orbán-kormánnyal kritikusnak számítottak.

Ebbe a csoportba tartozik a

• Az Új Szó, az egyetlen szlovákiai magyar nyomtatott napilap, ami már 1948 óta megjelenik, és ma már természetesen van online változata is;
• A Paraméter, a legolvasottabb szlovákiai magyar online lap, amit Dunaszerdahelyről szerkesztenek és erős regionális tartalommal bír;
• A Bumm, amit Komáromból szerkesztenek és náluk is erős a regionális vonal;
• illetve a Pátria Rádió, ami a szlovák közszolgálati rádió magyar adása, erős közéleti tartalommal.

De tényleg van-e politikai befolyás?

A politikai befolyás vádja eltérő mértékben felel meg vagy nem felel meg a valóságnak; az alapját pedig elsősorban az képezi, hogy ezek a sajtótermékek jelentős részben a szlovák államtól kapott támogatástól függenek.

Ez a támogatás 2018 óta a Kisebbségi Kulturális Alap (KKA) nevű forrásból származik, amit a Most-Híd a 2016 és 2020 közötti kormánykoalíciós részvétele során hozott létre, és az alapnál dolgozók között voltak olyan újságírók, akik korábban az Új Szónál vagy a Paraméternél dolgoztak. (A KKA-t sokáig Molnár Norbert irányította, aki 11 évig volt az Új Szó főszerkesztője, az egyik szakmai tanácsnak, ami támogatásokról döntött, Barak Bálint, a Paraméter ügyvezetője is a tagja volt – hogy csak két példát említsünk).

Ezeket az összefonódásokat Gyimesi György, a legnagyobb kormánypárt, az OĽaNO magyar nemzetiségű, orbáni értelemben vett konzervatív képviselője 2021 nyarán „hidas kultúrmaffiaként” értékelte (de konkrét bűncselekményt nem tudott megnevezni), Tokár Géza politikai elemző egykorú véleménye szerint azonban arról van szó, hogy „a szlovákiai magyar közélet bizonyos értelemben egy pocsolya”, és egyszerűen nem lehet elkerülni, hogy a kultúrában és a sajtóban ne legyen mindenki mindenkinek az ismerőse.

A KKA-tól kapott támogatás önmagában nem igazolja a politikai befolyásoltság vádjait.

• A Paraméter, aminek a szellemisége közel áll a Híd eredeti szellemiségéhez, egyáltalán nem viszonyult kritika nélkül a Hídhoz. 
• A politikai befolyás kérdése az Új Szó esetében már aggályosabb, amit jól jellemez, hogy a 2016 és 2018 közötti főszerkesztője, a most a Denník N-nél dolgozó és az új magyar projektért felelős Szalay Zoltán azért hagyta ott az Új Szót, mert az online változat élére a vezetőség a Híd korábbi szóvivőjét nevezte ki.
• A KKA-tól kap támogatást a Bumm.sk is, aminek az esetében már egészen egyértelmű volt a párthoz való kötődés: a Híd ügyeiben mindig rendkívül jól értesült portál főszerkesztője, Cúth Csaba a Híd európai parlamenti képviselőjelöltje volt 2014-ben.
• A Pátria Rádió, mivel egy állami cég része, nem pályázatokból nyeri a forrásait, viszont a magyar kormánnyal szembeni kritikus anyagoknak gyakran helyt adó rádiót is elfogultnak tartja a felvidéki magyar közélet egy része, illetve korábban a hidas médiához sorolták a Pátriát is. Azonban a Pátria sem viszonyult kritika nélkül a Hídhoz, és mindig teret ad a vélemények ütközésének.

Ma már azonban a Pátriát is csak simán liberálisnak tartja a közbeszéd egy része, a Híd ugyanis a 2020-as választáson már nem jutott be a parlamentbe, 2021-ben pedig meg is szűnt, betagozódva a szlovákiai magyarok egységpártjába, a Szövetségbe, azóta pedig a KKA vezetősége és a bizottságok tagjai is lecserélődtek. A KKA-tól ettől függetlenül továbbra is kap pénzt az Új Szó, a Paraméter és a Bumm is, de a konzervatív értékeket magáénak valló Felvidék.ma is részesül KKA-támogatásban.

Nem csak szlovák állami pénz jön

A Felvidék.ma magyar állami támogatásban is részesül: a Bethlen Gábor Alap támogatja, ahogy a ma7 médiacsaládot is, amibe a ma7.sk híroldal, a Magyar7 nyomtatott hetilap, a hirek.sk online televíziós hírportál, a Múzsa kulturális portál és Szurkoló sportoldal tartozik.

A ma7 médiacsalád 2017-ben jött létre azzal a vállalt szándékkal, hogy az „egyoldalú” szlovákiai magyar médiában a nemzeti-konzervatív vonalat erősítse, és 2020-ig összesen másfélmilliárd forintnyi támogatást kapott.

Az ma7 magyar kormány általi támogatásáról 2020-ban beszámoló Magyar Hang azt írta, a lap egyértelműen a Magyar Közösség Pártjához kötődik – ami egyben a magyar kormány stratégiai partnere is volt –,

ez azonban nem jelenthető ki ilyen egyértelműen.

A ma7-et kiadó Pro Media Alapítvány ugyanis közvetlenül a magyar kormánytól kapja a támogatást, a támogatás megítélésére az MKP-nak nincs hatása, és a szlovákiai magyarok pártegyesülési folyamatát is gyakran bíráló lap egyáltalán nem viselkedett az MKP pártsajtójaként.

Sokkal inkább tűnik a Fidesz pártsajtójának (bár messze nem olyan mértékben, mint a magyarországi kormánysajtó esetében):

a lap véleményrovatában gyakran jelennek meg a magyar kormánypárti véleményvezérek tipikus témái és szófordulatai, és a magyarországi belpolitika eseményeit is a magyar kormány szemszögből mutatják be

az egyébként a szlovák és szlovákiai magyar politikáról korrekt anyagokban beszámoló, és sokszínű reginális tartalmat kínáló lapban.

Szintén a Bethlen Gábor alaptól kapott 2021-ben – nagyságrendjében sokkal kisebb, 10 millió forintos – támogatást a Körkép híroldal, amit szintén támogat a KKA is, emellett a felületein hirdetéseket is értékesít.

A látható olvasottsággal bíró Körkép is a nemzeti-konzervatív értékeket vallja magáénak, de élesen, provokatív stílusban, gyakran személyeskedésig menően – és a szlovákia magyar újságírók és közéleti személyiségek egy része szerint a sajtóetikai szabályokat sem minden esteben betartva – bírálja a Szövetséget, illetve mindhárom azt létrehozó pártot, különösen a Most-Hidat és az MKP-t. Emellett a Körkép feltűnően sokat foglalkozik – kizárólag pozitív színben feltüntetve őt – Gyimesi Györggyel, az OĽaNO magyar nemzetiségű parlamenti képviselőjéval. (Gyimesi Györgyről egyébként még 2021 áprilisában írtunk egy hosszú portrécikket, illetve készítettünk vele interjút is.)

Hol vannak az oligarchák és mi is van akkor?

Oligarchákat, üzleti érdekcsoportokat a felsorolt sajtótermékek közül az Új Szó mögött lehet felfedezni: a lapot és a Vasárnap hetilapot kiadó Duel Press kft. a News and Media Holdingnak a leányvállata, utóbbi pedig

annak a Penta nevű politikával összefonódott befektetői csoportnak az érdekeltsége, ami miután megjelent a legolvasottabb szlovák napilap, a SME kiadójában, a szerkesztőség egy része felállt

– ők alapították meg a Denník N-t. Annak azonban nincs jele, hogy a Penta beleszólt volna az Új Szó vagy a Vasárnap tartalmába, ahogy ezt a SME esetében sem tette meg (utóbbi kiadójából azóta a Penta távozott).

A Paramétert egy leginkább családi vállalkozásként működő dunaszerdahelyi részvénytársaság adja ki. A Bummot egy olyan cég, aminek a társtulajdonosa Keszegh Béla, Komárom független polgármestere, ő volt a Bumm alapítója és első főszerkesztője. A Felvidék.ma a Szövetség a Közös Célokért nevű MKP-közeli szervezet lapja, a Körképet egy polgári társulás, a Vox Juventae adja ki, a ma7.sk mögött pedig az említett Pro Media Alapítvány áll.

A szlovákiai magyar média anyagi értelemben tehát semmiképp nem független a politikától,

hiszen az egyes sajtótermékek működését jelentős részben szlovák állami források biztosítják, és/vagy a Magyarországról érkező forrásoktól függenek, illetve az egyetlen napilap mögött felsejlik egy politikával összefonódott befektetői csoport.

Mindez azonban messze nem jelent olyan szintű befolyásoltságot, mint ami a magyarországi sajtóviszonyokat jellemezte az utóbbi években.

De ebben a közegben még így is egyedülálló lesz egy olyan magyar lap, amit szinte kizárólag az olvasók tartanak el.

(Szlovákiában rengeteg kisseb-nagyobb online és nyomtatott magyar nyelvű sajtótermék működik, cikkünkben a legolvasottabb közéleti sajtótermékekkel foglalkoztunk.)

Disclaimer (18:19): mint az impresszumban is jelezzük, az Azonnali többségi tulajdonosa Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője. Ez (köztudottan) sem most, sem az Azonnalin megjelenő többi anyag esetén sem befolyásolja, mit írunk és jelentetünk meg.

NYITÓKÉP: Fortepan / Magyar Bálint