Meg nem jelölt reklámcikkek miatt érte burkolt kínai lobbizás vádja egy uniós online újságot

A Politico szerint az EU Reporter úgy jelenített meg reklámcikkeket a Huawei-nek, hogy nem tüntette fel, hogy azok fizetett tartalmak. A cikk megjelenése óta több korábbi anyagra utólag kitették a „szponzorált” jelzést. Az egyik kifogásolt cikkhez hasonlók a magyar médiában is többször megjelentek már.

A legtöbb újság időről időre közöl cikk formában hirdetéseket – mi is megtesszük kis x-szel a címe után a címlapon, lilára színezve és elég világosan jelezve, hogy az nem szerkesztőségi tartalom. A hagyományos PR-cikkek mellett azonban egyre elterjedtebbek a kevésbé direkt marketingeszközök, így a natív cikkek és a márkázott tartalmak, amelyek igyekeznek az olvasót a hagyományos újságcikkekhez hasonlóan érdekes tartalommal megszólítani, a reklámot tartalmazó részt pedig szinte el is dugják, éppen csak megjelenítik. De persze azért ezek a tartalmak valahogy mindig egy cég narratíváját, marketingüzeneteit építik.

Ez a téma már önmagában ellentmondásos – John Oliver, az egyik legnépszerűbb late night-show műsorvezetője azt a kommunikációt, amikor az ügynökségek arra hivatkoznak, hogy az olvasó elég okos, meg tudja különböztetni a hirdetést a hírektől, ahhoz hasonlította, mintha azt mondanánk: a szarvasok el tudják különíteni a terepszínű ruhás vadászokat az erdőtől, a szarvasok nem idióták!

Érzékenyebb azonban ez a kérdés, ha politikai síkra terelődik, még ha úgy is teszi, hogy az elsőre nem szembeötlő.

A Politico azzal vádolta meg múlt szerdai cikkében az EU Reporter nevű, hozzájuk hasonlóan főként uniós ügyekkel foglalkozó hírportált, hogy fedett lobbitevékenységet tud rajta keresztül végezni a mostanában éles geopolitikai viták középpontjába került Huawei. A kínai telekommunikációs óriáscég elvileg dolgozói tulajdonban van, de a részvényeinek többségét egy olyan szakszervezet tagjai tulajdonolják, amely egy, a Kínai Kommunista Párt irányítása alatt lévő szövetséghez tartozik.

A Politico szerint az EU Reporter 2020 februárjától egy éven át

úgy tett közzé a Huawei-t pozitív színben feltüntető, a narratíváját építő írásokat, hogy azok többségénél nem jelezték, hogy fizetett tartalomról van szó, illetve elgallgatták azt a tényt, hogy van ilyen együttműködés a cég és a szerkesztőség között.

A lap rövid közleményben válaszolt a vádakra, melyeket visszautasított, szerintük az egy kisebb, de sikeres rivális lap elleni támadás a Politico részéről és felkérték a NewsGuard nevű független médiafigyelő céget, hogy vizsgálja meg a munkájukat és közölje nyilvánosan annak az eredményeit. Ezután idézik a lap brüsszeli hírlevelében való hirdetés-elhelyezés lehetőségét, melyet azzal hirdetnek, hogy befolyásos uniós szereplőkhöz lehet vele eljutni – ezzel kapcsolatosan a lap cikkében azt írja, hogy ők ezeket a hirdetéseket jól elkülöníthetően jelenítik meg, riválisukkal szemben.

Újságcikk vagy reklám?

Az automatikus fordítással egyébként magyarul is elérhető lap több cikkét felhozza a burkolt lobbizásra példaként a Politico – egyébként mindet egy online adatbázisban elmentett verziójában linkeli. Egy írást például, melyben Abraham Lui, a cég európai alelnöke arról ír, hogy Európának nem érdeke az 5G körüli vitákat átpolitizálni, mindkét lap közölte, de míg a Politico-n szponzorált tartalomként jelent meg, addig az EU reporteren sima külsős véleménycikk formájában.

Ráadásul míg a most elérhető verziójában a lead végén jelzik, hogy a mobilcég európai képviselője írta a cikket, addig a Politico által lementett korábbiban a nevére csupán linkelik az általa a Politicóra írt szponzorált cikkeket. Itt egyébként rögtön szerepel a cégnél betöltött titulusa, de ezt a publicisztika leadjébe láthatóan utólag írták bele, már a megjelenést követően. Emellett a cikkben az is szerepel, hogy miután ezt a publicisztikát fizetett hirdetésben a Huawei megtolta saját Twitter-oldalán, ezt a reklámot fel is tüntették az amerikai hatóságoknak leadott, lobbizásról szóló jelentésükben.

Emellett például linkelnek egy, a kínai mobilcég a Szófiai Egyetemmel kötött megállapodásáról szóló cikket is, amelyben szinte szóról-szóra vették át a cég sajtóközleményét. Itt is mentést linkeltek, ahol a cikknél a szerző mezőben az „általános hírek” címke volt megjelölve, azóta az oldalon elérhető változatban ezt módosították már „szponzorált bejegyzésre”. Szintén szó szerint lehoztak egy írországi beruházásról szóló sajtóközleményt is, mely eredetileg a techrovat egyik munkatársa megjelöléssel ment ki, majd ezt is átírták szponzorált tartalomra utólag. Egy, az 5G-ről szóló videókonferencián pedig egy, a kínai cégnek tanácsokat adó jogász úgy szerepelt panelistként, hogy ezt a háromnegyed órás közvetítés alatt egyszer sem említették meg.

A kínai kapcsolat

A Politico kérdésére az EU Reporter tulajdonosa elismerte, hogy közöltek fizetett cikkeket a Huawei-nek, melyben elmondása szerint az volt a feladatuk, hogy napirenden tartsák az 5G-hálózat kiépülése körüli vitákat, azt ugyanakkor visszautasította, hogy névtelen cikkeket közöltek volna. Hozzátette viszont, hogy a megállapodás tartalmazta, hogy marketing anyagokat és sajtóközleményeket hozzanak le a Huawei-től és más cégektől, akik érdekeltek az 5G-bevezetésben.

A Huawei nem válaszolt a megkeresésükre, a cég egyik szóvivője annyit közölt, hogy a lappal kötött megállapodásukról nem hoznak nyilvánosságra részleteket, de a jövőben nem dolgoznak velük. Hozzátette, hogy számos médiacéggel dolgoznak együtt különféle módokon, köztük a Politicóval is. A lap azt is felidézi, hogy az EU Reporter 2015-ben tartalomcseréről állapodott meg a People's Daily of China kormánytulajdonú médiavállalattal, amely egymás cikkeinek átvétele mellett szoros együttműködést is tartalmaz és a mai napig érvényben van és tavaly decemberig több száz cikket vettek át a kínai állami médiától.

A lap része az Egy övezet, egy út kínai befolyásszerző projektnek – amiről korábban egyébként Orbán Viktor azt mondta, Magyarország annak ideális oszlopa –,

a portál tulajdonosa, Colin Stevens pedig tanácsadóként dolgozik a hollandai Új Selyemút Intézetben. 

Hasonló cikkek egyébként Magyarországon egy az egyben lejöttek például a kormánypárti megyei lapokban a kínai cég a Pécsi Tudományegyetemmel történő megállapodása kapcsán – a Baranya megyei BAMA portálon például „SZUPER!” címkével a cím felett – illetve több országos online lapban is, mindenhol klasszikus hírként, nem hirdetésként.

Trump és az 5G kavarta fel az állóvizet

A kínai cég Magyarországon is részt vesz az ötödik generációs mobilinternet-hálózat kiépítésében, amely évek óta komoly geopolitikai viták tárgya. Még két éve írtunk arról az Azonnalin, hogy az angolszász országok elsősorban szoftveres téren félthetik a lépéselőnyüket Kínától, ha a sokak által Kína befolyásszerzési eszközének is tartott cég nagyot hasít a nyugati 5G-tortából.

Az ellentétet még Donald Trump korábbi amerikai elnök tiltása élezte ki, mely alapján amerikai vállalatok nem dolgozhatnak együtt és nem kereskedhetnek a nemzetbiztonsági szempontból kockázatosnak ítélt vállalatokkal.

Ez a Huawei mellett a kisebb, szintén kínai ZTE mobilcégre vonatkozott még, Trump tavaly egyébként még arról is rendelkezett, hogy a tiltást idén májusig meghosszabbítja, demokrata utódja pedig várhatóan nemcsak feketelistán tarthatja a Huawei-t, de szigoríthat a kínai vállalatok elleni szankciókon.

Ekkoriban több országra is kiterjedtek a Huawei körüli botrányok, Lengyelországban kémkedéssel vádolták meg a cég egyik, később éppen emiatt az ügy miatt kirúgott alkalmazottját. A cseh sajtó a helyi leányvállalatukról azt tárta fel, hogy érzékeny adatokat gyűjtöttek például üzletemberekről és politikusokról, amit aztán alkalmanként a kínai nagykövetséggel is megosztottak, a legnagyobb holland mobilszolgáltató pedig egy belső jelentésében azt tárta fel, hogy az ország miniszterelnökét is lehallgathatta a cég.

CÍMLAPKÉP: A Huawei standja a 2015-ös barceloniai mobil világkongresszuson, FOTÓ: Kārlis Dambrāns / Flickr (CC-BY 2.0)