Miután kiderült, hogy több fontos katalán szeparatista politikust, köztük a jelenlegi katalán elnököt is megfigyelhették a kémszoftverrel, a katalán elnök, Pere Aragonès bejelentette: pártja nem támogatja külsőleg a kisebbségi baloldali PSOE–Podemos-kormányt. Nélkülük pedig nincs többség Madridban, hiszen Pedro Sánchez miniszterelnököt a jobboldali unionista pártok eleve hazaárulónak tartják, amiért politikai szövetséget kötött a katalánokkal. Van-e még kiút a baloldali kormánynak, vagy megoldhatatlan helyzetbe került Sánchez?
A spanyol kormány lehetett, de nincs rá közvetlen bizonyíték.
A Pegasus-botrányból jól ismert NSO Group egy másik szoftverét használták. Az európai igazságügyi biztos is célpont lehetett.
Azt szeretnék elérni, hogy végre olyan szabályozás legyen Magyarországon, ami nem engedi a politikai eszközzé válni a titkosszolgálatokat.
A Pegasus-botrányban is aktív szerepet vállalt, nemrég lemondott igazságügyi államtitkár volt az év utolsó előtti parlamenti ülésnapjának egyik fő témája.
„Én már akkor a rendészeti bizottságban ültem, amikor maga még nemátalakító műtétekről álmodozott” – szúrt a Nemzetbiztonsági bizottságban kialakult vita során Vadai Ágnes Halász Jánosnak.
A külügyminiszter szerint csak a szájába adták, hogy külföldről akarnak beavatkozni a választásokba 2022-ben.
A washingtoni izraeli nagykövetség szerint a történtek „súlyos szabálysértés jelentenek” a szoftver használatában, de következményekről egyelőre nincs szó.
Hiába kérdezhettek a bizottság ellenzéki tagjai a belügyminisztertől és az igazságügyi államtitkártól, nem mondhatják el, milyen válaszokat kaptak, a fideszes tagok pedig elkaszálták, hogy egy külön albizottság vizsgálja ki az ügyet.
Ők azonban csak ajánlásokat tudnak megfogalmazni, hogyan védekezzünk a lehallgatások ellen, nem tudnak nyomozni az ügyben.