A lengyel kormány egy hét alatt háromszor is fordult 180 fokot a vétót illetően, a legújabb hírek szerint ők is rámondják az áment az uniós büdzsére. Miért mondott mást a kormány egyik tagja, mint a másik? Miközben hetek óta gyengül a PiS, koalíciós belviszály és Kaczyński utódlása sejlik fel a háttérben.
A lengyel kormánykoalíció az elmúlt egy hétben leginkább Schrödinger macskájára hasonlított: napok óta nem tudni, hogy akkor most van-e vagy sem. Ahhoz, hogy egyértelmű legyen, hogy van, az kellett, hogy az eddig a háttérből irányító Jarosław Kaczyński elvállalja a miniszterelnök-helyettesi pozíciót. Elmondjuk, miért.
Úgy néz ki, a vártakkal ellentétben mégsem fog felbomlani a lengyel kormánykoalíció. Már csak azért sem, mert a szakítás mindkét fél bukását hozná. Viszont arról még nem sokat lehet tudni, hogy pontosan miben állapodott meg a PiS és a Szolidáris Lengyelország vezetője. Hiába szívügye Jarosław Kaczyński PiS-elnöknek az állatvédelem, a mostani balhé inkább szól a hatalmi harcról és hogy ki fogja megörökölni a jobboldal vezetését.
A koronavírus sok mindent megkavart a lengyel elnökválasztás kapcsán, ám meglepetéseredmény így sem született az első fordulóban, megmaradt a konzervatív Jog és Igazságosság és a liberális Polgári Platform dominanciája. A polarizációnak mint mindig, most is vannak kihívói, de ezek megint nem tudtak átütő sikert elérni. A választási előrejelzések szerint a szélsőjobboldali jelölt szavazói fontos szerepet játszhatnak majd a második fordulóban, és nem biztos, hogy a regnáló Andrzej Duda javára.
Mitrovits Miklós legújabb könyvében a lengyel-magyar ellenzéki kapcsolatok történetét írta meg. Interjúk, állambiztonsági iratok és a korabeli szamizdatirodalom segítségével tárta fel, hogyan működtek együtt, hogyan inspirálták egymást a két ország ellenzékijei és hogyan élt tovább a lengyel-magyar barátság a keleti blokk szűk levegőjében.
Harmincmillió lengyelt levélben szavaztatnának le a lengyel elnökválasztáson a járvány tetőzésekor. Az ötlet nem mindenkinek tetszik: sokan csalástól tartanak, a postások sztrájkkal fenyegetnek. De a kormányzó PiS jelöltjének, a regnáló Andrzej Dudának most a legnagyobb az esélye, ráadásul ellenfelei a járvány miatt kampányolni se tudnak.
A lengyel közbeszédben a varsói Nowogrodzka utca egyet jelent Jarosław Kaczyńskivel, az újabb ciklusra készülő kormánypárt elnökével. Ebben az utcában található ugyanis a Jog és Igazságosság (PiS) székháza és a sokszor csak Lengyelország informális uraként emlegetett pártelnök irodája. Az Azonnali ide próbált bejutni, hogy megtudjuk, miért nyert ekkorát a PiS.
A varsóiak meg vannak győződve, hogy Krakkóban a múltban ragadt, lusta értelmiségiek vannak, a krakkóiak szerint az affektáló varsóiakat csak a pénz érdekli. Elmeséljük nektek, milyen valójában Varsó.
Mégis belépne a centrista jobbközép által dominált, de a kommunista utódpárttól a liberálisokon át a jobbos parasztpártig a teljes lengyel ellenzéket magába foglaló Európai Koalícióba a különutasként indult Wiosna (Tavasz) nevű tabudöntögető baloldali párt, miután a várakozásaikat alulmúlták az EP-választáson. De segíthet-e ez a lengyel ellenzéken az Orbán-barát Kaczyński-féle PiS-szel szemben az őszi parlamenti választáson?
Ezt az egyesült lengyel ellenzék vezetője válaszolta egy újságírói kérdésre, miután a nagy várakozásokkal ellentétben a konzervatív-nacionalista PiS csúnyán elverte őket az EP-választáson. Miért nem működött az ellenzéki összefogás Lengyelországban, és mit csinált jól Orbán barátja, Jarosław Kaczyński? Mi jöhet ezután az őszi parlamenti választáson? Mi lesz azok után a lengyel kormányban, hogy egy csomó minisztert inkább EP-képviselőnek küldtek Brüsszelbe? Elmagyarázzuk!