+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pál Benedek
2020. április 8. szerda, 07:16
Harmincmillió lengyelt levélben szavaztatnának le a lengyel elnökválasztáson a járvány tetőzésekor. Az ötlet nem mindenkinek tetszik: sokan csalástól tartanak, a postások sztrájkkal fenyegetnek. De a kormányzó PiS jelöltjének, a regnáló Andrzej Dudának most a legnagyobb az esélye, ráadásul ellenfelei a járvány miatt kampányolni se tudnak.

Úgy néz ki, hogy a koronavírus-járvány ellenére is megtartják a lengyel elnökválasztást májusban, ahogy az eredetileg tervben volt. Hétfő este a nacionalista-konzervatív kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) átnyomta a választási törvény módosítását a parlament alsóházában, a Szejmben. Ez a törvény azt is lehetővé teszi, hogy a választást teljes egészében postai úton bonyolítsák le.

 

Kaczyńskiéknak nagyon sürgős az elnökválasztás

 

A kérdés, hogy mi legyen az elnökválasztással, március közepe óta napirenden volt, de a kormány és Jarosław Kaczyński, a PiS teljhatalmú pártelnöke hallani se akart az elhalasztásról. A társadalom viszont másképp ítéli meg, a lengyelek többsége rossz ötletnek tartja, hogy a járvány idején megtartsák a választást: az előrejelzések szerint a jelenkori lengyel demokrácia legkisebb részvételi aránya várható. Ez persze jól jöhet a regnáló PiS-es elnöknek, Andrzrej Dudának, de erről később. Először lássuk a törvényt, amivel járványhelyzetben is véghezvinnék a választást.

 

A parlament alsóházán hétfőn átnyomott törvénynek már az elfogadása is megkérdőjelezhető: a Szejm nem ül össze a járvány miatt, hanem a képviselők online szavaznak, azonban a javaslatot az rendszer problémái miatt csak másodjára tudta megszavaztatni a kormánypárt. A kora délutáni szavazást, amit a PiS elbukott, meg kellett ismételni este, ugyanis több kormánypárti képviselő jelezte, hogy nem tudtak úgy szavazni, ahogy akartak a sebtében összetákolt parlamenti online szavazórendszerben.

 

Az este folyamán a törvényt kicsit megváltoztatva, de lényegileg ugyanazt a javaslatot újra beterjesztették, amit végül 230 igen szavazattal végül elfogadtak. Így

 

május 17-én nagy valószínűség szerint megtartják a lengyel elnökválasztást, méghozzá úgy, hogy most először mindenki levélben fog szavazni.

 

Ennek az akadálya már csak a parlament felsőháza, a Szenátus lehet, ahol az októberi parlamenti választásokon az ellenzék minimális többséget szerzett. A törvényt pedig még a szenátusnak is el kell fogadnia. Blokkolni ugyan érdemben nem tudják, viszont harminc napig elhalaszthatják az arról való döntést. Ha élnek az időhúzással, az azt jelenti, hogy rendkívül kevés idő marad a szavazás megszervezésére, amit a törvény szerint ha nem is május 17-én, de legkésőbb május 23-án meg kellene tartani.

 

A törvény ráadásul nem is biztos, hogy összhangban van az alkotmánnyal, amely megtiltja, hogy a választások előtti hathónapos intervallumban komoly változtatásokat eszközöljenek a választási rendszeren. Az már csak a helyzet pikantériája, hogy maga a jelenlegi kormánypárt szigorított még 2018-ban a levélszavazás feltételein csalástól tartva. Hogy mi is ezzel a gond, arra hamarosan visszatérek, azonban lássuk először, micsoda törést okozott az elnökválasztás-ügy a lengyel kormányon belül!

 

Egy miniszterelnök-helyettes már áldozatul is esett

 

A módosítás még a lengyel kormánykoalíciót is megosztotta: a PiS ugyanis több kisebb jobboldali párttal kormányoz együtt. Egyik koalíciós partnere, a Porozumienie (Megállapodás) kispárt elnöke Jarosław Gowin miniszterelnök-helyettes és felsőoktatási miniszter nyíltan szembement a szavazások megtartását ellenezve Jarosław Kaczyński PiS-es pártelnökkel.

 

Ez az eddig fegyelmezett és összetartó lengyel kormánykoalícióban eddig példa nélküli.

 

A vita elmérgesedése és a Porozumienie 18 képviselőjének kiválása a kormánytöbbség megszűnését jelenthette volna.

 

A dolog vége viszont az lett, hogy Gowin mondott le a miniszterelnök-helyettesi posztról, pártja azonban továbbra is tagja marad a koalíciónak. Ő maga nem szavazott, de többi képviselőjét végül a törvény támogatására szólította fel.

 

Gowin a lengyel kormánykoalícióban valami olyasmi, mint Navracsics Tibor a Fideszben: a mérsékelt, megfontolt konzervatív szerepét tölti be. Már a kezdetektől fogva ellenezte a törvényt. Korábban egy olyan megoldással állt elő, ami egy alkotmánymódosítással a jelenlegi elnök Andrzej Duda ciklusát két évvel meghosszabbítaná, de utána viszont már nem újrázhatna. Az Onet cikke szerint Gowin azt ígérte Kaczyńskinak, hogy megszerzi az ellenzék támogatását egy ilyen alkotmánymódosításhoz, de ez végül nem jött össze, állítólag a parasztpárti PSL képviselői átvágták Gowint.

 

A PiS vezetése ezután döntött úgy, hogy mindenképpen kitart a szavazás megtartása mellett. Az ellenzék pedig kizárólag a katasztrófahelyzet bevezetését és a választások elnapolását támogatta volna. A katasztrófahelyzet bevezetését viszont a kormány és Kaczyński nem tartja indokoltnak.

 

30 millió embernek kellene levélben szavazni, de lesz-e postássztrájk?

 

Maga a levélszavazás nem újdonság Lengyelországban: a mozgássérültek eddig is szavazhattak levélben, de ez az előző parlamenti választásokon mindössze kétezer személy volt. Most viszont 30 millió választásra jogosult számára kellene kiszállítani a szavazócédulákat legalább egy héttel, de legkésőbb egy nappal a választás előtt: ez idő alatt a lengyel posta minden más szolgáltatását beszüntetné.

 

Sokan közegészségügyi szempontból is problémásnak tartják az intézkedést az előrejelzések szerint Lengyelországban éppen májusban tetőző járvány miatt.

 

A postások szakszervezete már tiltakozott is a törvény ellen, ugyanis a levelek kézbesítése nagymértékben veszélyeztetné a dolgozók egészségét, akik közül sokan még mindig nem kapnak rendes védőfelszerelést és kézfertőtlenítőt.

 

Továbbá a közösségi médiában arról is olvasni, hogy a postások egy nagy része a sztrájkon gondolkozik. A lengyel posta eddigi vezetőjét amúgy még pénteken leváltották és helyét a hadügyminiszter-helyettes vette át.

 

Tiszta lesz-e így a választás?

 

Maga a választási folyamat első ránézésre elég körülményesnek tűnik. A választói névjegyzékben szereplők egy választási csomagot kapnak majd, amiben a tájékoztató mellett szerepel egy szavazólap, egy adatlap és a visszaküldőborítékok.

 

A választópolgár a választás napján reggel hat és este kilenc között a válaszborítékot a körzetében kihelyezett speciális postaládába dobhatja majd. A válaszborítékban külön lezárva van maga a szavazat és emellett egy aláírt adatlap, ami elvileg biztosítja majd a szavazás titkos és személyes voltát. Ez utóbbit ellenőrzi majd a választási bizottság, és ha minden rendben van, a szavazat mehet is az urnába.

 

A legtöbb elemző amiatt aggódik, hogy nem fognak teljesülni a demokratikus választások feltételei. Sokak szerint a szavazások tisztaságát nem lehet majd garantálni. Emellett

 

fennáll a veszélye, hogy a rendkívül rövid idő alatt a lengyel kormány nem fogja tudni megszervezni és problémamentesen levezényelni a levélszavazást a tervezett időpontban.

 

Ebben az esetben lehetséges, hogy nem mindenki kapja meg a szavazólapokat, vagy azok illetéktelenek kezébe kerülnek, illetve a külföldön élő lengyelek nem is biztos, hogy tudnak szavazni.

 

Elég, ha csak arra gondolunk, hogy hétfőn a parlamenti online szavazórendszer elsőre összeomlott.

 

Kampány az nincs, de a regnáló PiS-es elnök szerepel

 

Az már most biztos, hogy a tisztességes verseny feltételei nem teljesültek. A választási kampány március eleje óta szünetel, ami aránytalan mértékben a PiS jelöltjének, a regnáló Andrzej Duda elnöknek kedvez.

 

Nincs abban semmi különös, hogy egy válság alatt az elnök jelen van a médiában, csak jelen esetben a riválisai egyáltalán nem tudnak kampányolni. Ez pedig megjelenik a közvélemény-kutatási adatokban is.

 

Februárban úgy látszott, hogy a kampányhajrá még akár izgalmas is lehet. Annak ellenére, hogy Duda vezette a közvélemény-kutatásokat, a számok azt mutatták, hogy az ellenzék némelyik jelöltje, mint a Polgári Koalíció (KO) színeiben induló Małgorzata Kidawa-Błońska vagy a parasztpárti Władysław Kosiniak-Kamisz a második fordulóban meg tudják szorongatni az akkoriban nem túl összeszedetten kampányoló jelenlegi elnököt.

 

Mostanra viszont látszik, hogy Andrzej Duda behozhatatlan előnyre tett szert. Az IBRIS közvélemény-kutató hétfőn publikált felmérésében Andzrej Duda 47 százalékon áll, míg legfőbb vetélytársai, a KO jelöltje, Małgorzata Kidawa-Błońska és a parasztpárti Władysław Kosiniak-Kamisz egyaránt 12 százalék környékén vannak. A többieket pedig – a baloldali Robert Biedrońt, a független Szymon Hołowniát és a szélsőjobbos Krzysztof Bosakot – mind 5-6 százalék között mérik.

 

Felmerülhet persze a kérdés magyar szemszögből – hiszen itthon a köztársasági elnök a járvány alatt egyenesen bujdokol –, hogy miért is olyan releváns ez. Azonban Lengyelországban az elnök nem csupán reprezentatív pozíciót jelent, hanem ő egy komolyabb befolyással bíró közjogi szereplő. Emiatt az elnökválasztásoknak komoly tétje van.

 

A legfontosabb, hogy egy ilyen választáson újabb ciklusra megválasztott Andrzej Duda milyen legitimitással fog bírni. Ez elsősorban attól függ, hogyan sikerül levezényelni a választást és milyen részvétellel. Sok reményt ne fűzzünk hozzá, hogy minden olajozottan fog működni aznap. Ha nagyon kaotikus helyzet alakul ki és megkérdőjelezhető a választások tisztasága, az mindenképpen visszaüthet.

 

A másik dolog, ami miatt fontos lenne a PiS-nek újra behúzni az elnöki pozíciót, az az, hogy ezzel a kormánykoalíció jó időre biztosítani tudja a hatalmát. Ugyan ősszel a parlamenti választáson nyerni tudott a PiS, de a szenátus elvesztése és a vékony szejmbeli többség nem jelenteti azt, hogy magabiztosan bármit meg tud csinálni. Az elnöki pozíció elvesztése újabb korlátozás lett volna, amire a februári helyzetben még volt számottevő esély.

 

Az elnököt maga mögött tudva viszont a kormánykoalíció magabiztosan kezdhet majd bele a válság kezelésébe.

 

NYITÓKÉP: A PiS jelöltje, a regnáló Andrzej Duda március 8-án még nagyban kampányolt. Fotó: Andrzej Duda / Facebook

 

Ezt a cikket az Azonnali hírlevele, a Reggeli fekete olvasói a postaládájukba kapták reggel hétkor. Ha szeretnél hasonlókat kapni hetente háromszor, iratkozz fel itt, és nem maradsz le semmiről!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Tudatos Vásárlók Egyesülete megvizsgálta, mi pedig mutatjuk a nagy riasztóteszt eredményét.

Ezzel az amerikai gyógyszeripari cég közelebb került ahhoz, hogy az USA és az EU is engedélyezze a subunit-vakcináját.

A BBC újságírója az elfogott Nexta-blogger és aktivista állapotát látva azonnal kivonult a minszki sajtótájékoztatóról.

A Jobbik ezzel eddig egyedül van az ellenzéki térfélen a törvényjavaslat elfogadásával. Azt mondják: ha kormányra kerülnek, kiveszik a törvényből a problémás részeket.

Az ellenzéki szavazóbázist aktivizáló konzultáción szavazó budapestiek 99 százaléka nem akarja a kínai egyetemet.

Orbán Pekinggel szembeni politikájának támogatottsága Magyarországon nagyon alacsony, amit egyre inkább kihasznál az ellenzék, ez a szlovák kutatók szerint változásra kényszerítheti Orbánt.

Százötvenöt évvel ezelőtt tört ki az a konfliktus Poroszország és Ausztria között, ami az utóbbi vereségével végződött, és az osztrákok rászánták magukat a kiegyezésre a magyarokkal.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás