Áder Jánost várták volna március 23-ra a lengyelországi Bochnia városába a lengyel-magyar barátság napja alkalmából, de a magyar elnök nem utazik, törölték a programot – értesült az Azonnali.hu.

Az ukrán elnök szerint is a tagsággal segítene az EU Ukrajnának.

Folyik Jair Bolsonaro brazil elnök budapesti látogatása előtt Vlagyimir Putyinnal találkozhat majd – tudta meg az Azonnali. A lengyel elnöknek viszont információink szerint túl radikális lehet brazil kollégája oltásellenes nézetei miatt.

Idén augusztusban közel háromezren próbáltak illegálisan belépni Lengyelországba Belarusz felől, míg tavaly egész évben 122 illegális határátlépőt regisztráltak a lengyel hatóságok. A lengyel kormány szükségállapotot vezet be, de ez nem fog segíteni azon a közel 30 iraki állampolgáron, akik jelenleg a belarusz-lengyel határ közötti senki földjén vesztegelnek már több hete.

Jelenleg úgy tűnik: szeptember 26-a után is sugározhat a többségben amerikai tulajdonú TVN24 Lengyelországban. Az elmúlt hetekben több vezető kormánypárti politikus hátrál ki a törvény mögül.

Mivel az EU-s gyógyszerhatóság még nem engedélyezte, ezért a Lengyelországba utazásnál egyelőre nem szünteti meg a karanténkötelezettséget, ha valaki a kínai Sinopharm vakcinával volt beoltva, de Andrzej Duda elnök már puhatolózó tárgyalásokat kezdett a beszerzésről.

Szlovákia számára fontos a szorosabb európai integráció, és Európa-párti V4-et szeretne.

Így minden jogi akadály elhárult az elől, hogy a PiS-támogatta Andrej Duda legyen a második újrázó elnök Lengyelországban.

A bányászok tiltakozása keresztbe tett a brutálisan veszteséges lengyel bányászat reformjának. Pedig a megújulás már évtizedek óta várat magára.

Rafał Trzaskowski kizárólag saját karizmájának köszönhette a szoros eredményt, nem pedig az ellenzék stratégiájának. A regnáló elnök, Andrzej Duda viszont annak a narratívának hála nyert, amit a PiS 2015 után kialakított a gondoskodó államról és a méltóság visszaszerzéséről. Az azonban kérdéses, hogy egy ennyire megosztó választás után képes lesz-e és akar-e minden lengyel elnökeként működni.

Kormánypárti győzelem született a nagyon szorosnak ígérkező elnökválasztás második fordulóján: Duda 51,21 százalékot gyűjtött, Rafał Trzaskowskira 48,79 százalék szavazott. A különbség kettejük között félmillió szavazat, innen már túl késő lenne fordítani. De mik a tanulságok és mit várhatunk Lengyelországban? Gyorselemzés!

Durván megmutatkozott a lengyel elnökválasztáson, mennyire kettészakadt Lengyelország: a nagyon késői, pontosított exit poll a regnáló PiS-es elnök, Andrzej Duda 51 százalékos győzelmét mutatja, kihívója, Rafał Trzaskowski varsói főpolgármester 49 százalékot kapott eszerint. Íme a részletek!

A várakozásoknak megfelelően szoros a verseny a lengyel elnöki székért Andrzej Duda államfő és kihívója, Rafał Trzaskowski között a lengyel elnökválasztás második fordulójában. Az első exit poll szolid Duda-győzelmet mutat, mindkét tábor ünnepelve fogadta a fej-fej melletti számokat.

Az egyik legöldöklőbb elnökválasztási küzdelem folyik Lengyelországban. Izraelezés, oltásellenesség, Varsó kiárusítása és még sok más az elnökválasztási őrület utolsó napjaiban. Fotóriport Varsóból!

Katolikus tévésztárból lett elnökjelölt Szymon Hołownia, aki harmadik lett, így kiesett az első fordulóban, aztán máris alapított egy centrista mozgalmat. Ő maga bejelentette, hogy a PO-s jelöltre, a liberális varsói főpolgármesterre fog szavazni, de így tesznek-e majd harmadikutas szavazói is? Michał Kobosko, a Hołownia-kampány egyik arca elmondja az Azonnalinak, mi a céljuk a centrista mozgalommal, és hogyan látja az elnökválasztási esélyeket. Interjú.

Krzysztof Bosakra több, mint egymillió, többségében fiatal lengyel szavazott a lengyel elnökválasztás első fordulójában, és nagyon valószínű, hogy ezek a szavazók döntenek majd arról, hogy vasárnap lesz-e elnökváltás Lengyelországban. De miben hasonlít Bosak pártja a régi Jobbikra? Miért nem politikai példakép Orbán Viktor? Ki kell-e lépni az EU-ból? És miért szavaznak a tradicionalistákra a lengyel fiatalok? Nagyinterjú.

Andrzej Dudának nagyon nem tetszett egy lengyel bulvárlap róla szóló cikke, most a német nagykövettől követelik a kiadóvállalat megregulázását.

Buknak-e a hatalomhoz szokott „kövér macska” pártok Lengyelországban? Miért nem szereti Jarosław Kaczyński a „jó zsarukat”? Nyerhet-e választást egy lenézett varsói a lengyel vidéken? A jobb-bal-törésvonal hogyan vált osztálytörésvonallá Lengyelországban? És milyen tanulságokat mutat ez Magyarországnak? A lengyel elnökválasztás második fordulója előtt Jarosław Flis szociológussal és politikai publicistával elemeztük a helyzetet!

A koronavírus sok mindent megkavart a lengyel elnökválasztás kapcsán, ám meglepetéseredmény így sem született az első fordulóban, megmaradt a konzervatív Jog és Igazságosság és a liberális Polgári Platform dominanciája. A polarizációnak mint mindig, most is vannak kihívói, de ezek megint nem tudtak átütő sikert elérni. A választási előrejelzések szerint a szélsőjobboldali jelölt szavazói fontos szerepet játszhatnak majd a második fordulóban, és nem biztos, hogy a regnáló Andrzej Duda javára.

Andrzej Dudát a lengyel köztévé választási műsorában majdnem egy órán át mutatták, a második helyre befutó Rafał Trzaskowski nyolc percet kapott.

Óriási mozgósítás, óriási sorok a lengyel elnökválasztás első fordulójában, amelyet viszonylag simán húzott be az újraválasztásért küzdő Andrzej Duda. Az igazi harc viszont a második körben jöhet, ahol nagyon szoros verseny várható. A kihívó: Varsó főpolgármestere, Rafał Trzaskowski. Mutatjuk az eredményeket!

A lengyel elnökválasztás első fordulóját simán behúzhatja a kormánypárti elnökjelölt Andrzej Duda. De csak az elsőt: ugyanis Varsó főpolgármestere képében Duda méltó kihívóra akadt, a második fordulóban pedig elképesztően szoros lehet a verseny. De mi dönthet választást, hogy kampányolnak a jelöltek, és mi várható vasárnap? Elemzés!

Erről az elnök az újraválasztására készülődő lengyel kollégájával tartott sajtótájékoztatón beszélt a Fehér Házban hozzátéve, hogy lassan már a Jézus-szobrok sincsenek biztonságban.

Lengyelország történetének legszorosabb választása jöhet a Kaczyński-féle kormánypárt és a jobbközép ellenzék jelöltje között. Mutatjuk az erőviszonyokat!

Szerintük az elnökválasztás ellenzéki jelöltje a lengyel családoktól venne el több százmilliárd złotyt, hogy a zsidóknak adja.

Mivel nyárra halasztják az eredetileg május 10-re kiírt elnökválasztást, a legnagyobb lengyel ellenzéki párt vett egy nagy levegőt, és jelöltet váltott: az egyetlen olyan politikusukat indítják, aki egyszer látványosan kiütötte már a PiS-t. De elég lesz-e ez a lengyel Áder János ellen?

Senki nem mosolyoghat őszintén, de mindenki megúszta komoly arcvesztés nélkül a hét elején még a szétesés szélére került lengyel kormánykoalícióban: ez történt az éjjel Lengyelországban.

2015 óta először fordul elő Lengyelországban, hogy a nacionalista-szociálkonzervatív kormánypárt, a PiS nem tudja rákényszeríteni az akaratát kisebb koalíciós partnereire. Ráadásul nem is akármilyen ügyről van szó, hanem egy olyan választásról, melynek lebonyolításán már egy hónapja vesződnek Kaczyńskiék, a koronavírus-járvány közepén most lenne ugyanis esedékes az elnökválasztás. Emiatt jöhet a lengyel kormányválság? Képbe hozunk.

Trükkös jogi kiskapuk sorozatával, megkérdőjelezhető tisztaságú postai szavazással, az ellenzék heves alkotmányos kritikái mellett szalad bele Lengyelország május 10-én az elnökválasztás első fordulójába a koronavírus-járvány kellős közepén. Mindezt úgy, hogy annyira azért nem lenne muszáj pont most elnököt választani: de miért ennyire fontos a kormánypártnak a választás, és mit mond erre az ellenzék?

Harmincmillió lengyelt levélben szavaztatnának le a lengyel elnökválasztáson a járvány tetőzésekor. Az ötlet nem mindenkinek tetszik: sokan csalástól tartanak, a postások sztrájkkal fenyegetnek. De a kormányzó PiS jelöltjének, a regnáló Andrzej Dudának most a legnagyobb az esélye, ráadásul ellenfelei a járvány miatt kampányolni se tudnak.

A szociálkonzervatív lengyel kormánypárt ragaszkodik ahhoz, hogy a koronavírus-járvány ellenére is az eredetileg kitűzött napon, május 10-én tartsák az elnökválasztást. Méghozzá levélszavazással.

Január 27-én 75 éve, hogy felszabadították az auschwitzi haláltábort. A megemlékezés közben azért a diplomáciai és politikai csetepaték is mennek.

Sokáig úgy volt, hogy Donald Tusk lesz Andrzej Duda lengyel államfő kihívója, de ő inkább beállt elnökölni az Európai Néppártot az alacsony otthoni népszerűsége miatt. Így sem lesz unalmas a 2020-as elnökválasztás illiberális testvéreinknél: azon ugyanis úgy néz ki, elindul majd a legnépszerűbb tévésztár is, egy Böjte Csabába oltott Márki-Zay Péter.

A PiS győzelme biztos, a kérdés már csak az, lesz-e abszolút többsége a parlamentben a pártnak.

Gazdáik az indiai szent tehenekhez hasonlatosnak tartották őket, így korábban nem kaptak oltást.

A lengyel ellenzék körében is nagy kérdés az összefogás, csak Magyarországgal ellentétben ott nem önkormányzati, hanem parlamenti választások lesznek ősszel. Lehet, hogy az ellenzék átveszi a PiS-től a felsőházat? Vagy szétbomlasztja az ellenzéki egységet egy nyíltan meleg polgármester új mozgalma? Egyáltalán, milyen pártok vannak még Lengyelországban az illiberális PiS-en kívül? Elmagyarázzuk!

A következő másfél év során összesen három fontos választáson fognak szavazni a lengyelek. Hogyan vág ennek neki az Orbánnal szövetséges PiS, a nacionalista-konzervatív kormánypárt? A PiS ráadásul nem is egységes: több, versengő frakció küzd benne egymással, helyzetük a kormánytisztséget nem viselő pártelnök, Jarosław Kaczyński döntéseitől függ. Radikalizálódás vagy mérséklődés jön? Az Azonnali elmagyarázza!

Paweł Adamowiczot vasárnap egy jótékonysági kampány zárórendezvényén késelték meg. A politikus hétfőn belehalt a sérülésekbe. Ugyan még nem tudni sokat az elkövető motivációiról, de a rendelkezésre álló információk szerint inkább egy magányos őrültről van szó, mint politikai gyilkosságról. A polarizált lengyel társadalomban azonban nehéz lesz feldolgozni a politikus halálát. Egyre többen beszélnek arról, hogy változtatni kell a brutálissá váló közbeszéden.

A labancok, a komcsik, netalántán fizessen Soros?

Andrzej Duda lengyel elnök megvétózta saját pártja EP-választásról szóló törvényjavaslatát, méghozzá úgy, hogy a kormányzó Jog és Igazságosságnak esélye se legyen mégis keresztülvinni az akaratát. Nem sokkal korábban a kormánypárt képviselői tettek arról, hogy az elnök ne valósíthassa meg alkotmánymódosító népszavazási ötletét. Mi áll a háttérben? Tartós hatalmi konfliktusra kell berendezkedni Lengyelországban? Az Azonnali helyi szakértő segítségével járt utána a dolgoknak.

Először fordult elő, hogy az EU-ban megindítják a hírhedt 7-es cikkes eljárást egy tagállam ellen: Lengyelország az igazságügyi rendszer drasztikus átalakításával érte el ezt a történelmi lépést. Bár Magyarországot is többször fenyegették az atombombának is csúfolt 7-es cikkel, egyelőre csak nem kötelező állásfoglalásokig jutottak. Mit csinál jobban Magyarország, és megérdemelnénk-e mi is a 7-es cikket? Orbán vagy Kaczyński bontja le inkább a jogállamot?

A szlovákoknak és cseheknek nem áll érdekükben állandósult, paranoid harcot folytatni bárki ellen is, mondja a Fideszt is soraiban tudó Európai Néppárt felvidéki EP-képviselője, Csáky Pál az Azonnalinak, aki hozzáteszi: luxemburgi és skandináv képviselők már bedobták, hogy ki kellene tenni a Fideszt a néppárti frakcióból.