+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2020. augusztus 3. hétfő, 16:10
Így minden jogi akadály elhárult az elől, hogy a PiS-támogatta Andrej Duda legyen a második újrázó elnök Lengyelországban.

„A Legfelsőbb Bíróság megerősíti a választás érvényességét, ami Andrzej Sebastian Dudát juttatta hivatalhoz 2020. július 20-án” – áll a lengyel Legfelsőbb Bíróság határozatában. Mivel a lengyel alkotmány szerint ez az a bírósági szerv, ami legfelsőbb szinten dönthet arról, hogy egy választás érvényes volt-e, így kijelenthető:

 

minden jogi akadály elhárult az elől, hogy a kormány vezető ereje, a Jaroslaw Kaczyński vezette Jog és Igazság Párt által favorizált Duda betölthesse hivatalát.

 

Így most már az is biztos, hogy Duda lesz a rendszerváltás utáni lengyel köztársaság történetében a második elnök, akit újraválasztanak: legutóbb újraválasztás 2000-ben történt, amikor Aleksander Kwaśniewskinek szavaztak újból bizalmat.

 

A döntésre azért volt szükség, mert a Legfelsőbb Bírósághoz összesen 5847 panasz érkezett az elnökválasztás tisztaságát megkérdőjelezve – ezekből 93 esetet talált részben megalapozottnak a Legfelsőbb Bíróság, ám szerintük egyik sem volt olyan horderejű, hogy az a választás végkimenetelét befolyásolhatta volna.

 

Márpedig a júliusi választás igencsak szoros eredményt hozott: mint az Azonnalin meg is írtuk, nagy meglepetésre a legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép PO jelöltje és egyben Varsó 2018 óta regnáló főpolgármestere, Rafał Trzaskowski alig több, mint két százalékponttal kapott ki Andrzej Dudától az elnökválasztás július 20-i, második fordulójában – Trzaskowski 48,97 százalékos eredményt ért el, míg Duda 51,03 százalékkal nyerte a választást.

 

Trzaskowski és a PO pedig mondhatni, lefutották az ilyen szoros eredménynél kötelező kört – mint mostanra kiderült, eredménytelenül –, és a választást megismétlését kérték a Legfelsőbb Bíróságtól, mondván, a választás egyáltalán nem volt tisztességes: például szerintük a PiS által uralt, lengyel közmédiában aránytalanul nagy előnyhöz jutott Duda az ellenzéki jelölthöz képest –

 

erre láthattunk példát a június 28-i, első forduló éjszakáján, amikor Duda hétszer annyi időt kapott a TVP köztelevízió választási műsorában, mint Trzaskowski, holott már akkor tudni lehetett, hogy a második forduló egyáltalán nem lefutott.

 

Ezen felül Trzaskowskiék azt is sérelmezték, hogy szerintük sok külföldön tartózkodó lengyel nem tudta időben leadni a szavazatát, hála egyes lengyel nagykövetségek rossz szervezésének.

 

Az tény és való, hogy ez az elnökválasztás nem volt mindennapi a lengyel állam történetében: a PiS ragaszkodott volna a választás eredeti, májusi időpontjához – miközben akkor még javában tartott a koronavírus első hulláma a lengyeleknél. Végül a PiS-szel együtt kormányzó neoliberális kispárt, a Porozumienie (Megegyezés) elnöke, Jarosław Gowin nyomására Kaczyński engedett, és elhalasztották a szavazás első fordulóját júniusra – ezt követően rukkolt elő a PO Rafał Trzaskowskival.

 

A választási részvétel mindkét fordulóban magas volt, a második fordulóban csaknem elérte a 70 százalékot – Duda hívei pont erre hivatkoznak: szerintük egy ilyen magas részvétel egyértelmű felhatalmazást adott a regnáló elnöknek.

 

A választásról szóló döntéssel debütált egyúttal a Legfelsőbb Bíróság május 25-én megválasztott elnöke, Małgorzata Manowska is, akinek bírói függetlenségét már csak azért is kritizálják ellenzéki oldalról, mert

 

Manowska korábban a mostani igazságügyminiszter, Zbigniew Ziobro keze alá dolgozott.

 

Nem tett jót a függetlenség szempontjából az sem, hogy a Legfelsőbb Bíróság közgyűlésében nem Manowska volt a befutó jelölt: a közgyűlés öt főt ajánlott Dudának a posztra, aki – élve alkotmányos jogával – Manowskát nevezte ki, miközben ő csupán 25 támogatót tudhatott a háta mögött a 95 fős közgyűlésben. A többség, 95-ből 50 fő a jogászprofesszor Włodzimierz Wróbel mellett foglalt állást, aki 2011 óta tagja a Legfelsőbb Bíróság büntetőügyekkel foglalkozó tanácsának.

 

NYITÓKÉP: Andrzej Duda / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Továbbra is nagyon sok az új eset Magyarországon, és a tesztek pozitivitási rátája is viszonylag magas.

Közeleg a novemberi elnökválasztás, így mindenki ráfordult a célegyenesre: míg Biden online kampányol, Trump a gyűlések mellett most a nyugdíjasoknak adna szövetségi támogatást, mindössze másfél hónappal a választás előtt.

Így az EU helyett az amerikai és a kanadai kormánnyal egyeztetve fog Nagy-Britannia dönteni arról, hogy a Lukasenka-rendszer mely tisztviselőit büntesse utazási és pénzügyi korlátozásokkal.

Friedrich Merz egy interjúban a melegek kapcsán hirtelen váltott, és a pedofíliát hozta egy félmondat erejéig szóba. Miért?

Körbekérdeztük a magyarországi benzinkutakat, volt, ahol panaszt is tettünk.

Noha a román államfő a jobbközép nemzeti liberálisoktól érkezik, elvileg semlegesnek kellene lennie. De nem az.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás