+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. július 13. hétfő, 08:17
Kormánypárti győzelem született a nagyon szorosnak ígérkező elnökválasztás második fordulóján: Duda 51,21 százalékot gyűjtött, Rafał Trzaskowskira 48,79 százalék szavazott. A különbség kettejük között félmillió szavazat, innen már túl késő lenne fordítani. De mik a tanulságok és mit várhatunk Lengyelországban? Gyorselemzés!

Az Ipsos hajnalban publikált, és már csak egyszázalékos hibahatárral dolgozó late late pollja szerint immár szinte biztos a kormánypárti Andrzej Duda újraválasztása Lengyelország elnökének – ellenfele, a varsói főpolgármester Rafał Trzaskowski 49 százalékot kaphatott csupán az 51 százalékos Dudával szemben. A late poll a szavazatok 90 százalékának összesítésén alapul, itt pedig már egyre egyértelműbbnek tűnik a kormánypárti jelölt előnye.

 

Ráadásul reggel nyolcas sajtótájékoztatóján a lengyel választási bizottság PKW is publikált részletes adatokat: az ő adataik szerint 68,12 százalékos részvétel mellett

 

Andrzej Duda 51,21 százalékkal nyert, Rafał Trzaskowski 48,79 százalékkal végzett mögötte.

 

A kettejük lévő különbség körülbelül félmillió szavazat, ezt 99,69 százalékos feldolgozottság mellett már lényegében lehetetlen megfordítani.

 

 

Ezzel Duda a rendszerváltás utáni lengyel köztársaság történetében a második elnök, akit újraválasztanak: legutóbb újraválasztás 2000-ben történt, amikor Aleksander Kwaśniewskinek szavaztak újból bizalmat, de újráznia Lech Wałęsanak, a szmolenszki repülőkatasztrófában tragikus módon életét vesztő Lech Kaczyńskinek, és Bronisław Komorowskinek sem sikerült.

 

Az eredmény vasárnap éjjel még sokkal szorosabbnak tűnt, az este 9-es exit poll ugyanis Andrzej Dudának 50,4, Rafał Trzaskowskinak 49,6 százalékot mutatott két százalék hibahatárral.

 

Vagyis akkor még lényegében lehetetlen volt győztest hirdetni,

 

igaz, találgatni éjfélre már lehetett: egy ekkor befutó late poll már csak 49,2 százalékra mérte Trzaskowskit, Dudát pedig 50,8-ra, egy ennél is később, hétfőn hajnalban publikált felmérés pedig már 51 százalékos Duda-győzelmet mutat.

 

Mik a főbb tanulságok?

 

LENGYELORSZÁG A VÉGLETEKIG MEGOSZTOTT: Andrzej Duda első ötéves elnöki ciklusa végére nem tudott minden lengyel elnökévé válni. Persze egyik ország egyik elnöke sem tud mindenkinek megfelelni, de a nagyon szoros eredmény jelzi, hogy van egy nagyon széles, majd' tízmillió szavazónyi réteg, aki a jelenlegi elnökkel elégedetlen.

 

ISMÉT KETTÉVÁLT AZ ORSZÁG: Hét keleti vajdaság Dudát, kilenc nyugati vajdaság pedig Trzaskowskit választotta.

 

+ DUDA A FALVAKNAK LEHET HÁLÁS: A regnáló elnök az Ipsos exit pollja szerint a falvakban tudott ugyanis nagy aránnyal nyerni,

 

a városokban – azok méretétől – kikapott.

 

A kistelepüléseken 63,2-36,8 százalék az állás Duda javára. Az 50 ezer fő alatti városokban 53,8-46,2 százalék Trzaskowskinak, az 51-200 ezer közötti városokban 51-49 százalék Trzaskowski részére. Még jobban az ellenzékhez húznak a nagyobb városok, 201-500 ezer fő között 61,9 százalékkal viszi a prímet a varsói főpolgármester, 38,1 százalékkal Duda mögötte, 500 ezer fő felett pedig Trzaskowski már 66,5 százalékot gyűjtött, ellenfele csak 33,5-öt.

 

NEMCSAK A FÖLDRAJZ, DE A KOR IS SZÉTSZAKÍTJA A TÁRSADALMAT: A fiatalok ugyanis túlnyomó többségükben ellenzékiek, az ötven felettiek kormánypártiak voltak. A 18-29-es korcsoportban 64,4 százalék Trzaskowskira, 35,6 százalék Dudára szavazott, de Trzaskowskinak a 30-39-es és a 40-49-es koroszotályban is előnye van. Duda az 50-59-es és a 60 feletti korosztályban tud nagy arányban győzni. Utóbbi esetében már 61,7 százalékos a kormánypárti, 38,3 százalékos az ellenzéki jelölt.

 

A MEGOSZTOTTSÁGON A MOCSKOS KAMPÁNY SEM SEGÍTETT: A Trzaskowski-Duda-szembenállás végigkísérte a kampányidőszakot, előbbi Kaczyński bábjának állította be a regnáló elnököt, utóbbit pedig a helyi kormánymédia torpedózta mindenfélével. Például azzal, hogy Trzaskowski nem akar a semmi közepére óriásrepteret építeni Lengyelországban, mert ha meg is épül, a most megnyíló új berlini reptérrel nehéz lenne versenyezni (ergo: Trzaskowski németpárti!). Vagy azzal, hogy Trzaskowski elvenné és a zsidóknak adná a lengyel családok pénzét – azért, mert a varsói főpolgármester még hat éve felvetette, hogy rendezni kéne a második világháborús restitúciók kérdését. Vagy azzal, hogy Trzaskowski mögött a németek állnak.

 

KACZYŃSKI MEGNYUGODHAT: Duda győzelmével ugyanis nem áll elő az a kellemetlen helyzet, hogy a médiapiac és az igazságszolgáltatás reformjába az elnök vétóval kellemetlenkedjen bele.

 

Elnöki vétót ugyanis kétharmados többséggel lehet csak felülírni, ami viszont a kormánypártnak és szövetségeseinek sincsen.

 

A PARLAMENTI ÖTÖDIK HADOSZLOP ELŐREHOZOTT VÁLASZTÁST IS HOZHAT: Erről Michal Kobosko, a harmadikként végzett Szymon Hołownia kampányának arca beszélt az Azonnalinak. Szerinte Kaczyński megpróbálhatja kihasználni a lendületet, hogy egy előrehozott parlamenti választással két legyet üssön egy csapásra: visszaszerezze az ellenzéktől a szenátust, és megszabaduljon Jaroslaw Gowin Porozumienie nevű kispártjától, amely egyszer már majdnem keresztbe tett Duda elnöki esélyeinek.

 

BORÍTÓKÉP: Andrzej Duda / Facebook

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Még 2010-ben publikált egy iszlámellenes könyvet Thilo Sarrazin, de csak most zárták ki az SPD-ből. Pedig már berlini pénzügyi szenátorsága is elég ok lett volna erre.

A februári fiaskó után – mikor a két magyar lista széthúzása miatt először nem jutott magyar párt a szlovák parlamentbe – az MKP, a Híd és az Összefogás egy közös pártban egyesülne.

Az új címkézési szabályokat – amelyeket először az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjainál vezetnek be – a nagyobb átláthatóssággal indokolja a Twitter.

Az ötcsillagos római főpolgármester állította le a projektet: az Örök Város „örökké antifasiszta marad“. De tényleg ez a valós indok?

Hetvenöt éve dobták le az amerikaiak Hirosimára az atombombát, ami azonnal megölt 78 000 embert. Máig több, mint tízezer nukleáris töltet van a világban.

A demokrata elnökjelölt kampánycsapata szerint a kérdés eleve abszurd volt, amire abszurd választ kellett adni.

A hét kérdése

Megjött a RegioJet a magyar piacra. De ki jöjjön még versenyezni a MÁV-val? A késős németek? A villámgyors franciák? Az időutazós románok? Mondd meg te!

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Twitter megosztás Google+ megosztás