Tud-e függetlenedni Kaczyńskitól a régi-új lengyel elnök?

Szerző: Pál Benedek
2020.07.13. 18:10

Rafał Trzaskowski kizárólag saját karizmájának köszönhette a szoros eredményt, nem pedig az ellenzék stratégiájának. A regnáló elnök, Andrzej Duda viszont annak a narratívának hála nyert, amit a PiS 2015 után kialakított a gondoskodó államról és a méltóság visszaszerzéséről. Az azonban kérdéses, hogy egy ennyire megosztó választás után képes lesz-e és akar-e minden lengyel elnökeként működni.

Tud-e függetlenedni Kaczyńskitól a régi-új lengyel elnök?

Hétfő reggel a lengyel választási iroda adatai alapján már biztos volt, hogy Andrzej Duda, a Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje nyerte az elnökválasztást. Rekordméretű, 67,79 százalékos részvétel mellett Duda 51,12 százalékot szerezve legyőzte az ellenzék jelöltjét, Rafał Trzaskowski varsói főpolgármestert, aki 48,88 százalékot kapott.

Két narratíva Lengyelországról

A rendkívül hosszú, féléves kampányt lezáró vasárnapi választás után a legtöbb kommentár arról szólt, hogy mennyire megosztott Lengyelország. A polarizációt jól mutatja, hogy a két forduló között a két jelölt nem is vitázott, mivel nem tudtak megegyezni, hogy melyik tévében legyen a vita.

Az első fordulót követő elemzésünkben már írtuk, hogy vasárnap két Lengyelország csapott össze: a liberális és a konzervatív.  Pontosabb azonban, ha inkább

két narratíváról beszélünk, amelyek az elmúlt öt évről és Lengyelország jövőjéről szólnak. Ezek közül az egyik a méltóságot helyezi előtérbe, a másik pedig a szabadságot.

PiS: törődünk veletek

2015-ben, a PiS hatalomrakerülésekor a párt legfőbb ígérete a jóléti állam volt, vagyis az, hogy a kormány végre törődni fog azokkal, akik az elmúlt harminc év vesztesei voltak. Ezt pedig a hatalmon töltött elmúlt öt évben végig konzekvensen képviselték.

Ehhez kapcsolódóan két felmérés igazán fontos. Az egyik szerint 2019-ben a mélyszegénység ötödével esett Lengyelországban, és azt megelőzően is csökkenő tendenciát mutatott. A másik szerint pedig folyamatosan nő 2015 óta azok száma a lengyel társadalomban, akik úgy érzik, van valamilyen ráhatásuk a közügyekre.

Lehet vitatkozni, hogy szociálpolitikai szempontból mennyire sikeres az 500+ családtámogatási program, amelynek köszönhetően minden gyerek után 500 złoty jár a lengyel családoknak. Vagy lehet ezt sima politika pénzosztogatásnak is hívni. Az viszont elvitathatatlan, hogy ez egy sikeres eszköz volt arra, hogy visszaadja a méltóságát azoknak a rétegeknek, amelyekről az 1989 utáni harmadik köztársaság liberális elitjei megfeledkeztek.

Ezek a lengyel politikában korábban nagyjából gazdaságpolitikai tabunak számító intézkedések mára annyira elfogadottak lettek, hogy a szabadpiacpárti és szélsőjobboldali Konfederacján kívül senki sem mert ellenük érdemben kampányolni.

A vasárnapi exitpoll-eredményekben is az tükröződik vissza, hogy ez a méltóságtranszfer kifizetődő a kormánypárt számára. Duda leginkább az idősek, az alulképzettek és a vidéken élők között tudott nyerni. A vidéki, leginkább falusi lakosság körében elért eredmény azért is érdekes, hogy ezt a választásoktól legtöbbször távol maradó szavazóréteget eddig soha nem látott mértékben mobilizálták. Ez ugyanakkor egyben azt a kérdést is felveti, hogy vajon a PiS elérkezett-e növekedésének határára.

Ellenzék: nem akarunk illiberális államot

Az éremnek azonban van egy másik oldala is. 2015 óta a külföldi sajtó nem a PiS szociálpolitikájától volt hangos, hanem a párt és elnöke, Jarosław Kaczyński illiberális vágyálmaitól. A kormány serényen dolgozott a jogállam leépítésén az elmúlt években. A bíróságok letámadása és a közszolgálati média kormánypropagandává züllesztése csak egy sok közül, ami a lengyel társadalom és az EU tiltakozását is kiváltotta.

Eddig többet azért nem tudott véghezvinni a PiS, mert hiányzott hozzá a kormánytöbbségük. További tervekből azonban nincs hiány. Évek óta szó van arról, hogy a kormány szeretné repolonizálni a privát médiát, azaz visszaszorítani a külföldi tulajdon arányát, de vannak hangok, amelyek az önkormányzatok autonómiájának csökkentését és a civil szervezetek megregulázás is jósolják.

A legfőbb ellenzéki narratíva az volt a kampány során, hogy Lengyelország illiberalizálódását meg fogják állítani. A lengyel félelnöki alkotmányos rendszerben pedig ebben tényleg van szava az elnöknek, akinek a vétóját csak a képviselők háromötöde tudja felülírni. Ez a többség pedig hiányzik a kormánypártnak. Trzaskowski szavazói bázisában ez a kormányellenesség tükröződik. Rá inkább az urbánus, a magasan képzett és a fiatal választók szavaztak inkább, akik fogékonyak erre az üzenetre.

Trzaskowski jobb jelölt, mint a pártja

Fontos leszögezni, hogy Trzaskowski elsősorban saját karizmájának és nem saját pártjának köszönheti a vasárnapi eredményt. Ha esetleg előrehozott választások lennének, a Polgári Platform (PO) továbbra is elég gyengén szerepelne.

NYITOTTSÁG, ALKOTMÁNY, TOLERANCIA: A JELÖLT ÉS ÉRTÉKEI.

A PO, a legnagyobb ellenzéki párt továbbra sem alkalmas arra, hogy változtasson az ellenzéki vereségsorozaton. Az elmúlt két évben voltak önkormányzati, európai parlamenti, parlamenti és elnökválasztások. Ezeken annyit tudtak elérni, hogy korábbi pozícióikat és bástyáikat megvédték. A szenátusi (ez a lengyel parlament felsőháza) szűk többség megszerzésén túl azonban nem értek el semmit.

Ennek az a legfőbb oka, hogy

a kormányellenességen túl nem volt olyan komoly üzenetük, amivel vonzó alternatívát tudtak volna mutatni szélesebb tömegeknek.

Ez persze összefügg azzal, hogy az ellenzéki szavazóknak nemcsak a kormányból van elege, de magából a PO-PiS felosztásból is. Ezért is érdekes, hogy milyen változásokat idézhet elő Trzaskowski eredménye. Valószínű, hogy a fiatal Borys Budka fémjelezte PO-vezetés megszilárdítja pozícióit, de hogy ebből lesz-e reformfolyamat, nem látni.

A legfontosabb kérdés most az, hogy vajon Trzaskowski mihez kezd a megszerzett politikai tőkével: egy elvesztett elnökválasztás ugyanis még nem jelenti egy politikai karrier végét Lengyelországban. Donald Tusk korábbi kormányfő 2005-ben, Jarosław Kaczyński pedig 2010-ben vesztett el egy elnökválasztást, ami után azért mindkét politikus szép karriert futott be. Sokan amúgy egy önkormányzati mozgalmat emlegetnek Trzaskowski kapcsán, ami képes lenne életet lehelni a PO-ba. Varsó főpolgármestereként ugyanis megválasztása óta aktívan keresi a kapcsolatot és szorosan együttműködik más ellenzéki polgármesterekkel különböző kampányokban.

Ezenfelül az is lényeges tényező, hogy hogyan hat egy harmadik pólus a PO-ra. Az elnökválasztás első fordulójában 10 százalék fölött teljesítő Szymon Hołownia jövője körül ugyan nagyon sok a kérdőjel, az azonban érzékelhető az első forduló eredményei alapján, hogy ilyesmire lenne igény az ellenzéki szavazótáborban. Nem tudni, hogy a Polska 2050 mozgalma valós párttá fog válni, vagy idén éppen ez volt az aktuális protestmozgalom Lengyelországban.

A legtöbb elemző amúgy a Polgári Platform megújulásában jósol neki szerepet. Ez viszont kérdéses, hogyan képzelhető el, ha az ellenzék közéleti személyiségei most éppen benne látják az elvesztett választás bűnbakját amiatt, hogy nem támogatta eléggé Trzaskowskit a második forduló előtt.

Milyen Andrzejt láthatunk majd?

A legkézenfekvőbb és legvalószínűbb válasz arra, hogy milyen is lesz Andrzej Duda következő ciklusa, az az, hogy nem változik semmi és egy erősen PiS-es álllamfő lesz továbbra is.

Van azonban egy másik forgatókönyv, ami egy fokkal árnyaltabb, de a valószínűsége is kisebb. Megjósolni is nehezebb, ugyanis ez arról szól, milyen személyiség is Duda és hogy a lelke mélyén milyen elnök is szeretne lenni.

Andrzej Duda leginkább úgy él a lengyel köztudatban, mint egy joviális és sokszor viccelődő politikus, aki azonban végtelenül lojális a PiS pártelnökéhez, Jarosław Kaczyńskihoz. A harcos PiS-es narratívákat azonban alapvetően nem vele társították. Ezért is volt szokatlan, amikor a kampányban beleállt ilyen témákba és például a szexuális kisebbségek ellen intézett kirohanást. Ez utóbbi ugyan kedvelt PiS-es kampánytéma, de ezektől eddig Duda tartózkodott. Legtöbben ezt annak a kényszernek tudják be, hogy a kormánypárt keménymagját kellett mobilizálnia.

A legfőbb kérdés, hogy a következőkben mennyire vesz vissza Duda a harcos retorikából és próbál meg minden lengyel elnökének lenni. Ehhez persze az kell, hogy függetlenedjen a pártelnöktől és egy saját hatalmi pólus építésébe kezdjen. Ez amúgy még valószínű is lehet, hiszen az utolsó ciklusa következik. Ebből a szempontból érdekes Andrzej Duda meglehetősen fura ötlete, amit a két forduló között vetett fel egy kampányrendezvényen. Az általa csak a „lengyel ügy nagykoalíciójának” nevezett valamibe meghívta a két jobboldali ellenzéki pártot, a széljobbos Konfederacját és az agrárpárt PSL-t.

Persze a felhívást rögtön elutasította a két párt vezetése. A PSL és a PiS közeledéséről régóta írnak, de ennek esélye szinte minimális, amíg Władysław Kosiniak-Kamysz vezeti a Parasztpártot, amelynek ez nagyjából a végét jelentené. Összességében még nem tudni, hogy egy esetleges önállósodás esetén Duda keres-e szövetségeseket más pártokban, vagy inkább a PiS-es politikusak fiatalabb generációjára támaszkodna.

Ezekben az ügyekben vétózhat Duda

Viszont rögtön van is két ügy, amelyekben nagy valószínűség szerint szembemehet a kormánnyal Andrzej Duda elnökként. Az egyik a TVP közszolgálati adó kérdése, a másik pedig az önkormányzatok.

Ugyan a TVP a kampány során kínosan nyíltan és kritikátlanul tolta Duda kampányát, ám úgy tűnik, maga az elnök nincs elragadtatva a közszolgálatiság helyzetétől.

Hogy ezzel valamit kezdeni kell, arról például hosszan beszélt egy népszerű vloggernek adott interjújában még a második forduló előtt. A Polityka Insight thinktank elemzői is arról beszéltek legújabb podcastjukban, hogy Duda szívesen eltakarítaná végre Jacek Kurski korábbi tévelnököt, jelenleg igazgatósági tagot a TVP közeléből, az ő nevéhez a fűződik ugyanis a köztévé lezüllesztése.

DUDA A SZEJM KARZATÁRÓL FIGYELI AZ ALSÓHÁZ ÜLÉSÉT

Az önkormányzatiság pedig egy olyan kérdés, amelyben Duda ütközött már pártjával, és meg is vétózta az önkormányzatok jogköreinek csorbítását. Ha ez újra előjön, nagyon valószínű, hogy ez egy olyan ügy lehet, amibe megint bele fog állni. Persze meglehet, hogy Duda öntudatra ébredése csupán a liberális elemzők vágyvezérelt gondolkodása, de a polarizációt és a szoros eredményt elnézve lehet, megérné számára az elnöki függetlenedés és bizonyos gesztusok.

Lehetséges-e az előrehozott választás?

A második forduló előtt mindkét jelölt győzelme esetén rebesgettek olyan forgatókönyveket, hogy esetleg előrehozott parlamenti választások lesznek. Jelen esetben azért lenne szükség egy előrehozott választásra, hogy a kormányzó Egyesült Jobboldal koalícióját átrendezzék. Ebben ugyanis a PiS mellett ott van két kispárt, a Solidarna Polska és a Porozumienie (Egyetértés) is. Az utóbbi elnöke Jarosław Gowin: a korábbi miniszterelnök-helyettes és felsőoktatási miniszter volt az, aki szembeszállt Kaczyńskivel és elérte, hogy a májusi választásokat elhalasszák. Ezzel persze áruló lett a pártelnök szemében. Egy előrehozott választásokon őt és embereit tudná kiszorítani Kaczyński.

Az előrehozott választásokkal szemben azonban van pár ellenérv. A PiS elkerülte a legrosszabb forgatókönyvet, így nem biztos, hogy érdemes lenne kockáztatni azzal, hogy választásokat tartanak egy esetleges gazdasági válság esetén, ami Lengyelországot is veszélyezteti a koronavírus miatt.

Továbbá a mostani kampány kivételesen hosszú volt, a párttagság és az aktivistahálózat is eléggé elfáradt, így nem biztos, hogy szerencsés belevágni az újabb kampányba. Ezenfelül, ahogy az Onet elemzése írja, van egy másik mód is a kormánykoalíció átalakítására. A PiS esetlegesen a PSL vagy a Konfederacja képviselői közül tudna átcsábítani párakat. Ennek valószínűségét nehéz megbecsülni, de az például lehetséges, hogy találnak párt elégedetlen parasztpárti képviselőt, akiket pozíciókkal tudnak korrumpálni. Az viszont nagy valószínűséggel kizárható, mint ahogy feljebb írtuk, hogy a két párt vezetését valamilyen együttműködésre rábírják.

Tulajdonképpen meglepő eredmény nem született vasárnap.

Az ellenzéki remények inkább Trzaskowski személyében voltak, nem pedig abban, hogy született egy nyerő narratíva, ami vonzó a társadalom széles rétegei számára. A Polgári Platform továbbra sem tudta magáról levakarni, hogy az elit pártja és hogy tényleg tudnának a kisembereknek is nyújtani valamit. A következő napok kérdése, hogy a hivatalos eredmények megjelenése után Andrzej Duda tesz-e valami gesztust, hogy enyhítse a polarizációt. Ugyan már vasárnap este találkozóra hívta ellenfelét, de ezt ekkor még Trzaskowski élesen visszautasította.

FOTÓK: Az érintett politikusok Facebook-oldalai.

Pál Benedek
Pál Benedek az Azonnali állandó szerzője

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek