+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. július 12. vasárnap, 08:05
Katolikus tévésztárból lett elnökjelölt Szymon Hołownia, aki harmadik lett, így kiesett az első fordulóban, aztán máris alapított egy centrista mozgalmat. Ő maga bejelentette, hogy a PO-s jelöltre, a liberális varsói főpolgármesterre fog szavazni, de így tesznek-e majd harmadikutas szavazói is? Michał Kobosko, a Hołownia-kampány egyik arca elmondja az Azonnalinak, mi a céljuk a centrista mozgalommal, és hogyan látja az elnökválasztási esélyeket. Interjú.

Ki az a Szymon Hołownia? És miért indult elnöknek?

 

Szymon a jelenlegi lengyel politikai helyzet, az óriási polarizáció miatt indult. Jelenleg két nagy párt uralja a politikai színteret, mindketten a Szolidaritásból jöttek létre – a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság és a jobboldali liberális Polgári Platform. Régebben szövetségesek voltak, nem úgy gondolkodtak, hogy az egyikük a jó, a másik pedig a rossz, vagy az egyikük bal, a másikuk pedig jobboldali.

 

Azóta viszont folyamatosak a harcok közöttük, és az embereknek elegük van már ebből a polarizációból és kétpártrendszerből.

 

Szymon Hołownia is ezért indult el. Persze, az Egyesült Államokban is kétpártrendszer van, de Lengyelország nem az Egyesült Államok. Nekünk nincsenek olyan régi demokratikus hagyományaink vagy olyan erős demokratikus intézményeink. A lengyel politikusok minden hatalmat szeretnének megragadni és mindent kontrollálni akarnak, főleg a jelenlegi kormány, ami Orbán Viktor politikáját másolja.

 

Főleg a közmédia kapcsán. Magyarországon például a választások előtt kötelező a választások előtt az ellenzéket is behívni, de máskor az ellenzék nem igazán kap lehetőséget. Lengyelországban is ez a jellemző?

 

Elméletben itt is köteles behívni a jelölteket a közmédia és bemutatni a különböző nézőpontokat, de ezt nem mindig tartják be. Ha megnézzük, hogy a közmédiában mennyi időt kapott a regnáló Duda és mennyit a közvetlen kihívói, akkor a különbség körülbelül tíz az egyhez.

 

MICHAŁ KOBOSKO LENGYEL ÚJSÁGÍRÓ, ELEMZŐ, SZYMON HOŁOWNIA ELNÖKVÁLASZTÁSI KAMPÁNYCSAPATÁNAK EGYIK TAGJA. VOLT A FORBES ÉS A NEWSWEEK LENGYEL KIADÁSAINAK, VALAMINT A WPROST HETILAP FŐSZERKESZTŐJE IS, 2013 ÉS 2017 KÖZÖTT AZ ATLANTIC COUNCIL VARSÓI IRODÁJÁNAK VEZETŐJE. FOTÓ: UNGC / WIKIPEDIA COMMONS

 

Tizenöt éve kezdődött el a kötélhúzás a PiS és a PO között. Változott-e valamit a politika Lengyelországban ez idő alatt?

 

Igen, például a lengyel politikát óriási mértékben formálta a 2010-es szmolenszki repülőkatasztrófa, amikor az elnök Lech Kaczyński gépe lezuhant, a lengyel politikai elit csaknem száz tagjával a fedélzetén. Ez egy nagyon szomorú és egyedi eset volt, amihez hasonló nem történt Európában a második világháború óta: az elnök éppen azért repült Szmolenszkbe, hogy megemlékezzen a II. világháború alatt az ott Sztálin által meggyilkoltakról, mégis ő veszítette életét. Ennek olyan hatása volt a lengyel politikára, amely mindannyiunkat lesokkolt.

 

Ez okozza a fő konfliktust Jarosław Kaczyński és Donald Tusk között? Kaczyński sokszor vádolta azzal Tuskot, hogy miniszterelnökként neki is felelőssége volt a katasztrófában, ahol végül is elveszítette a testvérét.

 

Tusk akkoriban miniszterelnök volt, szóval az ő felelőssége is volt megszervezni Lech Kaczyński látogatását.

 

Jarosław Kaczyński valóban azzal vádolja Tuskot, hogy megölte az ikertestvérét – vagy egyedül, vagy Putyinnal együttműködve.

 

Ezek elég erős vádak, és ez is mutatja, hogy 2010 óta milyen felfokozott az érzelmi állapot az országban. És mindez folytatódik az elnökválasztás második fordulójával is.

 

És mi a szerepe itt Hoł​owniának?

 

Vele még akkor találkoztam, amikor én is újságíró voltam – akkor ő volt a lengyel politikai újságírás nagy reménysége, aki főleg vallásos témákkal és az egyház ügyeivel foglalkozott. Ez amiatt meglepő, mert Lengyelország nagyon vallásos ország, Hołownia mégsem félt nagyon élesen kritizálni az egyházat és a hibáit is. Ezek után lett belőle tévésztár és celeb, persze nem a szó negatív értelmében.

 

Akkor már az elnöki kampánya előtt is ismert volt? Vagy inkább most vált szélesebb körben ismertté?

 

Akik látták a Mam talent! nevű tehetségkutatót, láthatták őt is, hiszen a műsort ő is vezette. De sok könyvet is írt, körülbelül húszat, annak ellenére, hogy még csak negyvenhárom éves. Szóval már korábban is ismert volt, de inkább tévésztárként, mint politikusként. Aztán körülbelül egy éve mondta nekem, hogy indulni tervez az elnökválasztáson.

 

Azt hittem, megőrült, nem értettem, miért akarná otthagyni az eddigi életét, a pozitív megítélését, és összepiszkolnia magát a politikában.

 

Aztán rájöttem, miért. Ahányszor megjelent egy könyve, körbeturnézta az országot könyvbemutatókkal, volt, hogy évente kétszáz ilyen eseménye is volt. Találkozott az olvasóival, sokan pedig csak azért jöttek el, hogy láthassák a sztárt. De a bemutatók hamar átalakultak egyfajta értekezéssé az országról, arról, hogy mi miatt dühösek vagy elégedetlenek az emberek, arról, hogy mit gondolnak a politikusokról, no meg arról, hogy azok mennyire elszakadtak a valóságtól. Sokszor arra jutottak, hogy a két nagy párt, miközben az egymással való harccal van elfoglalva, a nagyobb képet már nem nézi.

 

A nagy csetepatéban megfeledkeztek az országról?

 

Pontosan, legalábbis Hołownia sokszor ilyen reakciókat kapott. Az emberek már régóta várnak egy olyan emberre, egy új vezetőre, aki tényleg az ő életükkel és az ő problémáikkal foglalkozik.

 

HOŁOWNIA ÉS KOBOSKO KAMPÁNY KÖZBEN. FOTÓ: HOŁOWNIA / TWITTER

 

Ez egy valódi harc a PiS és a PO között? A szélsőjobb jelöltje, Krzysztof Bosak az Azonnalinak adott interjújában azt állította, hogy ez igazából nem is egy valódi harc, csak a médiában létezik.

 

Ha megnézzük a politikai spektrumot, akkor Bosaknak akár igaza is lehet. A PiS és a PO között vannak bár különbségek, de ideológiailag nem állnak messze egymástól: mindketten jobbközép pártok, 2005-ben még majdnem nagykoalíciót is kötöttek, igaz, nem lett belőle semmi.

 

A konfliktusuknak tehát elsősorban személyi okai vannak, és nem az, hogy különböző szakpolitikai kérdésekről annyira mást gondolnának. Ez a pártvezetők közötti gyűlöletből fakad: ma már nehéz lenne elképzelni, hogy ez a két párt koalíciót alkosson. Amit Hołownia felismert, az az, hogy az embereknek már nem is jelöltjeik vannak, és nem valakire szavaznak, hanem mindig valaki ellen.

 

Anti-establishment jelölt volna?

 

Ő nem a rendszer ellen harcol, hanem azellen, ahogyan a pártok a rendszert arra használták, hogy mindent és mindenkit az irányításuk alá vonjanak.

 

Olyan rendszer ez, ahol a politikusok még mindig a régi témákkal és régi harcokkal vannak elfoglalva, miközben Lengyelországnak már új, XXI. századi problémákkal kell szembenéznie.  Itt van például a klímapolitika: Hołownia volt az első, aki felismerte, hogy ennek egy politikai program központjában kéne állnia.

 

Hova helyezné őt ideológiailag? Hołownia egy alapvetően konzervatív, katolikus tévésztár, de magát konzervatívnak és katolikusnak valló politikusból van már egy pár Lengyelországban.  

 

A kampány során elég jellemző volt, hogy mindkét oldalról ugyanannyira kritizálták Hołowniát. A baloldali Lewicának az volt a baja, hogy túl konzervatív. Hogy nem legalizálná az abortuszt. Hogy túl közel áll az egyházhoz. Míg jobbról, főleg a PiS-től az volt a kritika, hogy Hołownia liberális, globalista és LMBT-párti. Szóval úgy válaszolnék, hogy Hołownia középen áll, és itt is van a legjobb helyen.

 

Nem tudnám baloldalinak vagy jobboldalinak nevezni, inkább mondanám azt, hogy ő az új generáció politikusa.

 

Hisz abban, hogy Lengyelországnak meg kellene találnia a saját útját az EU tagjaként, együtt kell működnie az EU-val és a NATO-val, miközben nem támaszkodhat Donald Trump Amerikájára, mint azt a jelenlegi kormány – hibásan – teszi. Előfordulhat, hogy Trump novemberben veszít, amivel a lengyel kormány is hatalmasat veszítene, mert minden hidat felégettek a Demokrata Pártnak.

 

De ettől függetlenül Amerikának Lengyelország geopolitikailag továbbra is fontos ország marad a földrajzi elhelyezkedése miatt.

 

Igen, Lengyelország stratégiailag fontos helyen van Németország és Oroszország, illetve az EU és Oroszország között. Sőt, Lengyelországnak minden esélye megvan arra, hogy a közép- és kelet-európai régió vezetőjévé váljon.

 

Mit gondol, Hołownia nem csak ugyanazt az ellenzéki tortát szeleteli fel újra? Vagy be tud hozni új szavazókat is?

 

A lengyelek elégedetlenek a politikusaikkal, és mint ahogy említettem, mindig valaki ellen szavaznak, vagy a kisebbik rosszra.

 

Emiatt van egy elégedetlenség, düh, boldogtalanság a társadalomban, hiszen az emberek semmilyen politikusban nem bíznak. Hołownia gyűlésein viszont sokszor találkoztunk olyan emberekkel, akik azt mondták, hogy nem szavaztak már tíz-tizenöt éve.

 

Ezek az emberek végre tudnak valakire szavazni, aki nem a PiS vagy a PO, hanem egy harmadik utat követ. Szóval bár Hołownia mögött nem áll párt, és nincs közvetlen politikai tapasztalata sem, de itt volt az ideje, hogy esélyt adjunk egy „új fiúnak” a politikában, aki belülről tudja megváltoztatni a rendszert, és aki ötleteket tudna meríteni más országok hasonló cipőben járó politikusaitól.

 

NEW KIDS ON THE BLOCK. FOTÓ: HOŁOWNIA / TWITTER

 

Ki a többi „új fiú”, akitől merítenének? Zelenszkij Ukrajnából?

 

Ő annyira nem, mert Ukrajna azért Ukrajna: nagyon eltér más európai országoktól, ott másképp működnek a dolgok. Persze azt is megértjük, miért szavaztak az ukránok Zelenszkijre. De kampányolás szempontjából nem Ukrajna a legtranszparensebb, Lengyelországban pedig elég szigorú kampányszabályokat kell betartania a jelölteknek, például nem költhetnek ötmillió dollárnál (1,56 milliárd forint) többet. Zelenszkijt pedig hosszú ideig készítették fel arra, hogy a politikai színtérre lépjen, a mi esetünkben nem ez volt a helyzet.

 

Inkább merítkeztünk a szlovák elnök Zuzana Čaputová példájából, vagy az amerikai Alexandria Ocasio-Cortezéből. De ugyanúgy ide sorolhatjuk Emmanuel Macront is, igaz, neki már volt politikai tapasztalata, de inkább szakpolitikusként vagy bankárként. Persze Lengyelország eltér ezektől, de úgy gondoltuk, hogy Hołowniával valami újat, frisset tudunk kínálni a választóknak: egy új reményt az országnak.

 

Hołownia végül közel 14 százalékot szerzett az elnökválasztás első fordulójában. Elégedettek az eredménnyel?

 

Elég őrült kampányon vagyunk túl. Február elején elkezdtük, aztán pár hét múlva le kellett fújnunk a gyűléseinket a koronavírus miatt, az egész kampányunkat a közösségi médián és az interneten keresztül folytattuk. Ez fontos pillanat volt a kampány számára,

 

hiszen hirtelen Hołownia lett a legnagyobb sztár a közösségi médiában. Ott sokkal jobban kampányolt, mint bármilyen más politikus vagy jelölt.

 

Főleg a PO első jelöltjénél, Małgorzata Kidawa-Błońskánál.

 

Ő már a legelejétől kezdve katasztrófa volt, nagyon gyengén kampányolt, és még a saját pártja sem támogatta teljes szívvel. Nem mondanám, hogy a PO inkább Hołowniát támogatta, de őt is erősebb jelöltnek tartották, mint a sajátjukat.

 

Szóval hosszú heteken át csak online kampányoltunk, semmi esélyünk nem volt kampányeseményeket, gyűléseket szervezni, majd a koronavírus miatt a választásokat elhalasztották az eredeti dátumról, május 10-ről. Amikor feloldották a korlátozásokat, akkor kezdtünk újra kampányolni, a választások előtt körülbelül három héttel. Volt összesen húsz napunk.

 

A körülmények miatt tehát elégedettek is vagyunk, meg nem is. Februárhoz képest a nulláról sikerült felépítenünk egy jelöltet, aki végül a harmadik helyre futott be, jócskán megelőzve több parlamenti párt jelöltjeit is. Krzysztof Bosaknál is jobb eredményt értünk el, aki amúgy jól szerepelt, de így is feleannyi szavazatot kapott, mint mi.

 

Az ő feje felett viszont plafon van.

 

Igen, mivel a szélsőjobboldal ennyi embert tud megszólítani. Bosak jó kiállású, ügyes jelölt volt, de akik mögötte álltak, szélsőjobboldali és nacionalista eszmékben hisznek. Talán a Jobbikhoz lehetne őket hasonítani.

 

Szomorúak amiatt, hogy végül a május 10-i levélszavazást elkaszálták? Májusban Hołownia a második helyre mérték Duda mögött, szóval megvolt az esélye, hogy bekerüljön a második fordulóba.

 

Igen is meg nem is. Igen, szomorúak vagyunk, mert a közvélemény-kutatások a második helyre mérték, leelőzve Kidawa-Blonskát. Jó esélyei voltak Hołowniának, hogy bejusson a második fordulóba. De őszintén szólva lehetetlen lett volna megszervezni a levélszavazást. Ennek nincs hagyománya Lengyelországban, mindig személyesen szavazunk.

 

Hatalmas technikai kihívás is lett volna. Nem tudom, a Magyar Posta milyen, de a lengyel nem valami jó vagy modern szolgáltató. Egészen elképzelhetetlen lett volna, hogy rájuk bízzunk egy választást.

 

Miért volt Kaczyński ennyire makacs a levélszavazással kapcsolatban? Mert úgy gondolta, hogy Duda így könnyebben nyerhetett volna, vagy azért, mert aggódott, hogy a halasztás alkotmányellenes lenne?

 

Ő olyan, mint Orbán, túlzottan nem érdekli az alkotmány.

 

Hivatalosan aggódott érte.

 

A valós ok viszont az volt, hogy Duda elkezdett lecsúszni a közvélemény-kutatásokban. A kampány elején hatvan százalék felett indult, de amikor beütött a koronavírus, megszűnt egy csomó cég, sokan elveszítették a munkájukat, és megrendült a bizalom a kormányban. Ennek lett Duda az áldozata, persze nem mondanám, hogy ártatlan lett volna. De Kaczyński is pontosan tudta, hogy minél tovább húzza-halasztja a választást, Duda annál kevesebb szavazatot szerezhet – ezért szerette volna letudni a voksolást minél hamarabb.

 

És az ő nézőpontjából ez még logikus is volt, de az ellenzék – így mi is – azt akarta, hogy a kormány bevezesse a rendkívüli állapotot és ilyen esetben az alkotmány értelmében minden választást kötelező elhalasztani. Hogy ez nem történt meg, annak politikai okai vannak: Kaczyńskinek így minden lehetősége megvolt választást tartani, miközben az egész ország is úgy működött, mintha rendkívüli állapot lenne, de a kormány mégsem vezette be azt hivatalosan.

 

Hołownia és önök indítottak egy új mozgalmat Lengyelország 2050 néven. Mi a cél?

 

Úgy gondoltuk, hogy nem hagyhatjuk cserben az embereket. Szymon Hołownia egy csomó olyan embert tudott megszólítani, akik adott esetben soha nem is szavaztak, és már a kampány alatt is óriási volt a mögötte álló társadalmi erő: önszerveződő alapon lett hirtelen tizenötezer aktivistánk, Lengyelország összes vajdaságában irodáink. Nem is beszélve arról, hogy az egész kampány közösségi finanszírozásból ment, erre még nem volt példa a lengyel politika történetében. Ez például egy másik különbség Ukrajnától: minket nem támogattak oligarchák, ennek ellenére gyűjtöttünk össze 7,5 millió zlotyt (körülbelül 600 millió forintot – a szerk.) összesen 126 ezer embertől.

 

Amikor jött a koronavírus, akkor azt hittem, vége a dalnak.

 

Úgy gondoltam, az embereknek most vannak fontosabb problémáik a munkahelyeikkel, a családjaikkal, és persze, hogy nem fognak pénzt adni politikára. Hołownia viszont az interneten napi kétszer, élő videókban kért és kapott az emberektől támogatást, és az igazi crowdfunding csak így kezdődött. Nem tűnhettünk csak úgy el a kampány után, még akkor sem, ha a választás nem úgy alakult, mint ahogy terveztük. Bár kis csalódás volt, hogy végül nem tudtunk mondjuk húsz százalékot szerezni, de mégis annyi embert megmozgattunk, hogy úgy döntöttünk: maradunk a politikában.

 

HOŁOWNIA-SZIMPATIZÁNSOK KATOWICÉBEN. FOTÓ: HOŁOWNIA / TWITTER

 

Mi lesz a terv?

 

Három pillére lesz a mozgalmunknak. Az első egy társadalmi mozgalom aktivistákkal és támogatókkal, a második egy think tank, amelyik a programon dolgozik. A harmadik pedig maga a politikai párt, azt majd csak a következő választás előtt jegyezzük be. A következő választásokig papíron van három év, persze ki tudja: számolnunk kell azzal, hogyha Duda választás nyer vasárnap, akkor Kaczyński úgy dönt, hogy kihasználja a lendületet és előrehozott parlamenti választást tart.

 

Miért tenne ilyet? Az ő pártja adja az elnököt, a parlamenti többséget, mi kell még?

 

A szenátusban például az ellenzéké a többség. És a parlamenti belső ellenzékével is szembe kell néznie, Jarosław Gowin kispártjával.

 

Gowin ugyebár majdnem robbantotta a koalíciót, mert annyira ellenezte a postai szavazást. De lehet őt belső ellenzéknek nevezni?

 

Pengeélen táncolt a koalíció. Végül Gowin maradt, de Kaczyński ezt nem felejti el. És nem is bocsát meg érte. 

 

Elárulva érzi magát?

 

Bizonyos értelemben igen.

 

És ő olyan ember, aki a politikában nem felejti el, ha valaki függetlenedni akar tőle, semmilyen ellenzéket nem szeretne látni a blokkján belül.

 

Gowint előbb vagy utóbb, de meg fogja büntetni. Most viszont kivár. Szóval a mozgalmunknak azzal is számolnia kell, hogy előrehozott választás lesz.

 

És ha Trzaskowski nyer? Most ő a varsói főpolgármester, és vannak olyan pletykák, hogy ha elnök lesz belőle, akkor Hoł​owniából lenne varsói főpolgármester.

 

Ezt nem kommentálom. Ez egy olyan pletyka, amelyet Trzaskowski támogatói terjesztettek el. Így akarták demobilizálni a szavazóinkat mondván, hogy Hołownia már úgyis megkötötte a saját kis alkuját.

 

És nem volt ilyen alku a Polgári Platformmal?

 

Nem. Hołownia is úgy gondolta, hogy előbb az országot kell megjavítani, nem a fővárost, ehhez pedig a csúcson kell kezdeni. Idén nem jött be, talán túl korai volt, de most alulról építkezünk, az önkormányzatok szintjéről. Több száz településen, városban vannak már képviselőink, polgármestereink, akik a kampány során Hołowniát támogatták.

 

Ők pártot váltottak?

 

Nem, függetlenek voltak. És most keresik a politikai centrumot,

 

mert attól tartanak, hogy amíg a PiS irányít, addig az önkormányzatokat minden hatalmuktól megfosztják.

 

Újabb hasonlóság Magyarországgal?

 

Orbánnak és Kaczyńskinek is ugyanaz a célja: minden hatalmat centralizálni, és beszűkíteni az önkormányzatok pénzügyi lehetőségeit. Mindent szeretnének egy kézben tartani, akár Varsóról, akár Budapestről beszéljünk.

 

ORBÁN VIKTOR ÉS JAROSŁAW KACZYNSKI BUDAPESTEN. FOTÓ: BAKÓ BEA / AZONNALI

 

Szép ez a három pillér, de Hołownia személyén kívül mi tartja majd össze mindezt? A pillérek hamar összedőlhetnek, ha nincs kötőanyag.

 

Az egész mozgalom nincs kéthetes, de dolgozunk a belső kohézión, persze Hołownia kell, hogy legyen a vezető. Az mindenesetre nagy hype-ot jelent, hogy

 

pártként még be sem vagyunk jegyezve, de máris mérnek minket a közvélemény-kutatások – nem is akárhova, 18 százalékra!

 

Szóval óriási a potenciál egy új politikai erőre, a támogatás pedig azoktól jön majd, akiknek elegük van a hagyományos pártokból.

 

Annyira azért ők sem sikertelenek, hiszen akárhány, az önökéhez hasonló, a pártrendszert megváltoztatni akaró friss mozgalom nőtt ki Lengyelországban, a hagyományos mártok mindegyiküket elnyelték. A Polgári Platformba beolvadt a liberális Nowoczesna, a parasztpártba Pawel Kukiz mozgalma, a baloldalba pedig a Wiosna és a Razem. Hogyan kerülnék el, hogy erre a sorsra jussanak?

 

Tudjuk, hogy van egy ilyen veszély, a PO-tól máris megkörnyékeztek azzal, hogy csatlakozzunk melléjük amolyan kisebbik partnerként. Kisebb partner viszont nem leszünk, a hasonló pártok példáján láttuk, mi történik azzal, aki beolvad. A támogatóink sem ezt várják tőlünk, máskülönben nem szavaztak volna ránk.

 

Persze azért azt sem mondjuk, hogy a PO olyan rossz lenne, mint a PiS, hiszen a PiS mindent megtestesít, amit mi kritizálunk.

 

De ezt nem azt jelentené, hogy a PO-t ne kritizálhatnánk. Láttuk, hogy mióta Donald Tusk otthagyta a pártot és elment Brüsszelbe dolgozni, folyamatos a pártban a politikai válság, folyamatos a gond a vezetés minőségével, a különböző érdekcsoportok állandóan egymással harcolnak.

 

Trzaskowski nem pártelnök, de mit gondol, ő jó vezető lenne?

 

Mindenképp tapasztalt, hiszen volt már miniszter, EP-képviselő, és Varsó főpolgármestere is. De azt, hogy milyen polgármester, nehéz még megítélni, hiszen csak másfél éve van a város élén, és polgármesterként még sosem dolgozott korábban.

 

Politikai ugródeszkának használja a fővárost?

 

Szerintem jobb elnök lenne belőle, mint amilyen varsói főpolgármester. Egy polgármesternek olyan csip-csup ügyekkel kell foglalkoznia, mint mondjuk a szemétszállítás vagy a tömegközlekedés, Trzaskowski viszont inkább az európai ügyekre és a külügyekre állt rá. Az elnökség jobban passzol hozzá. Tény, hogy karizmatikus, tény, hogy az egyik legkompetensebb arc a párton belül, de hogy erős vezető lehet-e belőle, azt nehéz megítélni.

 

TRZASKOWSKI ÉS A FELESÉGE KAMPÁNY KÖZBEN. JÓ VEZETŐ LENNE BELŐLE? FOTÓ: TRZASKOWSKI / FACEBOOK

 

Akkor most mondjon valami jót Andrzej Dudáról is! Meg valami rosszat is.

 

Róla inkább rosszat tudnék. Bár a lengyel jogrendben a miniszterelnöknek jóval nagyobb a hatalma, mint az elnöknek, de mégis az elnök képviseli az országot, mégis ő a hadsereg parancsnoka…

 

És ő tud vétózni is, ha kell.

 

Ez az a bizonyos nagy vörös gomb, amit megnyomhat. Éppen ezért fontos, hogy az elnök olyasvalaki legyen, aki fölött semmilyen hatalom nem áll. Duda esetében soha nem ez volt a helyzet,

 

Kaczyńskitól sosem tudott függetlenedni – az elnöksége alatt négyszer-ötször próbálta meg, azonnal lenyomták felülről.

 

Nincs bátorsága, nincs karizmája, vagy zsarolják valamivel?

 

Mindegyik. Mikor 2015-ben ő lett a PiS elnökjelöltje, Kaczyński véletlenül sem egy párton belüli nagyágyút választott, és maga is azt gondolta, hogy Duda ki fog kapni az akkor regnáló elnök Komorowskitól. Pozitív sokként, de sokként érte a PiS-t, hogy mégis nyertek.

 

Szóval, ha már valami jót kéne mondanom róla, akkor el kell ismerni, hogy egy kampányban keményen fel tudja magát építeni, nem fél a politikai harctól. Amint viszont az elnöki hatalmát kéne gyakorolnia, elgyengül és megnémul, hirtelen nincs véleménye. És minden kritikát elkerül, az ellenzéki médiumoknak sosem nyilatkozott. Duda nem valódi vezető, és akkor sem válik azzá, ha újraválasztják.

 

Megjelent az Azonnalin egy interjú Jarosław Flis szociológussal, amiben azt mondta nekünk, hogy Hołownia számára a legéletképesebb megoldás az lenne, ha beépülne a PO-ba olyan módon, mint ahogyan a Tea Party beépült a Republikánus Pártba az Egyesült Államokban, és belülről próbálja átformálni azt. Egy ilyen lehetőség nincs kizárva?

 

Ma nehéz elképzelni, de a politikában bármi megeshet, a távoli-távoli jövőben ezt sem zárnám ki. Most viszont egy új politikai erőt hoznánk létre, és közben élesen figyeljük, milyen változások lesznek PO-n belül.

 

Mert, lesznek?

 

Ha Trzaskowski veszít, akkor lehet palotaforradalom a párton belül.

 

A PO az elmúlt öt évben öt választást veszített el – ha sorozatban elvesztik a hatodikat is, akkor ez komoly változásokat indíthat. Szóval lehet, hogy Jarosław Flis azt mondta, hogy Hołownia beszállhat a PO-hoz, én inkább azt mondom, hogy lehet, hogy a PO-tól csatlakoznának hozzánk! Ez sem elképzelhetetlen, hiszen most nálunk van a lendület, a közvélemény-kutatások 18 százaléka máris sokkal több, mint az a 14, amit Hołownia az első fordulóban kapott.

 

Ha a PO régi arcai beállnának Hołownia mögé, akkor az nem inkább önöket járatná le?

 

Nem is arra számítok, hogy a PO beszállna hozzánk, hanem arra, hogy pár vezetőjük tenne így. De ha lesz is ilyen, akkor nagyon komolyan megszűrjük a belépőket, mazsolázni fogunk, mert kezdetből csak egy van. Túl jól ismerjük már a PO politikai vezetőit, és azt is tudjuk, milyen sok hibát vétettek a múltban.

 

Tegyük fel, hogy fogadni akar a második forduló győztesére. Kire teszi a pénzét? Naponta kijön egy tucat közvélemény-kutatás, a felük Trzaskowski, a másik felük Duda győzelmét mutatja, szóval nehéz eldönteni.

 

Ha a szívemre hallgatok, azt mondom, hogy Trzaskowski fog nyerni. Ha az eszemre, akkor azt, hogy Dudát újraválasztják,

 

ami persze szomorú lenne az országnak, de ez van. De még az sem biztos, hogy már vasárnap megtudjuk az eredményt, hiszen akkor még csak exit pollok lesznek, ahol a lengyelek hagyományosan nem mindig mondanak igazat. Szóval valószínűleg hétfőig kell várnunk, és ha nagyon szoros lesz a vége, akkor még tovább, hiszen a vesztes jelölt megtámadhatja az eredményt a legfelsőbb bíróságon, ott pedig egy komoly politikai harc várható.

 

Akárki veszít, nem fog beletörődni?

 

Erre számítunk. A harc akár augusztus elejéig, Duda mandátumának lejártáig is eltarthat.

 

BORÍTÓKÉP: Szymon Hołownia / Twitter

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Még 2010-ben publikált egy iszlámellenes könyvet Thilo Sarrazin, de csak most zárták ki az SPD-ből. Pedig már berlini pénzügyi szenátorsága is elég ok lett volna erre.

A februári fiaskó után – mikor a két magyar lista széthúzása miatt először nem jutott magyar párt a szlovák parlamentbe – az MKP, a Híd és az Összefogás egy közös pártban egyesülne.

Az új címkézési szabályokat – amelyeket először az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjainál vezetnek be – a nagyobb átláthatóssággal indokolja a Twitter.

Az ötcsillagos római főpolgármester állította le a projektet: az Örök Város „örökké antifasiszta marad“. De tényleg ez a valós indok?

Hetvenöt éve dobták le az amerikaiak Hirosimára az atombombát, ami azonnal megölt 78 000 embert. Máig több, mint tízezer nukleáris töltet van a világban.

A demokrata elnökjelölt kampánycsapata szerint a kérdés eleve abszurd volt, amire abszurd választ kellett adni.

A hét kérdése

Megjött a RegioJet a magyar piacra. De ki jöjjön még versenyezni a MÁV-val? A késős németek? A villámgyors franciák? Az időutazós románok? Mondd meg te!

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Twitter megosztás Google+ megosztás