Kicsoda a lengyel konzervatív, katolikus tévésztár, akinek a választói eldöntik az elnökválasztást?

Katolikus tévésztárból lett elnökjelölt Szymon Hołownia, aki harmadik lett, így kiesett az első fordulóban, aztán máris alapított egy centrista mozgalmat. Ő maga bejelentette, hogy a PO-s jelöltre, a liberális varsói főpolgármesterre fog szavazni, de így tesznek-e majd harmadikutas szavazói is? Michał Kobosko, a Hołownia-kampány egyik arca elmondja az Azonnalinak, mi a céljuk a centrista mozgalommal, és hogyan látja az elnökválasztási esélyeket. Interjú.

Ki az a Szymon Hołownia? És miért indult elnöknek?

Szymon a jelenlegi lengyel politikai helyzet, az óriási polarizáció miatt indult. Jelenleg két nagy párt uralja a politikai színteret, mindketten a Szolidaritásból jöttek létre – a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság és a jobboldali liberális Polgári Platform. Régebben szövetségesek voltak, nem úgy gondolkodtak, hogy az egyikük a jó, a másik pedig a rossz, vagy az egyikük bal, a másikuk pedig jobboldali.

Szymon Hołownia is ezért indult el. Persze, az Egyesült Államokban is kétpártrendszer van, de Lengyelország nem az Egyesült Államok. Nekünk nincsenek olyan régi demokratikus hagyományaink vagy olyan erős demokratikus intézményeink. A lengyel politikusok minden hatalmat szeretnének megragadni és mindent kontrollálni akarnak, főleg a jelenlegi kormány, ami Orbán Viktor politikáját másolja.

Főleg a közmédia kapcsán. Magyarországon például a választások előtt kötelező a választások előtt az ellenzéket is behívni, de máskor az ellenzék nem igazán kap lehetőséget. Lengyelországban is ez a jellemző?

Elméletben itt is köteles behívni a jelölteket a közmédia és bemutatni a különböző nézőpontokat, de ezt nem mindig tartják be. Ha megnézzük, hogy a közmédiában mennyi időt kapott a regnáló Duda és mennyit a közvetlen kihívói, akkor a különbség körülbelül tíz az egyhez.

Tizenöt éve kezdődött el a kötélhúzás a PiS és a PO között. Változott-e valamit a politika Lengyelországban ez idő alatt?

Igen, például a lengyel politikát óriási mértékben formálta a 2010-es szmolenszki repülőkatasztrófa, amikor az elnök Lech Kaczyński gépe lezuhant, a lengyel politikai elit csaknem száz tagjával a fedélzetén. Ez egy nagyon szomorú és egyedi eset volt, amihez hasonló nem történt Európában a második világháború óta: az elnök éppen azért repült Szmolenszkbe, hogy megemlékezzen a II. világháború alatt az ott Sztálin által meggyilkoltakról, mégis ő veszítette életét. Ennek olyan hatása volt a lengyel politikára, amely mindannyiunkat lesokkolt.

Ez okozza a fő konfliktust Jarosław Kaczyński és Donald Tusk között? Kaczyński sokszor vádolta azzal Tuskot, hogy miniszterelnökként neki is felelőssége volt a katasztrófában, ahol végül is elveszítette a testvérét.

Tusk akkoriban miniszterelnök volt, szóval az ő felelőssége is volt megszervezni Lech Kaczyński látogatását.

Ezek elég erős vádak, és ez is mutatja, hogy 2010 óta milyen felfokozott az érzelmi állapot az országban. És mindez folytatódik az elnökválasztás második fordulójával is.

És mi a szerepe itt Hoł​owniának?

Vele még akkor találkoztam, amikor én is újságíró voltam – akkor ő volt a lengyel politikai újságírás nagy reménysége, aki főleg vallásos témákkal és az egyház ügyeivel foglalkozott. Ez amiatt meglepő, mert Lengyelország nagyon vallásos ország, Hołownia mégsem félt nagyon élesen kritizálni az egyházat és a hibáit is. Ezek után lett belőle tévésztár és celeb, persze nem a szó negatív értelmében.

Akkor már az elnöki kampánya előtt is ismert volt? Vagy inkább most vált szélesebb körben ismertté?

Akik látták a Mam talent! nevű tehetségkutatót, láthatták őt is, hiszen a műsort ő is vezette. De sok könyvet is írt, körülbelül húszat, annak ellenére, hogy még csak negyvenhárom éves. Szóval már korábban is ismert volt, de inkább tévésztárként, mint politikusként. Aztán körülbelül egy éve mondta nekem, hogy indulni tervez az elnökválasztáson.

Aztán rájöttem, miért. Ahányszor megjelent egy könyve, körbeturnézta az országot könyvbemutatókkal, volt, hogy évente kétszáz ilyen eseménye is volt. Találkozott az olvasóival, sokan pedig csak azért jöttek el, hogy láthassák a sztárt. De a bemutatók hamar átalakultak egyfajta értekezéssé az országról, arról, hogy mi miatt dühösek vagy elégedetlenek az emberek, arról, hogy mit gondolnak a politikusokról, no meg arról, hogy azok mennyire elszakadtak a valóságtól. Sokszor arra jutottak, hogy a két nagy párt, miközben az egymással való harccal van elfoglalva, a nagyobb képet már nem nézi.

A nagy csetepatéban megfeledkeztek az országról?

Pontosan, legalábbis Hołownia sokszor ilyen reakciókat kapott. Az emberek már régóta várnak egy olyan emberre, egy új vezetőre, aki tényleg az ő életükkel és az ő problémáikkal foglalkozik.

Ez egy valódi harc a PiS és a PO között? A szélsőjobb jelöltje, Krzysztof Bosak az Azonnalinak adott interjújában azt állította, hogy ez igazából nem is egy valódi harc, csak a médiában létezik.

Ha megnézzük a politikai spektrumot, akkor Bosaknak akár igaza is lehet. A PiS és a PO között vannak bár különbségek, de ideológiailag nem állnak messze egymástól: mindketten jobbközép pártok, 2005-ben még majdnem nagykoalíciót is kötöttek, igaz, nem lett belőle semmi.

A konfliktusuknak tehát elsősorban személyi okai vannak, és nem az, hogy különböző szakpolitikai kérdésekről annyira mást gondolnának. Ez a pártvezetők közötti gyűlöletből fakad: ma már nehéz lenne elképzelni, hogy ez a két párt koalíciót alkosson. Amit Hołownia felismert, az az, hogy az embereknek már nem is jelöltjeik vannak, és nem valakire szavaznak, hanem mindig valaki ellen.

Anti-establishment jelölt volna?

Olyan rendszer ez, ahol a politikusok még mindig a régi témákkal és régi harcokkal vannak elfoglalva, miközben Lengyelországnak már új, XXI. századi problémákkal kell szembenéznie.  Itt van például a klímapolitika: Hołownia volt az első, aki felismerte, hogy ennek egy politikai program központjában kéne állnia.

Hova helyezné őt ideológiailag? Hołownia egy alapvetően konzervatív, katolikus tévésztár, de magát konzervatívnak és katolikusnak valló politikusból van már egy pár Lengyelországban.  

A kampány során elég jellemző volt, hogy mindkét oldalról ugyanannyira kritizálták Hołowniát. A baloldali Lewicának az volt a baja, hogy túl konzervatív. Hogy nem legalizálná az abortuszt. Hogy túl közel áll az egyházhoz. Míg jobbról, főleg a PiS-től az volt a kritika, hogy Hołownia liberális, globalista és LMBT-párti. Szóval úgy válaszolnék, hogy Hołownia középen áll, és itt is van a legjobb helyen.

Hisz abban, hogy Lengyelországnak meg kellene találnia a saját útját az EU tagjaként, együtt kell működnie az EU-val és a NATO-val, miközben nem támaszkodhat Donald Trump Amerikájára, mint azt a jelenlegi kormány – hibásan – teszi. Előfordulhat, hogy Trump novemberben veszít, amivel a lengyel kormány is hatalmasat veszítene, mert minden hidat felégettek a Demokrata Pártnak.

De ettől függetlenül Amerikának Lengyelország geopolitikailag továbbra is fontos ország marad a földrajzi elhelyezkedése miatt.

Igen, Lengyelország stratégiailag fontos helyen van Németország és Oroszország, illetve az EU és Oroszország között. Sőt, Lengyelországnak minden esélye megvan arra, hogy a közép- és kelet-európai régió vezetőjévé váljon.

Mit gondol, Hołownia nem csak ugyanazt az ellenzéki tortát szeleteli fel újra? Vagy be tud hozni új szavazókat is?

Emiatt van egy elégedetlenség, düh, boldogtalanság a társadalomban, hiszen az emberek semmilyen politikusban nem bíznak. Hołownia gyűlésein viszont sokszor találkoztunk olyan emberekkel, akik azt mondták, hogy nem szavaztak már tíz-tizenöt éve.

Ezek az emberek végre tudnak valakire szavazni, aki nem a PiS vagy a PO, hanem egy harmadik utat követ. Szóval bár Hołownia mögött nem áll párt, és nincs közvetlen politikai tapasztalata sem, de itt volt az ideje, hogy esélyt adjunk egy „új fiúnak” a politikában, aki belülről tudja megváltoztatni a rendszert, és aki ötleteket tudna meríteni más országok hasonló cipőben járó politikusaitól.

Ki a többi „új fiú”, akitől merítenének? Zelenszkij Ukrajnából?

Ő annyira nem, mert Ukrajna azért Ukrajna: nagyon eltér más európai országoktól, ott másképp működnek a dolgok. Persze azt is megértjük, miért szavaztak az ukránok Zelenszkijre. De kampányolás szempontjából nem Ukrajna a legtranszparensebb, Lengyelországban pedig elég szigorú kampányszabályokat kell betartania a jelölteknek, például nem költhetnek ötmillió dollárnál (1,56 milliárd forint) többet. Zelenszkijt pedig hosszú ideig készítették fel arra, hogy a politikai színtérre lépjen, a mi esetünkben nem ez volt a helyzet.

Inkább merítkeztünk a szlovák elnök Zuzana Čaputová példájából, vagy az amerikai Alexandria Ocasio-Cortezéből. De ugyanúgy ide sorolhatjuk Emmanuel Macront is, igaz, neki már volt politikai tapasztalata, de inkább szakpolitikusként vagy bankárként. Persze Lengyelország eltér ezektől, de úgy gondoltuk, hogy Hołowniával valami újat, frisset tudunk kínálni a választóknak: egy új reményt az országnak.

Hołownia végül közel 14 százalékot szerzett az elnökválasztás első fordulójában. Elégedettek az eredménnyel?

Elég őrült kampányon vagyunk túl. Február elején elkezdtük, aztán pár hét múlva le kellett fújnunk a gyűléseinket a koronavírus miatt, az egész kampányunkat a közösségi médián és az interneten keresztül folytattuk. Ez fontos pillanat volt a kampány számára,

Főleg a PO első jelöltjénél, Małgorzata Kidawa-Błońskánál.

Ő már a legelejétől kezdve katasztrófa volt, nagyon gyengén kampányolt, és még a saját pártja sem támogatta teljes szívvel. Nem mondanám, hogy a PO inkább Hołowniát támogatta, de őt is erősebb jelöltnek tartották, mint a sajátjukat.

Szóval hosszú heteken át csak online kampányoltunk, semmi esélyünk nem volt kampányeseményeket, gyűléseket szervezni, majd a koronavírus miatt a választásokat elhalasztották az eredeti dátumról, május 10-ről. Amikor feloldották a korlátozásokat, akkor kezdtünk újra kampányolni, a választások előtt körülbelül három héttel. Volt összesen húsz napunk.

A körülmények miatt tehát elégedettek is vagyunk, meg nem is. Februárhoz képest a nulláról sikerült felépítenünk egy jelöltet, aki végül a harmadik helyre futott be, jócskán megelőzve több parlamenti párt jelöltjeit is. Krzysztof Bosaknál is jobb eredményt értünk el, aki amúgy jól szerepelt, de így is feleannyi szavazatot kapott, mint mi.

Az ő feje felett viszont plafon van.

Igen, mivel a szélsőjobboldal ennyi embert tud megszólítani. Bosak jó kiállású, ügyes jelölt volt, de akik mögötte álltak, szélsőjobboldali és nacionalista eszmékben hisznek. Talán a Jobbikhoz lehetne őket hasonítani.

Szomorúak amiatt, hogy végül a május 10-i levélszavazást elkaszálták? Májusban Hołownia a második helyre mérték Duda mögött, szóval megvolt az esélye, hogy bekerüljön a második fordulóba.

Igen is meg nem is. Igen, szomorúak vagyunk, mert a közvélemény-kutatások a második helyre mérték, leelőzve Kidawa-Blonskát. Jó esélyei voltak Hołowniának, hogy bejusson a második fordulóba. De őszintén szólva lehetetlen lett volna megszervezni a levélszavazást. Ennek nincs hagyománya Lengyelországban, mindig személyesen szavazunk.

Hatalmas technikai kihívás is lett volna. Nem tudom, a Magyar Posta milyen, de a lengyel nem valami jó vagy modern szolgáltató. Egészen elképzelhetetlen lett volna, hogy rájuk bízzunk egy választást.

Miért volt Kaczyński ennyire makacs a levélszavazással kapcsolatban? Mert úgy gondolta, hogy Duda így könnyebben nyerhetett volna, vagy azért, mert aggódott, hogy a halasztás alkotmányellenes lenne?

Hivatalosan aggódott érte.

A valós ok viszont az volt, hogy Duda elkezdett lecsúszni a közvélemény-kutatásokban. A kampány elején hatvan százalék felett indult, de amikor beütött a koronavírus, megszűnt egy csomó cég, sokan elveszítették a munkájukat, és megrendült a bizalom a kormányban. Ennek lett Duda az áldozata, persze nem mondanám, hogy ártatlan lett volna. De Kaczyński is pontosan tudta, hogy minél tovább húzza-halasztja a választást, Duda annál kevesebb szavazatot szerezhet – ezért szerette volna letudni a voksolást minél hamarabb.

És az ő nézőpontjából ez még logikus is volt, de az ellenzék – így mi is – azt akarta, hogy a kormány bevezesse a rendkívüli állapotot és ilyen esetben az alkotmány értelmében minden választást kötelező elhalasztani. Hogy ez nem történt meg, annak politikai okai vannak: Kaczyńskinek így minden lehetősége megvolt választást tartani, miközben az egész ország is úgy működött, mintha rendkívüli állapot lenne, de a kormány mégsem vezette be azt hivatalosan.

Hołownia és önök indítottak egy új mozgalmat Lengyelország 2050 néven. Mi a cél?

Úgy gondoltuk, hogy nem hagyhatjuk cserben az embereket. Szymon Hołownia egy csomó olyan embert tudott megszólítani, akik adott esetben soha nem is szavaztak, és már a kampány alatt is óriási volt a mögötte álló társadalmi erő: önszerveződő alapon lett hirtelen tizenötezer aktivistánk, Lengyelország összes vajdaságában irodáink. Nem is beszélve arról, hogy az egész kampány közösségi finanszírozásból ment, erre még nem volt példa a lengyel politika történetében. Ez például egy másik különbség Ukrajnától: minket nem támogattak oligarchák, ennek ellenére gyűjtöttünk össze 7,5 millió zlotyt (körülbelül 600 millió forintot – a szerk.) összesen 126 ezer embertől.

Úgy gondoltam, az embereknek most vannak fontosabb problémáik a munkahelyeikkel, a családjaikkal, és persze, hogy nem fognak pénzt adni politikára. Hołownia viszont az interneten napi kétszer, élő videókban kért és kapott az emberektől támogatást, és az igazi crowdfunding csak így kezdődött. Nem tűnhettünk csak úgy el a kampány után, még akkor sem, ha a választás nem úgy alakult, mint ahogy terveztük. Bár kis csalódás volt, hogy végül nem tudtunk mondjuk húsz százalékot szerezni, de mégis annyi embert megmozgattunk, hogy úgy döntöttünk: maradunk a politikában.

Mi lesz a terv?

Három pillére lesz a mozgalmunknak. Az első egy társadalmi mozgalom aktivistákkal és támogatókkal, a második egy think tank, amelyik a programon dolgozik. A harmadik pedig maga a politikai párt, azt majd csak a következő választás előtt jegyezzük be. A következő választásokig papíron van három év, persze ki tudja: számolnunk kell azzal, hogyha Duda választás nyer vasárnap, akkor Kaczyński úgy dönt, hogy kihasználja a lendületet és előrehozott parlamenti választást tart.

Miért tenne ilyet? Az ő pártja adja az elnököt, a parlamenti többséget, mi kell még?

A szenátusban például az ellenzéké a többség. És a parlamenti belső ellenzékével is szembe kell néznie, Jarosław Gowin kispártjával.

Gowin ugyebár majdnem robbantotta a koalíciót, mert annyira ellenezte a postai szavazást. De lehet őt belső ellenzéknek nevezni?

Pengeélen táncolt a koalíció. Végül Gowin maradt, de Kaczyński ezt nem felejti el. És nem is bocsát meg érte. 

Elárulva érzi magát?

Bizonyos értelemben igen.

Gowint előbb vagy utóbb, de meg fogja büntetni. Most viszont kivár. Szóval a mozgalmunknak azzal is számolnia kell, hogy előrehozott választás lesz.

És ha Trzaskowski nyer? Most ő a varsói főpolgármester, és vannak olyan pletykák, hogy ha elnök lesz belőle, akkor Hoł​owniából lenne varsói főpolgármester.

Ezt nem kommentálom. Ez egy olyan pletyka, amelyet Trzaskowski támogatói terjesztettek el. Így akarták demobilizálni a szavazóinkat mondván, hogy Hołownia már úgyis megkötötte a saját kis alkuját.

És nem volt ilyen alku a Polgári Platformmal?

Nem. Hołownia is úgy gondolta, hogy előbb az országot kell megjavítani, nem a fővárost, ehhez pedig a csúcson kell kezdeni. Idén nem jött be, talán túl korai volt, de most alulról építkezünk, az önkormányzatok szintjéről. Több száz településen, városban vannak már képviselőink, polgármestereink, akik a kampány során Hołowniát támogatták.

Ők pártot váltottak?

Nem, függetlenek voltak. És most keresik a politikai centrumot,

Újabb hasonlóság Magyarországgal?

Orbánnak és Kaczyńskinek is ugyanaz a célja: minden hatalmat centralizálni, és beszűkíteni az önkormányzatok pénzügyi lehetőségeit. Mindent szeretnének egy kézben tartani, akár Varsóról, akár Budapestről beszéljünk.

Szép ez a három pillér, de Hołownia személyén kívül mi tartja majd össze mindezt? A pillérek hamar összedőlhetnek, ha nincs kötőanyag.

Az egész mozgalom nincs kéthetes, de dolgozunk a belső kohézión, persze Hołownia kell, hogy legyen a vezető. Az mindenesetre nagy hype-ot jelent, hogy

Szóval óriási a potenciál egy új politikai erőre, a támogatás pedig azoktól jön majd, akiknek elegük van a hagyományos pártokból.

Annyira azért ők sem sikertelenek, hiszen akárhány, az önökéhez hasonló, a pártrendszert megváltoztatni akaró friss mozgalom nőtt ki Lengyelországban, a hagyományos mártok mindegyiküket elnyelték. A Polgári Platformba beolvadt a liberális Nowoczesna, a parasztpártba Pawel Kukiz mozgalma, a baloldalba pedig a Wiosna és a Razem. Hogyan kerülnék el, hogy erre a sorsra jussanak?

Tudjuk, hogy van egy ilyen veszély, a PO-tól máris megkörnyékeztek azzal, hogy csatlakozzunk melléjük amolyan kisebbik partnerként. Kisebb partner viszont nem leszünk, a hasonló pártok példáján láttuk, mi történik azzal, aki beolvad. A támogatóink sem ezt várják tőlünk, máskülönben nem szavaztak volna ránk.

De ezt nem azt jelentené, hogy a PO-t ne kritizálhatnánk. Láttuk, hogy mióta Donald Tusk otthagyta a pártot és elment Brüsszelbe dolgozni, folyamatos a pártban a politikai válság, folyamatos a gond a vezetés minőségével, a különböző érdekcsoportok állandóan egymással harcolnak.

Trzaskowski nem pártelnök, de mit gondol, ő jó vezető lenne?

Mindenképp tapasztalt, hiszen volt már miniszter, EP-képviselő, és Varsó főpolgármestere is. De azt, hogy milyen polgármester, nehéz még megítélni, hiszen csak másfél éve van a város élén, és polgármesterként még sosem dolgozott korábban.

Politikai ugródeszkának használja a fővárost?

Szerintem jobb elnök lenne belőle, mint amilyen varsói főpolgármester. Egy polgármesternek olyan csip-csup ügyekkel kell foglalkoznia, mint mondjuk a szemétszállítás vagy a tömegközlekedés, Trzaskowski viszont inkább az európai ügyekre és a külügyekre állt rá. Az elnökség jobban passzol hozzá. Tény, hogy karizmatikus, tény, hogy az egyik legkompetensebb arc a párton belül, de hogy erős vezető lehet-e belőle, azt nehéz megítélni.

Akkor most mondjon valami jót Andrzej Dudáról is! Meg valami rosszat is.

Róla inkább rosszat tudnék. Bár a lengyel jogrendben a miniszterelnöknek jóval nagyobb a hatalma, mint az elnöknek, de mégis az elnök képviseli az országot, mégis ő a hadsereg parancsnoka…

És ő tud vétózni is, ha kell.

Ez az a bizonyos nagy vörös gomb, amit megnyomhat. Éppen ezért fontos, hogy az elnök olyasvalaki legyen, aki fölött semmilyen hatalom nem áll. Duda esetében soha nem ez volt a helyzet,

Nincs bátorsága, nincs karizmája, vagy zsarolják valamivel?

Mindegyik. Mikor 2015-ben ő lett a PiS elnökjelöltje, Kaczyński véletlenül sem egy párton belüli nagyágyút választott, és maga is azt gondolta, hogy Duda ki fog kapni az akkor regnáló elnök Komorowskitól. Pozitív sokként, de sokként érte a PiS-t, hogy mégis nyertek.

Szóval, ha már valami jót kéne mondanom róla, akkor el kell ismerni, hogy egy kampányban keményen fel tudja magát építeni, nem fél a politikai harctól. Amint viszont az elnöki hatalmát kéne gyakorolnia, elgyengül és megnémul, hirtelen nincs véleménye. És minden kritikát elkerül, az ellenzéki médiumoknak sosem nyilatkozott. Duda nem valódi vezető, és akkor sem válik azzá, ha újraválasztják.

Megjelent az Azonnalin egy interjú Jarosław Flis szociológussal, amiben azt mondta nekünk, hogy Hołownia számára a legéletképesebb megoldás az lenne, ha beépülne a PO-ba olyan módon, mint ahogyan a Tea Party beépült a Republikánus Pártba az Egyesült Államokban, és belülről próbálja átformálni azt. Egy ilyen lehetőség nincs kizárva?

Ma nehéz elképzelni, de a politikában bármi megeshet, a távoli-távoli jövőben ezt sem zárnám ki. Most viszont egy új politikai erőt hoznánk létre, és közben élesen figyeljük, milyen változások lesznek PO-n belül.

Mert, lesznek?

A PO az elmúlt öt évben öt választást veszített el – ha sorozatban elvesztik a hatodikat is, akkor ez komoly változásokat indíthat. Szóval lehet, hogy Jarosław Flis azt mondta, hogy Hołownia beszállhat a PO-hoz, én inkább azt mondom, hogy lehet, hogy a PO-tól csatlakoznának hozzánk! Ez sem elképzelhetetlen, hiszen most nálunk van a lendület, a közvélemény-kutatások 18 százaléka máris sokkal több, mint az a 14, amit Hołownia az első fordulóban kapott.

Ha a PO régi arcai beállnának Hołownia mögé, akkor az nem inkább önöket járatná le?

Nem is arra számítok, hogy a PO beszállna hozzánk, hanem arra, hogy pár vezetőjük tenne így. De ha lesz is ilyen, akkor nagyon komolyan megszűrjük a belépőket, mazsolázni fogunk, mert kezdetből csak egy van. Túl jól ismerjük már a PO politikai vezetőit, és azt is tudjuk, milyen sok hibát vétettek a múltban.

Tegyük fel, hogy fogadni akar a második forduló győztesére. Kire teszi a pénzét? Naponta kijön egy tucat közvélemény-kutatás, a felük Trzaskowski, a másik felük Duda győzelmét mutatja, szóval nehéz eldönteni.

ami persze szomorú lenne az országnak, de ez van. De még az sem biztos, hogy már vasárnap megtudjuk az eredményt, hiszen akkor még csak exit pollok lesznek, ahol a lengyelek hagyományosan nem mindig mondanak igazat. Szóval valószínűleg hétfőig kell várnunk, és ha nagyon szoros lesz a vége, akkor még tovább, hiszen a vesztes jelölt megtámadhatja az eredményt a legfelsőbb bíróságon, ott pedig egy komoly politikai harc várható.

Akárki veszít, nem fog beletörődni?

Erre számítunk. A harc akár augusztus elejéig, Duda mandátumának lejártáig is eltarthat.

BORÍTÓKÉP: Szymon Hołownia / Twitter