Elbukhat Kaczyński koronavírus alatti elnökválasztása, és vele az egész lengyel kormány is

Szerző: Illés Gergő
2020.05.06. 19:52

2015 óta először fordul elő Lengyelországban, hogy a nacionalista-szociálkonzervatív kormánypárt, a PiS nem tudja rákényszeríteni az akaratát kisebb koalíciós partnereire. Ráadásul nem is akármilyen ügyről van szó, hanem egy olyan választásról, melynek lebonyolításán már egy hónapja vesződnek Kaczyńskiék, a koronavírus-járvány közepén most lenne ugyanis esedékes az elnökválasztás. Emiatt jöhet a lengyel kormányválság? Képbe hozunk.

Elbukhat Kaczyński koronavírus alatti elnökválasztása, és vele az egész lengyel kormány is

Jarosław Kaczyński lengyel kormánypártja egy hónapja erőlteti, de miután a parlament felsőháza leszavazta,

úgy néz ki, az alsóház is lesöpri azt a törvényjavaslatot, amely május 10-én levélben szavaztatta volna le a lengyeleket az akkor esedékes elnökválasztáson.

Az elutasítás nem is akárhogyan történt: miután kedden éjjel tartott szavazásán az ellenzéki többségű – de leginkább csak véleményezési jogkörrel bíró – szenátus várható módon leszavazta a levélszavazós javaslatot, az szerdára az alsóházba került vissza. Ahol viszont a Kaczyński-féle Jog és Igazságosságnak (PiS) szintén nincsen abszolút többsége, hiszen a hozzá általában végtelenül (már-már Fidesz-KDNP-szinten) lojális koalíciós partnereire kell támaszkodnia.

Nincs megegyezés, nincs szavazás

A PiS egyik koalíciós partnere, a neoliberális kispárt Podrozumenie (Megegyezés) meglepetésre leszavazta a levélszavazós javaslatot, ami így nem ment át az alsóházon. A Megegyezés elnöke, Jarosław Gowin a PiS ötletétől már eddig sem volt elragadtatva, ő pár hete még a miniszterelnök-helyettesi és tudományos miniszteri tisztségét is eldobta elégedetlenségében. Gowin ezután az ellenzékkel egyezkedett egy alkotmánymódosításról, ami lehetővé tette volna, hogy két évvel csúsztassák el az elnökválasztást – ezzel két évvel meghosszabbodna a regnáló elnök Andrzej Duda ciklusa, ugyanakkor a módosítás értelmében 2022-ben már nem indulhatott volna.

Gowin ellenkezését figyelmen kívül hagyva a PiS továbbra is a levélszavazást erőltette, nagyrészt konstitucionalista érveket hangoztatva: szerintük márpedig az alkotmány betűje szerint idén májusban választásokat kell tartani, ez alól pedig a járványhelyzet sem kivétel. Ezzel szemben a legnagyobb ellenzéki párt Polgári Platform abba próbálta beletolni a PiS-t, hogy a kormány hirdessen rendkívüli állapotot, ez pedig már alkotmányjogilag lehetővé tenné, hogy a választást egy biztonságosabb időpontra, mondjuk jövő májusra csúsztassák.

Persze egy elégedetlenkedő koalíciós partner még nem jelentene problémát, ha nélküle is meglenne az alsóházi többség. Jarosław Gowin pártja azonban nem ilyen: a Megegyezésnek 18 képviselője ül a parlamentben, márpedig

a kormánypártok többsége annyira kicsi, hogy ha már öt képviselő az ellenzékkel szavaz egy törvényjavaslatról, már oda a parlamenti többség.

Gowinhoz persze nem minden képviselője hűséges, de úgy tűnik, aki igen, annyi már pont elég lesz: a Wirtualna Polska cikke szerint Gowin táborából tizenketten maradnának hűségesek, a többiek pedig a PiS-szel szavaznának együtt. Ez viszont még nem elég, nem csoda, hogy a PiS napok óta próbál maga mellé állítani megállapodásos képviselőket, sőt, a Polska Times szerint a kormánypárt a Pawel Kukiz rocksztár személye köré szerveződő populista kispárt minden képviselőjét – kivéve Kukizt – megkörnyékezte az ügyben zsíros kormány- és cégvezetői tisztségekért cserébe: hogy sikerrel jár-e, az viszont továbbra is bizonytalan.

Ha viszont elbukik. akkor Kaczyński defenzívába kerül: ha a renitens koalíciós partnert nem sikerül kibékíteni, parlamenti kisebbségbe szorulna a kormány, a megbékéléshez viszont nyilvánvalóan kompromisszumokra lenne szükség. Tehát

pár nappal az elnökválasztás előtt a kormány nem tudja megmondani a lengyeleknek, hogy egyáltalán lesz-e választás:

olyan helyzet ez, amihez a kormányzás évei alatt a pártelnök nem szokott hozzá.

Szakad a kormány?

Éppen ezért a lengyel közbeszédben már el is indultak a találgatások a jobboldali tábor jövőjéről, hiszen a helyzet tényleg precedens nélküli a PiS öt éve tartó országlása alatt: olyan még nem fordult ugyanis elő, hogy az Egyesült Jobboldal nevű választási- és parlamenti szövetségének egy tagja ellene fordult volna.

Nem véletlen, hogy a Wirtualna Polska szerint már napok óta folynak a tárgyalások a PiS-székházban Mateusz Morawiecki miniszterelnök, Piotr Gliński miniszterelnök-helyettes, Elżbieta Witek alsóházi elnök és Jacek Sasin állami tulajdonért felelős miniszter – aki a választások lebonyolításáért is felelős – között. Még Kaczyński és Gowin is találkoztak kedden, ahol a Wirtualna Polska informátorai szerint a PiS-elnöknek egyáltalán nem sikerült meggyőznie koalíciós partnerét a májusi választásról. Egy Kaczyńskihoz közeli forrás szerint a PiS nyilvánvaló ultimátumot is állított Gowin elé: vagy támogatják a javaslatot, vagy repülnek a kormányból. Olyan hangok is vannak, amelyek szerint a két fél leginkább már csak a civilizált válás körülményeit tárgyalja meg.

Ha viszont a Megállapodás ellenzékbe megy, akkor már a felsőház mellett az alsóházban is megszűnik a kormánytöbbség, könnyen lehet tehát, hogy Lengyelország kormányozhatatlanná válna – egy világjárvány közepén.

A választások eredeti forgatókönyve ugyanis egyáltalán nem így nézett ki: az eredeti terv az volt, hogy a lengyel posta (a koronavírus miatt) minden lengyel szavazópolgárnak kipostázza a szavazólapjait, akik május 10-én ezt szépen otthon kitöltik, majd speciális levélszekrényekbe dobják be őket. Ezt követően az első forduló szavazatait összeszámolják, és – a közvélemény-kutatások szerint legalábbis – először az első, majd a második körben is nyer a PiS által támogatott regnáló elnök, Andzej Duda.

Nem nehéz látni, hogy ez miért lett volna kényelmesebb a PiS-nek, mint bizonytalan időre elhalasztani az egész szavazást: a koronavírus miatt az ellenzéki jelöltek nem tudtak személyesen kampányolni, gyűléseket tartani, a programjaikat népszerűsíteni, miközben elnökként Andrzej Duda nyilván egyébként is úszik a médiamegjelenésekben.

Erre mondta azt az ellenzéki Polgári Platform (PO) egyik szóvivője, hogy májusban legfeljebb szavazást rendeznek Lengyelországban, de választást biztosan nem, hiszen utóbbit kampányidőszaknak, a médiához való egyenlő hozzáférésnek, programvitáknak kell megelőznie, és maga a szavazás csak a választási folyamat egy része. És persze a PO be is jelentette a választás bojkottját. A második helyre így egy konzervatív tévésztár-publicista, Szymon Hołownia jött fel, akit az Azonnalin leginkább egy Márki-Zay Péterbe oltott Böjte Csabaként jellemeztünk.

Viszont miután a PiS saját táborát sem tudta egyben tartani, nemhogy választás, de úgy néz ki, szavazás sem lesz májusban Lengyelországban: éppen ezért megerősödött az a narratíva, hogy az esedékes alsóházi szavazáson a tét nemcsak az elnökválasztás, hanem az egész jobboldali koalíció jövője lesz majd.

Ha Kaczyński be is húzza a parlamenti szavazást, nem lélegezhet fel

Egyáltalán nem lehet azt sem kizárni, hogy a PiS elég képviselőt kapkod össze magának a Megállapodásból vagy elszórtan az ellenzéki padsorokból, hogyha visítva is, de átmenjen a levélszavazást lehetővé tevő törvény. Viszont a szerda este, de legkésőbb csütörtök reggel megtartott szavazás már túl későn jönne ahhoz, hogy május 10-én a lengyelek valóban szavazhassanak. Lefordítva: az elnökválasztás jogi alapját lehetővé tevő törvénycsomag csak három nappal a tényleges választás előtt lépne érvénybe, tehát vasárnapig csak kapkodva, de leginkább sehogy sem lehetne választást tartani.

Éppen ezért,

ha sikerrel is jár, a PiS kénytelen lesz a választás időpontját elcsúsztatni május 23-ára. A gond viszont az, hogy mindez alkotmányjogilag elég csúszós út:

választást tartani munkaszüneti napokon, vagyis leginkább vasárnaponként lehet, május 23-a márpedig szombat. Kényelmesebb lenne tehát május 24-én szavazni, azt viszont az alkotmány egyértelműen tiltja: az az elnökválasztásokkal kapcsolatban előírja, hogy az első fordulóra a regnáló elnök ciklusának lejárta előtt legalább száz nappal kell sort keríteni. Ennek május 23-a még megfelel, de az azt követő nap már nem.

Ahhoz viszont, hogy szombaton is szavazhassanak a lengyelek, munkaszüneti nappá kéne azt nyilvánítani: ezt a miniszterelnök teheti meg, mégpedig a lengyel koronavírus-törvény által ráruházott jogkörökre hivatkozva. Ráadásul a házelnök a választás időpontját már februárban kitűzte, ha pedig ezt szeretnék elhalasztani, akkor a jelöltek mellett újra aláírásgyűjtésnek kéne indulnia, új jelölti nyilvántartást kéne összeállítani. A PiS ezt a kicsinyke problémát szintén a koronavírusra hivatkozva hidalná át, holott egy hónapja még maga Kaczyński beszélt arról, hogy az alkotmány szerint nem lehetséges elhalasztani a választást.

Ez viszont már elég komoly alkotmányos aggályokat vet fel, a renitens Gowin is alkotmányellenesnek találja a halasztást. A PiS-nek erre is van egy jobb ötlete: a választások kiírásáért felelős Elżbieta Witek alsóházi elnök először megkérdezné az Alkotmánybíróságot, hogy a május 23-i szavazás megfelelne-e az alkotmánynak, és csak a testület áldásával csúsztatná a választást. Csakhogy erre a házelnöknek nincs jogi lehetősége, az Alkotmánybíróság válasza pedig meglehetősen kiszámítható: az AB tagjait a PiS 2015-ös kormányra kerülése után rögtön, jogilag vitatott módon lecserélte, annak elnöke, Julia Przyłębska pedig baráti viszonyt ápol Kaczyńskivel, aki nem is tagadja, hogy szívesen jár össze az Alkotmánybíróság fejével.

Oké, káosz van a lengyeleknél, de mi a kiút?

Erre többféle forgatókönyv is létezik: ha szerda esti vagy csütörtök reggeli szavazásán a lengyel alsóházon átmegy a levélszavazást lehetővé tevő törvény, akkor valószínű, hogy május 23-án az ellenzéki sirámok ellenére választások lesznek.

Ha viszont Kaczyński terve elbukik a parlamenti szavazáson, akkor jön csak igazán nagy politikai káosz Lengyelországban.

A PiS megtehetné, hogy (az ellenzék által okozott alkotmányos válságra hivatkozva) rendkívüli állapotot hirdet, és ennek hatalmával élve augusztusig csúsztatja a választásokat. Avagy elfogadhatja Gowin tervét is az alkotmánymódosításról és a regnáló elnök ciklusának két évvel való meghosszabbításáról – ez utóbbi viszont igen valószínűtlen, főleg, ha pont Gowinék kasználják el a többséget az alsóházban.

Ha ez bekövetkezik, valószínűleg széthullik az Egyesült Jobboldal parlamenti szövetsége, a kisebbségi kormányzást elvetve pedig lehet, hogy a PiS előrehozott választásokat szeretne majd kiírni. Ebben az esetben Gowinnak viszont más pártok listájára kéne felkéredzkednie.

Végső opcióként pedig van még egy kártya a PiS kezében:

megkérheti Andrzej Duda államfőt, hogy mondjon le, ezzel pedig a választásokat automatikusan elhalasztják az alkotmány értelmében.

Ezt követően az alsóház elnökének – aki erre az időszakra átmenetileg az államfői hatalmat is gyakorolná – kell két héten belül új választást kiírnia egy munkaszüneti napra a kiírástól számított hatvan napon belül. És bár Duda kinevette a lengyel újságokat, akik erről a lehetőségről írtak, talán még ez lenne a legkényelmesebb opció a nagyobbik kormánypárt számára: Dudának minden joga meglenne ismét indulni az új választásokon, ráadásul a házelnök szabadon sakkozhatna a választás időpontjával is a hatvan napos intervallumon belül.

Mint írtuk, a Szejm vagy szerda este, vagy csütörtök reggel szavaz a nagy vitát kiváltó törvényjavaslatról. Ha van eredmény, cikkünket frissítjük!

BORÍTÓKÉP: Sajtótájékoztatót tart Jarosław Kaczyński (balra) és Jarosław Gowin (jobbra) 2018 márciusában. PiS / Youtube

Illés Gergő
Illés Gergő az Azonnali újságírója

Európai politikáról, Közép-Európáról ír. Magyar belpolitikáról pedig akkor, ha ideges.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek