A liberális Lengyelország csap össze a konzervatívval, és a szélsőjobb döntheti ezt el

Szerző: Pál Benedek
2020.07.03. 10:20

A koronavírus sok mindent megkavart a lengyel elnökválasztás kapcsán, ám meglepetéseredmény így sem született az első fordulóban, megmaradt a konzervatív Jog és Igazságosság és a liberális Polgári Platform dominanciája. A polarizációnak mint mindig, most is vannak kihívói, de ezek megint nem tudtak átütő sikert elérni. A választási előrejelzések szerint a szélsőjobboldali jelölt szavazói fontos szerepet játszhatnak majd a második fordulóban, és nem biztos, hogy a regnáló Andrzej Duda javára.

A liberális Lengyelország csap össze a konzervatívval, és a szélsőjobb döntheti ezt el

Rekordközeli részvétel mellett a vasárnapi lengyel elnökválasztás első fordulójában a regnáló Andrzej Duda, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje és Rafał Trzaskowski varsói főpolgármester az ellenzéki Polgári Platform (PO) jelöltje együttesen a szavazatok nagy többségét, 74 százalékát szerezte meg, azaz komoly átrendeződés végül nem történt a lengyel politikai szintéren.

A PO-PiS csata, azaz ahogy a lengyelek emlegetik, a doupólium a 2005-ös parlamenti választások óta meghatározza a lengyel politika dinamikáját. Mivel ebből sokaknak elege van, ezért azok a szlogenek, amelyek a lengyel-lengyel polgárháború felszámolását ígérik, viszonylag népszerűek lettek az elmúlt években. Amikor az eredetileg májusra tervezett választás előtt Małgorzata Kidawa-Błońska, a PO korábbi jelöltjének támogatottságát már 5 csak százalékon mérték, ezek az emberek reménykedhettek.

A májusban a PO-s jelöltnek Kidawa-Błońska helyére beugró

Rafał Trzaskowski varsói főpolgármester nem csupán az ellenzék legerősebb elnökjelöltje lett, hanem valójában a pártját hozta vissza a sírból.

Sikere egyben a Polgári Platform stabilizálódását is hozhatja. Az elmúlt évek bukdácsolása a korábbi Grzegorz Schetyna-féle pártvezetéshez köthető. Most azonban generációváltás zajlik a PO-ban: a fiatalabb generáció, amelyhez Borys Budka, az új pártelnök is tartozik, talán konszolidálhatja a pártot egy hosszú vereségsorozat után. Trzaskowski eddigi viszonylagos sikere egyébként a személyében rejlik leginkább, Małgorzata Kidawa-Błońskával szemben ő képes volt PiS-ellenes indulatokat felkorbácsolni, képes volt elhitetni a szavazókkal, hogy elnökként ő megállíthatja a kormányzó PiS-t.

Annak ellenére, hogy az elnökválasztás első fordulója a két legnagyobb párt harcáról szólt, a lengyel politikai paletta továbbra is eléggé nyílt, időről időre új szereplők jelenhetnek meg komoly kihívóként. A vasárnapi eredmények alapján a döntő fordulóban fontos tényezővé válhatnak azok a szavazók, aki vasárnap a 13,8 százalékot szerző Szymon Hołownia tévés személyiségből lett elnökjelöltre (portrénk róla itt), vagy Krzysztof Bosakra, a szélsőjobboldali Konfederacja 6,7 százalékot elért jelöltjére szavaztak. Már az első forduló estéjén látszott, hogy megkezdődött a versenyfutás ezekért a szavazatokért.

Hol vannak Andzrej Duda tartalékai?

Andrzej Duda regnáló elnök – még ha nem is nyert már az első körben, mint ahogy azt mérték egyszer-kétszer májusban – magabiztosan hozta az első fordulót 43 százalékot szerezve. A második fordulós esélyeket vizsgáló közvélemény-kutatások azonban az elnököt Trzaskowskival fej-fej mellett mérik. A következő pár nap legfontosabb kérdése ezért az, hogy a két jelölt honnan mozgósít tartalékokat. És ebből a szempontból Duda helyzete sokkal rosszabb, mint ellenzéki kihívójáé.

ANDRZEJ DUDA KÖZÖNSÉGE A LENGYEL VIDÉKEN EGY KAMPÁNYGYŰLÉSEN

Duda öt éve viszonylag ismeretlen jelöltként tudott győzni, utat nyitva ezzel a PiS 2015-ös parlamenti győzelmének. Az akkor regnáló Bronisław Komorowski elnökhöz képest egy sokkal fiatalosabb kampányt vitt, a mérsékelt vagy ingadozó szavazókat is sikeresen szólította meg visszafogott retorikájával. Most ez nincs így. Azt az imidzsét, amivel öt évvel ezelőtt nyert, nem tudta megtartani. A közvéleményben a ciklusa alatt – annak ellenére, hogy végig az egyik legnépszerűbb lengyel politikus volt – a kormányhoz és Jarosław Kaczyński PiS-elnökhöz lojális elnökként könyvelték el, és ezen a kampány sem változtatott.

Csakhogy Duda idén már egyáltalán nem tartott távolságot a kormánypárttól, főleg május után a PiS-es tábornak kampányolt csak,

ennek köszönhetők homofób kiszólásai is. Kampányának legfőbb üzenete az volt, hogy az elnök és a kormány közötti gyümölcsöző kapcsolatot folytatni kell. A kampánya maga nem volt kifejezetten átütő, sikere az első körben leginkább azon múlt, hogy a kormánypárt sikeresen tudott mobilizálni. Azt a 8 millió szavazót, aki a tavaly őszi parlamenti választáson a PiS-re szavazott, Duda simán megszerezte vasárnap, illetve számukat még félmillióval tudta növelni. De ezenfelül már kérdéses, kiket tud még meggyőzni a hardcore PiS-es retorikájával a második fordulóban.

Minden ellenzéki szavazó beáll Trzaskowski mögé?

Trzaskowski mozgástere többé-kevésbé egyértelmű. Igaz, kemény munka vár rá azzal, hogy a következő két hét alatt a már megszerzett 6 millió mellé nagyjából 3-4 millió új szavazót kell szereznie. Viszont, ahogy a felmérésekből látszik, az ellenzéki szavazók hajlandóak rászavazni a második körben. A Lewica (Baloldal) szavazói egyenesen már az első körben átpártoltak hozzá. Trzaskowski számára leginkább a pártonkívüli Hołownia bázisa jelentheti majd az erőforrást, ha pontosak a felmérések.

Itt az lesz a kérdés, hogy Hołownia szavazói mennyire PiS-ellenesek és eléggé motiváltak-e, hogy aztán valóban le is szavazzanak a PO jelöltjére. Maga Hołownia azt ígérte, hogy Duda ellen szavaz. Cserébe ezért Trzaskowski elkötelezte magát Hołownia feltételei mellett, amelyek egy olyan elnöki szerepfelfogásról szólnak, amely a pártokfelettiséget, az átláthatóságot, a klímavédelmet és az önkormányzatiságot kiemelkedően fontosnak tartja. Emellett Trzaskowski az előrejelzések szerint a parasztpártnak nevezett PSL-es Władysław Kosiniak-Kamysz szavazóinak a többségét is maga mellett tudhatja majd.

TRZASKOWSKI KÖZÖNSÉGE AZ ÉSZAKNYUGATI SZCZECINEKBEN

Trzaskowski sikere nagyban függ attól, hogy mit tud ígérni ezeknek a szavazóknak a jövőt illetően, és mennyire sikerül magát eltávolítania az olyan sztereotípiáktól, mint az elitizmus, ami az elmúlt években a PO-ra ragadt. Emellett arra is ügyelnie kell, hogy Andrzej Duda ne tudja vele a bizonytalanokat riogatni, Trzaskowski ezért is ígérgette, hogy a PiS csodafegyverét, az 500+ családtámogatást nem törli el, és a nyugdíjkorhatárt sem emeli.

Lehet, hogy a fiatal nacionalisták döntik el a választást

Még az is lehet, hogy a következő fordulóban a szélsőjobboldali Krzysztof Bosak szavazói jelenthetik majd a mérleg nyelvét: egyáltalán nem egyértelmű, hogy kit fognak támogatni. Ugyan a legfrissebb felmérések szerint inkább Duda felé hajlanak, de Trzaskowski egyáltalán nem esélytelen ebben a körben, mint ahogy várnánk.

Bosak a Konfederacja nevű szélsőjobboldali koalíció jelöltje: ez a libertariánus politikai trashceleb, Janusz Korwin-Mikke pártjából és a Ruch Narodowy (Nemzeti Mozgalom) nevű szélsőjobbos minipártból állt össze. A nemzeti-konzervatív kormánypárttól a sokkal élesebb szuverenista retorika és az időnkénti antiszemita, nőgyűlölő kiszólások mellett leginkább gazdasági nézeteik különböztetik meg őket.

Az etatista gondoskodó államot képviselő és szociálisan érzékeny PiS-szel szemben a Konfederacja kőkemény piacpárti nézeteket vall. Bosak vonzerejét sok szavazónál nem is a szélsőjobbos nézetei jelentették, amiket amúgy a kampányban lejjebb tekertek, hanem a piacpárti ígéretei és a PiS-es pénzosztás kritikája, amelyek miatt a vállalkozók körében kifejezetten népszerű volt. Ezekhez a szavazókhoz Trzaskowski liberálisabb gazdaságpolitikája sokkal közelebb áll, és lehet, szívesebben is szavaznak rá, annak ellenére, hogy varsói főpolgármesterként identitáspolitikai kérdésekben markáns liberális álláspontot képvisel.

A vasárnapi első fordulós eredmények után mindkét fél üzent Bosak szavazóinak. Míg Duda választási beszédében azt hangsúlyozta, hogy a nemzetről hasonlóan gondolkodnak, addig sokak megrökönyödésére Trzaskowski azt hangsúlyozta, hogy gazdasági nézeteik mennyire közösek.

Ez a manőver Trzaskowski számára sokkal veszélyesebb, ugyanis ha túl sokat hízeleg a szélsőjobbnak, megeshet, hogy veszít baloldali szavazótáborából.

Hova tovább, Hołownia?

A volt tévés újságíró ugyan nem vetett véget a PiS-PO dominanciának, de harmadik helye és megjelenése a politikai életben izgalmas kérdéseket vet fel. Maga a jelenség Európa-szerte gyakori mostanság, egyre több civil vagy közszereplő kezd hasonló politikai karriert azzal a jelszóval, hogy véget vet a társadalmat megosztó politikai vitának. Ennek Lengyelországban végképp nagy hagyománya van,

szinte minden választáson megjelenik egy politikai outsider, aki aztán viszonylag szép eredményt ér el, ám hosszútávon ezek nem maradnak meg.

Korábban ilyen volt a vodkagyáros Janusz Palikot vagy a punkzenész Paweł Kukiz, aki az előző választáson még egymillióval több szavazatot is kapott, mint most Hołownia. De ide sorolható a mára a politikai életből eltűnt liberális közgazdász Ryszard Petru, de az egy éve még a baloldal megváltójának tartott, a mostani elnökválasztáson 2,2 százalékos eredménnyel végképp lebőgött Biedroń is hasonló jelenség végeredményben.

Hołownia ugyan több, mint egy átlagos rendszer- és elitellenes jelölt, de kérdéses, merre fut ki a projektje. Nemcsak egy komoly aktivista hálózatot tudott kiépíteni – saját bevallása szerint 14 ezer aktivista dolgozik neki –, hanem kifejezetten sokoldalú programmal vágott neki a kampánynak, ahol olyan ügyeket tudott sikeresen képviselni, mint a környezetvédelem vagy az önkormányzatiság.

A TÉVÉSZTÁR ÉS KÖZÖNSÉGE A KAMPÁNYHAJRÁBAN VARSÓ EGYIK SÉTÁLÓUTCÁJÁBAN, EGY EGYÉBKÉNT HABSBURG-MONARCHIABELI ÍZEKET KÍNÁLÓ ÉTTEREM ELŐTT

Kérdés, mihez kezd az eddig elért eredményekkel. Nagy valószínűséggel építkezik tovább, ugyanis már kedden bejelentette, hogy Polska 2050 névvel mozgalmat indít, amely akár párttá is válhat a későbbiekben. Helyzetét azonban nehezíti, hogy a közeljövőben nem lesznek választások, így a frissességét nehezen tudja majd politikai tőkére váltani. A Klub Jagieloński szerzője szerint túl könnyen adta a támogatását Trzaskowskinak. A PO jelöltjének komolyan azért nem kellett megküzdenie, így Hołownia a legjobb esetben is csak a PO következő ráncfelvarrásában kaphat szerepet. Bosak az első fordulóban megszerzett tőkével sokkal jobban gazdálkodott, hiszen semmi sem csinált, mégis napok óta az ő szavazóinak ígérget mind a PO, mind a PiS elnökjelöltje.

A választás legnagyobb vesztese: Kosiniak-Kamysz

A választás legnagyobb vesztese egyértelműen Władysław Kosiniak-Kamysz, a Parasztpárt elnöke az elért 2,37 százalékkal. A hírek szerint meg is viselte a kudarc a politikust. Az tény, hogy az elnökválasztás hagyományosan nem a PSL terepe, jelöltjei itt gyengén szerepelnek.

Kosiniak-Kamysz azonban több okból is másképp indulhatott neki a választásoknak. A politikus 2015-ben lett a PSL elnöke, azóta a párt újrafogalmazásán dolgozott: az éppenhogy túlélő agrárpártból egy néppártot, egy mérsékelt jobboldali alternatívát szeretne létrehozni. Az utóbbi időben úgy tűnt, ez sikerül neki. Igaz, Paweł Kukiz pártjával koalícióban, de a tavaly őszi parlamenti választásokon elég szép eredményt értek el, 8,5 százalékot. Májusig, az elnökválasztás elhalasztásáig úgy tűnt, ő mérkőzhet meg Andrzej Dudával a második körben, és ráadásul még esélye is volt ellene. Ezután a támogatottsága hirtelen bezuhant, amin már nem tudott javítani a választásokig. Ennek legfőbb oka, hogy a mérsékelt jobboldali szavazók más sokkal erősebb jelöltek közül is választhattak.

Az igazi kegyelemdöfést számára az jelentette, hogy a Polgári Platform Rafał Trzaskowski személyében egy sokkal vonzóbb jelölttel állt elő, de a vallásos és sok dologban konzervatív Hołownia is ekkor indította be igazán a kampányát. Emellett a most különösen meghatározó online kampányolásban sem volt kifejezetten erős a PSL. A pártban nincs komoly kihívója, így a vereség nem jelenti politikai bukását, de azt el kell felejtenie egy időre, hogy a PSL lesz egy új kereszténydemokrata erő központja.

A baloldalnak nincs, de Biedrońnak vége

Robert Biedroń 2,2 százalékos eredménye szintén csalódást keltő, hiszen másfél éve még a lengyel baloldal megváltójaként tűnt fel – igaz, ez a lebőgés már a kampány elején sejthető volt. A politikus másfél éve folyamatosan kampányol, így a frissessége, ami még tényező lehetett a 2019-es EP-kampányban, végképp elmúlt. Sok újat eleve nem is tudott mondani. Emellett magában a baloldali szavazóbázisában is komoly hitelességi deficittel küzd, hiszen ígéretével szemben tavaly nem adta vissza EP-mandátumát és azóta is Brüsszelben van, illetve pártja, a Wiosna (Tavasz) Lewica (Baloldal) néven végül csak összeállt a régi posztkommunista baloldalt képviselő SLD-vel.

Továbbá sok ügyet, amit felvállalt, más sokkal jobban képvisel. Hiába szerepel egy rakás szociális kérdés a programjában, a kampányban ezeket nem tudta hangsúlyozni, így az identitáspolitikai ügyek kerültek előtérbe. A kormányzó PiS szociális ügyekben sokkal hitelesebb és meggyőzőbb is öt évnyi pénzosztás után. És persze Biedroń világnézete végképp távol áll azoktól a vidéki leszakadt rétegektől, akiknek ez a szociális program vonzó lenne. Biedroń megosztóan liberális személyisége abba a nemzetegyesítő narratívába sem illett bele, hogy ő majd felszámolja a PO-PiS háborút. A vallásos, konzervatívabb Hołownia ezt is sikeresebben képviseli.

EZ A KÉP SE HATOTTA MEG A BALOLDALI TÁBORT, HOGY A BALOS JELÖLTRE SZAVAZZON

A kudarcot ezenfelül az is okozta, hogy

a baloldali szavazótábor a leginkább PiS-ellenes, így azok természetesen már az első fordulóban az erősebb ellenzéki jelöltek felé áramoltak.

Emiatt Biedroń kicsit abban a helyzetben találta magát, mint általában a PSL jelöltjei: kötelezően elindulnak becsületből, de tudják, hogy sok értelme nincs, hiszen szavazóik úgyis az erősebb jelöltekhez pártolnak. Ez az eredmény összességében nem is a Baloldalnak megsemmisítő eredmény, inkább azt jelenti, hogy Biedroń nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Két Lengyelország összecsap

A 64,5 százalékos első fordulós részvételi arány a második legmagasabb volt az 1989 utáni lengyel demokráciában, és mivel általában a második fordulóban még magasabb szokott lenni a részvétel, nagy az esély arra, hogy rekordöntés lesz július 12-én.

Az elnökválasztási részvételt tekintve első helyen az 1995-ös elnökválasztás második fordulója van 68,23 százalékkal, ekkor Lech Wałęsa csapott össze Aleksander Kwaśniewskival. Akkor és most is a polarizációnak volt köszönhető a rekordméretű részvétel.

1995-ben a Szolidaritás Lengyelországa csapott össze a posztkommunista Lengyelországgal. Most a liberális Lengyelország csap össze a konzervatív Lengyelországgal.

A fő narratíva már a kampányban is a Jó és a Rossz harca volt, látható, hogy aki ez ellen kampányolt, nem jutott a második fordulóba. Vasárnap óta ez természetesen csak fokozódott. Leginkább attól függ majd az eredmény, hogy ezzel kiket sikerül majd mobilizálni avagy otthon tartani a jelölteknek. Itt az lesz a döntő, hogy a bizonytalanok táborában mekkora lesz a félelem a változástól, vagy mennyire érzik azt, hogy most változhat valami. Előbbi természetesen Dudának kedvez majd, utóbbi pedig Traskowskinak. Összességében az látszik, hogy a Trzaskowskinak nagyobb a mozgástere a vesztes jelöltek szavazótábora miatt, Dudának csak a bizonytalanok és a szélsőjobb maradt.

A legfrissebb, csütörtök reggeli közvélemény-kutatás szerint most éppen Duda vezet 3 százalékponttal, ő 49 százalékon áll, Trzaskowski 46,4 százalékon, a bizonytalanok pedig 4,6 százalékot tesznek ki. Ez tényleg egy hajszálon fog múlni.

A második fordulót az Azonnali a helyszínen interjúzza végig, érdemes lesz követni minket jövő héten!

FOTÓK: Az egyes politikusok Facebook-oldalai.

Pál Benedek
Pál Benedek az Azonnali állandó szerzője

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek