A koronavírus sok mindent megkavart a lengyel elnökválasztás kapcsán, ám meglepetéseredmény így sem született az első fordulóban, megmaradt a konzervatív Jog és Igazságosság és a liberális Polgári Platform dominanciája. A polarizációnak mint mindig, most is vannak kihívói, de ezek megint nem tudtak átütő sikert elérni. A választási előrejelzések szerint a szélsőjobboldali jelölt szavazói fontos szerepet játszhatnak majd a második fordulóban, és nem biztos, hogy a regnáló Andrzej Duda javára.
Rekordközeli részvétel mellett a vasárnapi lengyel elnökválasztás első fordulójában a regnáló Andrzej Duda, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje és Rafał Trzaskowski varsói főpolgármester az ellenzéki Polgári Platform (PO) jelöltje együttesen a szavazatok nagy többségét, 74 százalékát szerezte meg, azaz komoly átrendeződés végül nem történt a lengyel politikai szintéren.
A PO-PiS csata, azaz ahogy a lengyelek emlegetik, a doupólium a 2005-ös parlamenti választások óta meghatározza a lengyel politika dinamikáját. Mivel ebből sokaknak elege van, ezért azok a szlogenek, amelyek a lengyel-lengyel polgárháború felszámolását ígérik, viszonylag népszerűek lettek az elmúlt években. Amikor az eredetileg májusra tervezett választás előtt Małgorzata Kidawa-Błońska, a PO korábbi jelöltjének támogatottságát már 5 csak százalékon mérték, ezek az emberek reménykedhettek.
A májusban a PO-s jelöltnek Kidawa-Błońska helyére beugró
Sikere egyben a Polgári Platform stabilizálódását is hozhatja. Az elmúlt évek bukdácsolása a korábbi Grzegorz Schetyna-féle pártvezetéshez köthető. Most azonban generációváltás zajlik a PO-ban: a fiatalabb generáció, amelyhez Borys Budka, az új pártelnök is tartozik, talán konszolidálhatja a pártot egy hosszú vereségsorozat után. Trzaskowski eddigi viszonylagos sikere egyébként a személyében rejlik leginkább, Małgorzata Kidawa-Błońskával szemben ő képes volt PiS-ellenes indulatokat felkorbácsolni, képes volt elhitetni a szavazókkal, hogy elnökként ő megállíthatja a kormányzó PiS-t.
Annak ellenére, hogy az elnökválasztás első fordulója a két legnagyobb párt harcáról szólt, a lengyel politikai paletta továbbra is eléggé nyílt, időről időre új szereplők jelenhetnek meg komoly kihívóként. A vasárnapi eredmények alapján a döntő fordulóban fontos tényezővé válhatnak azok a szavazók, aki vasárnap a 13,8 százalékot szerző Szymon Hołownia tévés személyiségből lett elnökjelöltre (portrénk róla itt), vagy Krzysztof Bosakra, a szélsőjobboldali Konfederacja 6,7 százalékot elért jelöltjére szavaztak. Már az első forduló estéjén látszott, hogy megkezdődött a versenyfutás ezekért a szavazatokért.
Hol vannak Andzrej Duda tartalékai?
Andrzej Duda regnáló elnök – még ha nem is nyert már az első körben, mint ahogy azt mérték egyszer-kétszer májusban – magabiztosan hozta az első fordulót 43 százalékot szerezve. A második fordulós esélyeket vizsgáló közvélemény-kutatások azonban az elnököt Trzaskowskival fej-fej mellett mérik. A következő pár nap legfontosabb kérdése ezért az, hogy a két jelölt honnan mozgósít tartalékokat. És ebből a szempontból Duda helyzete sokkal rosszabb, mint ellenzéki kihívójáé.
Duda öt éve viszonylag ismeretlen jelöltként tudott győzni, utat nyitva ezzel a PiS 2015-ös parlamenti győzelmének. Az akkor regnáló Bronisław Komorowski elnökhöz képest egy sokkal fiatalosabb kampányt vitt, a mérsékelt vagy ingadozó szavazókat is sikeresen szólította meg visszafogott retorikájával. Most ez nincs így. Azt az imidzsét, amivel öt évvel ezelőtt nyert, nem tudta megtartani. A közvéleményben a ciklusa alatt – annak ellenére, hogy végig az egyik legnépszerűbb lengyel politikus volt – a kormányhoz és Jarosław Kaczyński PiS-elnökhöz lojális elnökként könyvelték el, és ezen a kampány sem változtatott.
ennek köszönhetők homofób kiszólásai is. Kampányának legfőbb üzenete az volt, hogy az elnök és a kormány közötti gyümölcsöző kapcsolatot folytatni kell. A kampánya maga nem volt kifejezetten átütő, sikere az első körben leginkább azon múlt, hogy a kormánypárt sikeresen tudott mobilizálni. Azt a 8 millió szavazót, aki a tavaly őszi parlamenti választáson a PiS-re szavazott, Duda simán megszerezte vasárnap, illetve számukat még félmillióval tudta növelni. De ezenfelül már kérdéses, kiket tud még meggyőzni a hardcore PiS-es retorikájával a második fordulóban.
Minden ellenzéki szavazó beáll Trzaskowski mögé?
Trzaskowski mozgástere többé-kevésbé egyértelmű. Igaz, kemény munka vár rá azzal, hogy a következő két hét alatt a már megszerzett 6 millió mellé nagyjából 3-4 millió új szavazót kell szereznie. Viszont, ahogy a felmérésekből látszik, az ellenzéki szavazók hajlandóak rászavazni a második körben. A Lewica (Baloldal) szavazói egyenesen már az első körben átpártoltak hozzá. Trzaskowski számára leginkább a pártonkívüli Hołownia bázisa jelentheti majd az erőforrást, ha pontosak a felmérések.
Itt az lesz a kérdés, hogy Hołownia szavazói mennyire PiS-ellenesek és eléggé motiváltak-e, hogy aztán valóban le is szavazzanak a PO jelöltjére. Maga Hołownia azt ígérte, hogy Duda ellen szavaz. Cserébe ezért Trzaskowski elkötelezte magát Hołownia feltételei mellett, amelyek egy olyan elnöki szerepfelfogásról szólnak, amely a pártokfelettiséget, az átláthatóságot, a klímavédelmet és az önkormányzatiságot kiemelkedően fontosnak tartja. Emellett Trzaskowski az előrejelzések szerint a parasztpártnak nevezett PSL-es Władysław Kosiniak-Kamysz szavazóinak a többségét is maga mellett tudhatja majd.
Trzaskowski sikere nagyban függ attól, hogy mit tud ígérni ezeknek a szavazóknak a jövőt illetően, és mennyire sikerül magát eltávolítania az olyan sztereotípiáktól, mint az elitizmus, ami az elmúlt években a PO-ra ragadt. Emellett arra is ügyelnie kell, hogy Andrzej Duda ne tudja vele a bizonytalanokat riogatni, Trzaskowski ezért is ígérgette, hogy a PiS csodafegyverét, az 500+ családtámogatást nem törli el, és a nyugdíjkorhatárt sem emeli.
Lehet, hogy a fiatal nacionalisták döntik el a választást
Még az is lehet, hogy a következő fordulóban a szélsőjobboldali Krzysztof Bosak szavazói jelenthetik majd a mérleg nyelvét: egyáltalán nem egyértelmű, hogy kit fognak támogatni. Ugyan a legfrissebb felmérések szerint inkább Duda felé hajlanak, de Trzaskowski egyáltalán nem esélytelen ebben a körben, mint ahogy várnánk.
Bosak a Konfederacja nevű szélsőjobboldali koalíció jelöltje: ez a libertariánus politikai trashceleb, Janusz Korwin-Mikke pártjából és a Ruch Narodowy (Nemzeti Mozgalom) nevű szélsőjobbos minipártból állt össze. A nemzeti-konzervatív kormánypárttól a sokkal élesebb szuverenista retorika és az időnkénti antiszemita, nőgyűlölő kiszólások mellett leginkább gazdasági nézeteik különböztetik meg őket.
Az etatista gondoskodó államot képviselő és szociálisan érzékeny PiS-szel szemben a Konfederacja kőkemény piacpárti nézeteket vall. Bosak vonzerejét sok szavazónál nem is a szélsőjobbos nézetei jelentették, amiket amúgy a kampányban lejjebb tekertek, hanem a piacpárti ígéretei és a PiS-es pénzosztás kritikája, amelyek miatt a vállalkozók körében kifejezetten népszerű volt. Ezekhez a szavazókhoz Trzaskowski liberálisabb gazdaságpolitikája sokkal közelebb áll, és lehet, szívesebben is szavaznak rá, annak ellenére, hogy varsói főpolgármesterként identitáspolitikai kérdésekben markáns liberális álláspontot képvisel.
A vasárnapi első fordulós eredmények után mindkét fél üzent Bosak szavazóinak. Míg Duda választási beszédében azt hangsúlyozta, hogy a nemzetről hasonlóan gondolkodnak, addig sokak megrökönyödésére Trzaskowski azt hangsúlyozta, hogy gazdasági nézeteik mennyire közösek.
Hova tovább, Hołownia?
A volt tévés újságíró ugyan nem vetett véget a PiS-PO dominanciának, de harmadik helye és megjelenése a politikai életben izgalmas kérdéseket vet fel. Maga a jelenség Európa-szerte gyakori mostanság, egyre több civil vagy közszereplő kezd hasonló politikai karriert azzal a jelszóval, hogy véget vet a társadalmat megosztó politikai vitának. Ennek Lengyelországban végképp nagy hagyománya van,
Korábban ilyen volt a vodkagyáros Janusz Palikot vagy a punkzenész Paweł Kukiz, aki az előző választáson még egymillióval több szavazatot is kapott, mint most Hołownia. De ide sorolható a mára a politikai életből eltűnt liberális közgazdász Ryszard Petru, de az egy éve még a baloldal megváltójának tartott, a mostani elnökválasztáson 2,2 százalékos eredménnyel végképp lebőgött Biedroń is hasonló jelenség végeredményben.
Hołownia ugyan több, mint egy átlagos rendszer- és elitellenes jelölt, de kérdéses, merre fut ki a projektje. Nemcsak egy komoly aktivista hálózatot tudott kiépíteni – saját bevallása szerint 14 ezer aktivista dolgozik neki –, hanem kifejezetten sokoldalú programmal vágott neki a kampánynak, ahol olyan ügyeket tudott sikeresen képviselni, mint a környezetvédelem vagy az önkormányzatiság.
Kérdés, mihez kezd az eddig elért eredményekkel. Nagy valószínűséggel építkezik tovább, ugyanis már kedden bejelentette, hogy Polska 2050 névvel mozgalmat indít, amely akár párttá is válhat a későbbiekben. Helyzetét azonban nehezíti, hogy a közeljövőben nem lesznek választások, így a frissességét nehezen tudja majd politikai tőkére váltani. A Klub Jagieloński szerzője szerint túl könnyen adta a támogatását Trzaskowskinak. A PO jelöltjének komolyan azért nem kellett megküzdenie, így Hołownia a legjobb esetben is csak a PO következő ráncfelvarrásában kaphat szerepet. Bosak az első fordulóban megszerzett tőkével sokkal jobban gazdálkodott, hiszen semmi sem csinált, mégis napok óta az ő szavazóinak ígérget mind a PO, mind a PiS elnökjelöltje.
A választás legnagyobb vesztese: Kosiniak-Kamysz
A választás legnagyobb vesztese egyértelműen Władysław Kosiniak-Kamysz, a Parasztpárt elnöke az elért 2,37 százalékkal. A hírek szerint meg is viselte a kudarc a politikust. Az tény, hogy az elnökválasztás hagyományosan nem a PSL terepe, jelöltjei itt gyengén szerepelnek.
Kosiniak-Kamysz azonban több okból is másképp indulhatott neki a választásoknak. A politikus 2015-ben lett a PSL elnöke, azóta a párt újrafogalmazásán dolgozott: az éppenhogy túlélő agrárpártból egy néppártot, egy mérsékelt jobboldali alternatívát szeretne létrehozni. Az utóbbi időben úgy tűnt, ez sikerül neki. Igaz, Paweł Kukiz pártjával koalícióban, de a tavaly őszi parlamenti választásokon elég szép eredményt értek el, 8,5 százalékot. Májusig, az elnökválasztás elhalasztásáig úgy tűnt, ő mérkőzhet meg Andrzej Dudával a második körben, és ráadásul még esélye is volt ellene. Ezután a támogatottsága hirtelen bezuhant, amin már nem tudott javítani a választásokig. Ennek legfőbb oka, hogy a mérsékelt jobboldali szavazók más sokkal erősebb jelöltek közül is választhattak.
Az igazi kegyelemdöfést számára az jelentette, hogy a Polgári Platform Rafał Trzaskowski személyében egy sokkal vonzóbb jelölttel állt elő, de a vallásos és sok dologban konzervatív Hołownia is ekkor indította be igazán a kampányát. Emellett a most különösen meghatározó online kampányolásban sem volt kifejezetten erős a PSL. A pártban nincs komoly kihívója, így a vereség nem jelenti politikai bukását, de azt el kell felejtenie egy időre, hogy a PSL lesz egy új kereszténydemokrata erő központja.
A baloldalnak nincs, de Biedrońnak vége
Robert Biedroń 2,2 százalékos eredménye szintén csalódást keltő, hiszen másfél éve még a lengyel baloldal megváltójaként tűnt fel – igaz, ez a lebőgés már a kampány elején sejthető volt. A politikus másfél éve folyamatosan kampányol, így a frissessége, ami még tényező lehetett a 2019-es EP-kampányban, végképp elmúlt. Sok újat eleve nem is tudott mondani. Emellett magában a baloldali szavazóbázisában is komoly hitelességi deficittel küzd, hiszen ígéretével szemben tavaly nem adta vissza EP-mandátumát és azóta is Brüsszelben van, illetve pártja, a Wiosna (Tavasz) Lewica (Baloldal) néven végül csak összeállt a régi posztkommunista baloldalt képviselő SLD-vel.
Továbbá sok ügyet, amit felvállalt, más sokkal jobban képvisel. Hiába szerepel egy rakás szociális kérdés a programjában, a kampányban ezeket nem tudta hangsúlyozni, így az identitáspolitikai ügyek kerültek előtérbe. A kormányzó PiS szociális ügyekben sokkal hitelesebb és meggyőzőbb is öt évnyi pénzosztás után. És persze Biedroń világnézete végképp távol áll azoktól a vidéki leszakadt rétegektől, akiknek ez a szociális program vonzó lenne. Biedroń megosztóan liberális személyisége abba a nemzetegyesítő narratívába sem illett bele, hogy ő majd felszámolja a PO-PiS háborút. A vallásos, konzervatívabb Hołownia ezt is sikeresebben képviseli.
A kudarcot ezenfelül az is okozta, hogy
Emiatt Biedroń kicsit abban a helyzetben találta magát, mint általában a PSL jelöltjei: kötelezően elindulnak becsületből, de tudják, hogy sok értelme nincs, hiszen szavazóik úgyis az erősebb jelöltekhez pártolnak. Ez az eredmény összességében nem is a Baloldalnak megsemmisítő eredmény, inkább azt jelenti, hogy Biedroń nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Két Lengyelország összecsap
A 64,5 százalékos első fordulós részvételi arány a második legmagasabb volt az 1989 utáni lengyel demokráciában, és mivel általában a második fordulóban még magasabb szokott lenni a részvétel, nagy az esély arra, hogy rekordöntés lesz július 12-én.
Az elnökválasztási részvételt tekintve első helyen az 1995-ös elnökválasztás második fordulója van 68,23 százalékkal, ekkor Lech Wałęsa csapott össze Aleksander Kwaśniewskival. Akkor és most is a polarizációnak volt köszönhető a rekordméretű részvétel.
A fő narratíva már a kampányban is a Jó és a Rossz harca volt, látható, hogy aki ez ellen kampányolt, nem jutott a második fordulóba. Vasárnap óta ez természetesen csak fokozódott. Leginkább attól függ majd az eredmény, hogy ezzel kiket sikerül majd mobilizálni avagy otthon tartani a jelölteknek. Itt az lesz a döntő, hogy a bizonytalanok táborában mekkora lesz a félelem a változástól, vagy mennyire érzik azt, hogy most változhat valami. Előbbi természetesen Dudának kedvez majd, utóbbi pedig Traskowskinak. Összességében az látszik, hogy a Trzaskowskinak nagyobb a mozgástere a vesztes jelöltek szavazótábora miatt, Dudának csak a bizonytalanok és a szélsőjobb maradt.
A legfrissebb, csütörtök reggeli közvélemény-kutatás szerint most éppen Duda vezet 3 százalékponttal, ő 49 százalékon áll, Trzaskowski 46,4 százalékon, a bizonytalanok pedig 4,6 százalékot tesznek ki. Ez tényleg egy hajszálon fog múlni.
A második fordulót az Azonnali a helyszínen interjúzza végig, érdemes lesz követni minket jövő héten!
FOTÓK: Az egyes politikusok Facebook-oldalai.
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.