Egy alternatív Lengyelország, ahol nem volt rendszerváltás, a régi Varsó, ahol zsidó gengszterek és világpolgár életművészek élik az életüket, és mindeközben szól a poznańi gyógyegér-szintipop. A lengyel-magyar barátság napján sorra vesszük, hogy mit esznek, isznak, olvasnak, néznek és hallgatnak mostanában Lengyelországban. Kultajánló!

Az Európai Néppárt március 20-án szavaz a Fidesz kizárásáról. A kérdésben megosztott pártcsalád egyik hezitáló tagja a lengyel jobbközép-liberális Polgári Platform (PO). A lengyel ellenzék vezető erejének számító PO-nak elvileg támogatnia kellene a lengyel kormánypárt eszmei szövetségeseinek számító Fideszt kizárását, a párt politikusai azonban hezitálnak. Elmondjuk, miért.

Hétvégén elindult Lengyelországban az EP-választási kampány. A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) amellett, hogy bejelentette EP-listáját, amelyen nagyrészt a párt legismertebb arcai szerepelnek, kongresszust is tartott, amelyen újabb nagyvonalú jóléti intézkedéséket ígért be. A hónapok óta körvonalazódó széles ellenzéki összefogás is megalakult hivatalosan Európai Koalíció néven. Sőt, már Donald Tusk jelenlegi Európai Tanács-elnök is nyíltan beszélt a visszatérésről.

Látványos alakuló gyűlésen mutatta be Robert Biedroń lengyel baloldali politikus új pártja, a Wiosna (Tavasz) főbb személyiségeit és rengeteget ígérő szocdem-liberális programját. Ebben olyan lengyel tabutémákhoz is hozzányúl, mint a katolikus egyház pozíciója vagy a szénbányák bezárása – kritizálják is minden irányból, és nem csak ezek miatt. Elmondjuk, mit akar pontosan Biedroń.

1989. február 6-án kezdődtek el a lengyelországi kerekasztal-tárgyalások. A lengyel rendszerváltás inkább a Szolidaritásnak, mintsem egy a magyarhoz hasonló paktumnak köszönhető, mégis nagyban kihatott az akkori megállapodás a lengyel politika elmúlt harminc évére. Milyen volt a rendszerváltás Lengyelországban, és mit tanulhatunk belőle? Elmagyarázzuk.

A nacionalista-konzervatív PiS-t, és így gyakorlatilag a lengyel kormányt is vezető Jarosław Kaczyński hatalmas ikerfelhőkarcolót akart építtetni egy PiS-közeli céggel Varsóban, de pofáraesés lett a vége. Az ellenzéki városvezetés nem adott engedélyt a projektre, a cég pedig nem fizette ki osztrák hitelezőjét – legalábbis ez derül ki egy nyilvánosságra került hangfelvételből, amelyen maga Kaczyński tárgyal az osztrákkal, ráadásul a cég nevében.

A lengyel ellenzék körében is nagy kérdés az összefogás, csak Magyarországgal ellentétben ott nem önkormányzati, hanem parlamenti választások lesznek ősszel. Lehet, hogy az ellenzék átveszi a PiS-től a felsőházat? Vagy szétbomlasztja az ellenzéki egységet egy nyíltan meleg polgármester új mozgalma? Egyáltalán, milyen pártok vannak még Lengyelországban az illiberális PiS-en kívül? Elmagyarázzuk!

A következő másfél év során összesen három fontos választáson fognak szavazni a lengyelek. Hogyan vág ennek neki az Orbánnal szövetséges PiS, a nacionalista-konzervatív kormánypárt? A PiS ráadásul nem is egységes: több, versengő frakció küzd benne egymással, helyzetük a kormánytisztséget nem viselő pártelnök, Jarosław Kaczyński döntéseitől függ. Radikalizálódás vagy mérséklődés jön? Az Azonnali elmagyarázza!

Paweł Adamowiczot vasárnap egy jótékonysági kampány zárórendezvényén késelték meg. A politikus hétfőn belehalt a sérülésekbe. Ugyan még nem tudni sokat az elkövető motivációiról, de a rendelkezésre álló információk szerint inkább egy magányos őrültről van szó, mint politikai gyilkosságról. A polarizált lengyel társadalomban azonban nehéz lesz feldolgozni a politikus halálát. Egyre többen beszélnek arról, hogy változtatni kell a brutálissá váló közbeszéden.

Adam Andruszkiewicz kinevezése az aktuális politikai botrány Lengyelországban. A parlamenti képviselőből lett digitalizációért felelős miniszterhelyettes korábban egy szélsőjobboldali ifjúsági szervezet vezetője volt. Az ellenzék azzal is vádolja, hogy orosz ügynök: a politikus a lengyel-fehérorosz kapcsolatok egyik legaktívabb támogatója, és voltak egyéb oroszbarát kijelentései is.