+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pál Benedek
2019. október 16. szerda, 09:20
A lengyel közbeszédben a varsói Nowogrodzka utca egyet jelent Jarosław Kaczyńskivel, az újabb ciklusra készülő kormánypárt elnökével. Ebben az utcában található ugyanis a Jog és Igazságosság (PiS) székháza és a sokszor csak Lengyelország informális uraként emlegetett pártelnök irodája. Az Azonnali ide próbált bejutni, hogy megtudjuk, miért nyert ekkorát a PiS.

Az épület maga azonban inkább egy bizonytalan hátterű cég székhelyének benyomását kelti, mintsem azt, hogy itt Lengyelország legsikeresebb pártjának az eredményvárója lesz. A kicsit lepukkant, valószínűleg a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján épülhetett irodaházban a kormánypárt irodái mellett helyet kap még egy ázsiai étterem és egy biliárdszalon is.

 

Félelem és reszketés a Nowogrodzkán

 

A közvélemény-kutatások már jó régóta magabiztos PiS-győzelemmel számoltak, így egyértelmű volt, hogy itt fogom kérdezni a vendégeket a győzelem hátteréről és hogy mit várnak a következő ciklustól. Válaszok helyett viszont csak egy West Balkánt idéző élményt kaptam, amikor a médiát és a vendégeket egy szűk lépcsőházban várakoztatta a párt.

 

Egy idő után már mindkét csoport egyre idegesebb lett, ekkorra már 50-60 ember tömörült össze a lépcsőn – az újságírók többségét végül nem engedték be. Egy órányi várakozás és könnyed halálfélelem után megunva a tömegnyomort eljöttem, és végül a Klub Jagielloński varsói rendezvényén kötöttem ki.

 

A PÁRTELNÖKI IRODÁT AZÉRT SIKERÜLT MEGTALÁLNI

 

A krakkói székhelyű jobbközép think tank egyike azon fiatal lengyel értelmiségi közösségeknek, amelyeknek eredeti meglátásaik vannak Lengyelországról és a világról. Ők azok, akik pár különböző világlátású véleményoldallal együtt indították el a Projekt Spięcie (Feszültség Projekt) nevű kezdeményezést. Az öt szerkesztőség időközönkét egy adott aktuális témákról ír cikkeket, amelyeket aztán egymás oldalain is lehoznak. A cél, hogy kipukkasszák a véleménybuborékokat, még ha csak egy kisebb értelmiségi közegben is.

 

Úgy tűnt, 1989 óta ennyire még senki sem nyert

 

Amikor a rendezvénynek helyt adó belvárosi kocsmába értem, már sejthető volt, hogy a kormánypárt 61 százalékos rekordrészvétel mellett a harmadik köztársaság legjobb eredményét érte el a vasárnap. A végső hivatalos eredmény szerint a PiS 43,5 százalékot kapott. Ezzel 3 millió szavazattal megelőzte az ellenzék legnagyobb erejének számító és 27,40 százalékot szerző liberális-centrista Polgári Koalíciót, amelynek vezető ereje a korábban már 8 évig kormányzó jobbközép Polgári Platform (PO) volt.

 

A többi ellenzéki párt eredménye azonban viszonylag meglepetésként hatott. Harmadik erőként tért vissza a baloldal a parlamentbe 12,56 százalékkal. Így négy év után a Lewica (Baloldal) nevű baloldali szövetséggel újra lesznek baloldali pártok a Szejmben: ezt a szövetséget az utódpárti SLD, az újbalos Razem (Együtt) és a balliberális Wiosna (Tavasz) alkotják.

 

A másik meglepetéseredmény a PSL-é volt. A nyáron még a parlamenti küszöb alattra mért parasztpárt 8,55 százalékkal jutott be Paweł Kukiz populista pártjával együtt indulva a parlamentbe. Az újonnan alakult szélsőjobboldali koalíció, a Konfederacja 6,9 százalékot ért el, ezzel 26 év után visszatér a Szejmbe a lengyel politika libertariánus trashcelebje, a varsói repülőtéren már az Azonnali által is meginterjúvolt monarchista Janusz Korwin-Mikke.

 

Azonban hiába a történelmileg is kimagasló eredmény, a PiS-nek végül csak négy képviselővel van meg az abszolút többsége az alsóházban. Emellett pedig a szenátusban elvesztette többségét a kormánypárt, ugyanis a közös jelölteket állító ellenzékkel szemben a 100-ból csak 48 helyet sikerült szereznie. Annak oka, hogy a PiS ekkorát nyert, de mégsincs erős többsége a Szejmben, abban keresendő, hogy most nem voltak olyan nagy számban elveszett szavazatok, mint négy évvel ezelőtt, amikor az utódpárti SLD vezette baloldali pártok a közös listaállítás miatt nem ugrották meg a koalíciók számára előírt magasabb bejutási küszöböt.

 

A csalódottság már vasárnap látszott Kaczyńskin. A választás estéjén előadott beszédében ugyanis arról beszélt, hogy

 

többet érdemeltek volna, és még mindig vannak olyanok, akik nem értékelik a sikereiket.

 

A PIS ELNÖKE BESZÉL A VÁLASZTÁS ÉJSZAKÁJÁN

 

Mi a siker kulcsa?

 

A választás éjszakáján az eredményekről egy harmincas Klub Jagielloński-taggal beszélgettem, miközben a háttérben már a lengyel-macedón meccs ment a kivetítőn.

 

Szerinte a PiS sikere mindenképpen a ciklus alatt bevezetett szociális intézkedésekben rejlik, és nem feltétlenül a nacionalista ideológiában, habár utóbbi is meghatározó. A korábban kormányzó liberális-jobbközép PO és a PiS közötti különbséget úgy foglalta össze, hogy a PO kormányzásának nyolc éve alatt hiába fejlődött az ország, és épültek autópályák, gyorsvasutak, ezekből nem mindenki részesült egyenlően.

 

Azokkal senki sem törődött igazán, akik 1989 óta nem jutottak ötről a hatra – a PiS viszont el tudta hitetni a választókkal, hogy törődik az elesettekel.

 

Ehhez azt tette hozzá a Krytyka Polityczna című újbalos portál (ami szintén benne van a Projekt Spięcieben) újságírója, Agnieszka Wiśniewska, hogy ez nem lett volna elég a PiS-nek a győzelemhez, ha nem társul mellé az ellenzék ötlettelen kampánya. A széleskörű ellenzéki összefogás ugyan év elején még varázsfegyvernek tűnt, a május végi EP-választás azonban ennek ellenkezőjét bizonyította: egyszerűen képtelenség volt ennyire különböző pártokkal egy közös narratívát és vonzó programot összerakni, amellyel a magabiztosan kormányzó PiS-szel versenyre lehetett volna kelni.

 

A kiváló eredményt elérő Lewica és a parasztpárti PSL jó eredménye a nagy ellenzéki összefogástól való különállás stratégiájának helyességét igazolta, a nyár során ez a két erő már sokkal erősebben kampányolt, mint a továbbra is bénázó Polgári Koalíció.

 

Karolina Olejak, a Klub Jagieloński varsói koordinátora a Polgári Koalíció kampányáról azt mondta az Azonnalinak, hogy Schetynáék (ő a PO elnöke) nem tudtak egyértelmű álláspontot kialakítani szociális kérdésekben, leginkább csak reagáltak a PiS ígérgetéseire.

 

Gondoskodó állam

 

A PiS az elmúlt fél évben a państwo dobrobytu, azaz a jóléti állam jelszóval kampányolt. Egy lengyel ismerősöm ezt valahogy úgy foglalta össze, hogy Kaczyńskiék Skandináviát ígérnek, csak épp melegek és bevándorlók nélkül.

 

Azok a szociálpolitikai ötletek, amelyeket a kormánypárt 2015-ben bevezetett, teljesen szembementek a rendszerváltás óta Lengyelországban uralkodó liberális gazdaságpolitikai dogmákkal. Viszont az akkor eretnekségnek számító intézkedések mostanra teljesen elfogadottá váltak a pártok között, a szélsőjobboldali és szabadpiacpárti Konfederacját leszámítva senki sem számolná fel azokat.

 

A lengyel gazdaság továbbra is lendületesen fejlődik, a munkanélküliségi ráta pedig közelít a teljes foglalkoztatottsághoz, ami a PiS-t igazolja.

 

Az év elején pedig még a korábbi nagyvonalúságára is ráígért a kormány a Kaczyński öt pontjaként emlegetett programmal. Ebből a legfontosabb, hogy a kormány kedvencének számító 500+ programban most már az első gyerektől jár a korábban csak a második gyerektől járó gyermekenkénti 500 złoty támogatás. Emellett bevezették a 13. havi nyugdíjat, a 26 év alatti munkavállalóknak adómentességet ígértek, a személyi jövedelemadót csökkentik, illetve újraindítják a korábban megszüntetett vidéki buszjáratokat.

 

Agnieszka Wiśniewska ezeket a pénzköltéseket mindenképpen a kormánypárti siker kulcsának látja, viszont azokat nem az állami büdzsé szempontjából látja kritikusan. Szerinte ezek nem a jövőnek szólnak, így ez a program valójában nem baloldali. Ugyanis direkt transzferekkel nem igazán lehet változtatni olyan problémákon, mint az egészségügy, oktatás vagy az alulfizetett közszolgák helyzete. Vasárnap esti beszélgetőtársam is ezt említette, úgy látja, igazi átfogó reformokat nem tudott bevezetni a PiS.

 

Identitásharc

 

A szociális ígérgetések mellett a LMBT-jogokról szóló vita uralta a kampányt, amiből a PiS-es szócsővé alakított állami televízió, a TVP is bőven kivette a részét. Wiśniewska szerint a témát a kormánypárt az érzelmek felszítására és a polarizáció kialakítására dobta be még az EP-kampány során, vagyis hasonló húzás volt, mint amikor a PiS 2015-ben a menekültekkel hergelte a szavazóit.

 

Most a melegtéma működött jól, mivel ez kényelmetlen kérdés az ellenzék számára. A Kaczyńskiékkal szembenálló pártok között ugyanis nincs egységes álláspont, így azokat a kormánypárt sikeresen tudta megosztani. A baloldali újságíró szerint azonban nem ez volt a döntő téma. A Klub Jagielońskit a lengyel fővárosban koordináló Olejak is hasonló véleményen van, ám szerinte ez változhat azzal, hogy a Lewica bekerült a parlamentbe, így a korábbi ellenzékkel szemben jóval markánsabb képviselet kapnak a melegjogok.

 

Új alternatívák?

 

A mostani kampány és az eredmények azt is előrevetítik, hogy esetleg a jövőben komoly változások lesznek az ellenzéki térfélen.

 

A Polgári Koalíciónak mindenképpen újra ki kell találnia magát, mert ha nem sikerül, akkor a Lewica és PSL személyében komoly kihívói lesznek. Wiśniewska a baloldal visszatértét mindenképpen összefogásuk jutalmának tartja. Ha ugyanis nem fognak össze a baloldali pártok, az sem lett volna biztos, hogy a baloldali összefogásra adott szavazatok nagy részét hozó utódpárti SLD egyáltalán bejutott volna.

 

A PSL sikere viszont annak köszönhető, hogy a fiatal pártelnök, Władysław Kosiniak-Komisz alatt az elmúlt négy évben jelentősen átalakult a parasztpárt. Mind Olejak, mind Wiśniewska szerint azzal, hogy a párt eltávolodott régi agrárjellegétől, egy sikeres jobbközép alternatívát tud nyújtani a kiábrándult PiS-es és PO-s szavazóknak.

 

Olejak arról is beszélt, hogy PSL most már nem csak a vidék pártja, hanem jelen van a kis- és közepes városokban. Emellett egyre jobban felkarolnak olyan témákat, mint a környezetvédelem vagy a lengyel élelmiszerek kérdése. És nem csak ezeket: az elmúlt négy évben a párt azzal is meg tudott nyerni magának új szavazókat, hogy ellenezte a PiS bíróságokat letámadó intézkedéseit.

 

A szélsőjobboldali Konfederacja viszonylag láthatatlan kampánnyal jutott be. A médiába nagyrészt csak botrányos kijelentéseikkel kerültek be, maga a TVP pedig konkrétan bojkottálta a pártot. Utóbbiért Janusz Korwin-Mikke köszönetet is mondott a választások éjszakáján, szerinte ennek köszönhetően ugrották meg a parlamenti küszöböt. Az azonban valószínűbb, hogy rajtuk kívül a fiatal szélsőjobbos férfiaknak senki más nyújtott alternatívát.

 

A párt bizonyos témákban a kormányzó PiS-nek jelenhet kihívást. Eddig Kaczyński uralni tudta a teljes jobboldalt, de most megjelent egy olyan erő, ami bizonyos kérdésekben sokkal nemzetibb. Ez abból szempontból jelent problémát a kormánynak, hogy lesznek olyan képviselők a Szejmben, akik folyton arról beszélnek majd, hogy a PiS nem képviseli elég keményen a lengyel érdekeket. Gazdasági szempontból azonban teljesen elüt a két szavazótábor: a Konfederacja nemcsak szélsőjobbos, de szélsőségesen piacpárti is.

 

SZABADSÁG ÉS FÜGGETLENSÉG, ÁLL A KONFEDERACJA VARSÓT JÁRÓ KAMPÁNYBUSZÁNAK EGYIK TÁBLÁJÁN. KÖZÉPEN A CSOKORNYAKKENDŐS JANUSZ-KORWIN MIKKE.

 

Mennyire lesz stabil a parlament?

 

Az eredményvárón volt, aki arról beszélt nekem, hogy világnézetileg talán a PiS állna hozzá közel, mégsem szavazott rájuk, a pártot ugyanis korlátozni kell. Az utóbbi négy évben a magyar kormányhoz hasonlóan a lengyel kormánypárttól sem volt idegen, hogy fontos törvényeket éjszaka tárgyalt, vagy hogy pár nap alatt átnyomta a parlamenten. Úgy látszik, beszélgetőpartnerem vágya teljesült: ugyanis az, hogy a szenátust elvesztette a kormánypárt, a törvényhozást jelentősen lelassíthatja. Az ellenzék törvényeket azonban nem tud majd blokkolni – mégis, ez

 

a PiS-es többségű alsóház vs. ellenzéki többségű felsőház felállás egyfajta fékként működhet.

 

Wiśniak szerint azonban vigyázni kell a túlzott optimizmussal, hiszen a szenátusi többség törékeny, sok múlhat egyes képviselőkön. Ugyanis az ellenzékben is vannak olyan konzervatív szenátorok, akik bizonyos kérdésekben együtt szavazhatnak a PiS-szel.

 

És persze arra is megvan az esély, hogy az alsóházi kormánypárti többség lesz törékeny. Ennek a lengyel választási rendszerből fakadó okai vannak. A választásokon az egyedül induló pártokra 5 százalékos küszöb, a koalíciókra (azaz amikor közös listán indulnak a pártok, mint itthon 2018-ban a Fidesz-KDNP vagy az MSZP-Párbeszéd) pedig 8 százalék vonatkozik. Az utóbbi miatti esetleges buktát elkerülendő a pártok azt csinálják, hogy a kisebb koalíciós partnereket felveszik a saját listájukra, így egy pártként indulnak. 2019-ben a legtöbb ellenzéki koalíció ilyen formában indult, és így került be a parlamentbe.

 

Nem sokan tudják, de maga a PiS is koalícióként indul, mégpedig Egyesült Jobboldal néven. Az eddigi igazságügy-miniszter, Zbigniew Ziobro Solidarna Polska pártja, illetve a miniszterelnök-helyettes és oktatási miniszter, Jarosław Gowin Porozumienie (Egyetértés) nevű tömörülésének képviselői is rajta voltak a PiS listáján. A két minipárt most elég jól teljesített, annyira, hogy a 235 fős kormánypárti többségből összesen 33 képviselőt adnak az összesen 460 fős Szejmben. Fontos tudni, hogy a PiS nagyrészt hasonló érdekcsoportok vetélkedéséről szól, amelyek között Kaczyński egyensúlyoz.

 

Ugyan nem valószínű, de egy komoly összeveszés esetén ha valamelyik tömörülés kiválik, oda a kormánypárti többség.

 

MATEUSZ MORAWIECKI MARAD A MINISZTERELNÖK

 

Mihez kezd most a régi-új kormánypárt?

 

Lényeges kérdés, hogy a PiS a szűkös többséggel hogyan fog kormányozni a jövőben. Arra egyik megszólított sem tudott egyértelműen válaszolni, hogy mennyiben következik most mérséklődés vagy inkább radikalizálódás a kormánypárt részéről. Az viszont biztos, hogy

 

Mateusz Morawiecki miniszterelnöki kinevezése már egy generációváltás része volt, amivel a kiszorult öregeknél sokkal mérsékeltebb politikusok kerültek pozícióba: nekik az ország modernizációja fontosabb, mint az ideológiai harcok.

 

Két dolog látszik csak nagyjából biztosnak: a már elkezdett reformokat be fogják fejezni, ami sok konfliktussal jár majd. A média megregulázásába, PiS-nyelven repolonizációjába (számos erősen olvasott sajtótermék német cégek kezében van ugyanis), amit sokan emlegettek a választások előtt, viszont nem kezdenek bele a szenátusi többség hiánya miatt.

 

Másodszor pedig a kívülálló, inkább technokrata beállítottságú Mateusz Morawiecki marad a miniszterelnök. Ő bírja a pártelnök támogatását, ráadásul a pártbeli érdekcsoportok is nagyjából elfogadták az elmúlt évek során.

 

FOTÓK: PiS, Konferedacja / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Értelmes állami bormarketing hosszú évek óta nincs Magyarországon, ezt a tevékenységet inkább a borászatok és lelkes borrajongók végzik. Most két világjáró borszakíró adna ki magyar borkalauzt angolul.

A brit LibDemek és a Skót Nemzeti Párt vitázni akartak Boris Johnsonnal és Jeremy Corbynnal, de nem hívták meg őket. Hiába reklamáltak.

Az átlag liechtensteini háztartás eladósodottsága meghaladja a kétszázezer eurót, amivel GDP-arányosan a kontinens leggazdagabb országa számít egyben a legeladósodottabb társadalomnak is.

Az egyik legnevesebb filmfesztiválon vitte haza az Eufória című sorozat első részében nyújtott teljesítményéért a legjobb pilotnak járó díjat.

Bár nyíltan nem határolódott el Orbántól, Bakunak és Ankarának is beszólt Várhelyi Olivér. Mutatjuk, miket válaszolt a bővítési biztosjelölt!

Párizs blokkolta két nyugat-balkáni ország EU-csatlakozásának megkezdését: most elmondják, szerintük hogyan kéne csinálni a bővítést.

Az Európa utolsó diktatúrájának is nevezett országban független megfigyelők számtalan választási visszaélést jelentettek, a hatóságok ezekből egyet sem ismertek el.

A hét kérdése

Azt a sütit keressük, amihez reggelenként ugyanúgy tud lattét inni egy budai vállalkozó, mint odapörkölt feketét egy békéscsabai varrónő. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Kinek kell Paks2? Akadályozza-e az áttérést a megújulókra? Lehet-e gazdaságos? Létezik-e ellátásbiztonság atomenergia nélkül? November 22-én.

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Fantasztikusirodalmi találkozó november 30-án!

Jávor Benedekkel, Stumpf Andrással és Bajomi-Lázár Péterrel december 12-ig.

November 22-től egészen december 15-ig a PIM-ben!

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Várhelyi a meghallgatásán profi teljesítményt nyújtott, más, nála jóval gyengébb biztosjelöltekkel ellentétben mégis csuklóztatják az EP-ben. Hogy miért?

Twitter megosztás Google+ megosztás