+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. július 30. kedd, 19:00
Óriási pénzosztással készül a lengyel kormánypárt az őszi választási kampányra: hamarosan a 26 év alattiak többségének nem kell majd SZJA-t fizetnie.

Körülbelül kétmillió fiatal munkavállalónak nem kell majd személyi jövedelemadót fizetnie Lengyelországban, így próbálja meg a kormány otthon tartani az EU-tagállamokba a jobb fizetések miatt erőszeretettel kivándorló lengyeleket – írja az CNN kedden.

 

Árt a gazdaságnak a munkaerőhiány

 

Az országot a csatlakozás óta elmúlt tizenöt évben körülbelül 1,7 millióan hagyták el, az egész Európai Unión belül pedig mindez kimagasló érték: talán csak a románok körében vannak többen, akik külföldön próbálnának szerencsét. „Olyan ez, mintha Varsó egésze kivándorolt volna, óriási veszteség mindez” – ecsetelte a helyzetet Mateusz Morawiecki, a nacionalista-konzervatív Jog és Igazságosság pártban (PiS) politizáló lengyel kormányfő hozzátéve, hogy a fiataloknak Lengyelországban kéne maradniuk.

 

Éppen ezért augusztus 1-től a lengyel kormány életbe lépteti azt az intézkedést, mely

 

85 528 złoty (6,52 millió forint) éves fizetés alatt a 26 év alatti lengyel munkavállalók számára eltörli az országban jelenleg 18 százalékos személyi jövedelemadót.

 

Ezen érték igen nagyvonalú, hiszen jóval meghaladja a körülbelül 60 000 złotys lengyel éves átlagfizetést is, az új törvénnyel tehát körülbelül kétmillió fiatal járhat majd jól a kormány számításai szerint.

 

Bár ezzel a kormányzati kassza jelentős adóbevételektől eshet el, hosszú távon akár meg is térülhet a befektetés: a 3,8 százalékon tanyázó lengyel munkanélküliségi ráta mellett jelentős a munkaerőhiány az országban, ezt pedig enyhíthetné, ha a lengyelek nem vándorolnának ki tömegesen külföldre, vagy épp ellenkezőleg: inkább hazajönnének onnan. Bár kétkezi munkásokból is hiány van, főleg a diplomások elvándorlása fájhat a lengyel gazdaságnak, a CNN szerint ugyanis rekordszámú, 724 000 lengyel diplomás él jelenleg is az országon kívül. Ilyen arányok mellett pedig nehéz lesz nagyobb hozzáadott értékkel bíró, ezáltal hosszú távon is fenntartható nemzetgazdaságot építeni.

 

Osztogatós csodafegyver az ellenzékkel szemben

 

Akad azonban egy másik szempont, amely a PiS-kormánynak még fontosabb lehet: a politikai népszerűség.

 

A PiS májusban, az EP-választásokon óriási győzelmet aratott a lengyel ellenzék egyesült erőivel szemben, mely lényegében már a novemberre tervezett parlamenti választások főpróbájának is volt tekinthető.

 

Így a kormány már az EP-voksolás előtt jókora osztogatást jelentett be körülbelül 40 milliárd złoty (körülbelül 3 ezer milliárd forint) értékben: ennek része a fiatalok SZJA-mentességén felül a gyermekes családok támogatása és különböző nyugdíjtámogatások is.

 

Mindez meg is látszik a kormánypárt támogatottságán, mely ilyen értékek mellett simán behúzhatja majd az őszi választásokat: a PiS-re a Social Changes július végi közvélemény-kutatása szerint a biztos pártválasztók 46,4 százaléka szavazna, míg legközelebbi ellenfelét, a Polgári Platformot (PO) 26,3 százalék választaná. Igaz, a PO a majdnem mérhetetlen liberális Nowoczesnával együtt koalícióban indul (ennek a neve: Polgári Koalíció, KO lesz), ám egyelőre így sem közelítik meg a kormánypárt támogatottságát. A baloldal is külön formációban indul: a posztkommunista SLD (egykori elnökével, Leszek Millerrel készített interjúnkat lásd itt), az újhullámos, Robert Biedroń-féle Wiosna (vele ide kattintva olvashatod az interjúnkat), valamint a radikális baloldali Razem együtt vágnak neki az őszi kampánynak.

 

BORÍTÓKÉP: Európai Parlament / Pixabay

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Miért tudott nyerni Temesváron a német jelölt? Mennyire volt befolyással a járvány a románokra? Interjú Claudiu D. Tufiș bukaresti politológussal!

Formabontó öltetnek tűnt Mike Gielené, aki egy eltérített helikopterrel szöktette volna meg párját a börtönből – az út lefoglalásánál azonban a saját nevét adta meg.

Azt kérik, hogy halkabb legyen a háttérzene is a járvány alatt.

Míg a választás előtt az egyik legnépszerűbb politikus volt Igor Matovič, a koronavírus-járvány második hulláma és a kormányzása körüli botrányok kikezdték a támogatottságát.

Az olténiai Deveseluban inkább szavaztak egy halottra, mint a másik két jelöltre.

Egyre több a fertőzött, a tesztkapacitásokat nem növeljük, és sajnos egyre többen vesztik életüket a koronavírus miatt. Mutatjuk, hogyan terjed a járvány Magyarországon és a környező országokban.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Vitatható ökopolitika Schiffer Andrással október 3-án.

Ezt is szerettétek

A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Twitter megosztás Google+ megosztás