A világ GDP-jének túlnyomó többségét termelő államok immár egységesen 15 százalékkal adóztatnák a nagy cégeket. Lesznek egyenlők és egyenlőbbek is azonban.

Amennyiben 5,5 százalékkal növekszik idén a gazdaság, a gyermeket nevelő szülők visszakapnák a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadójukat. De egyáltalán mennyire reális, hogy lesz 5,5 százalékos gazdasági növekedés? Mi a helyzet az inflációval, felgyorsul-e, ha a kormány tényleg visszafizetné az SZJA-t a szülőknek? És egyáltalán mit gondolnak a közgazdászok a felvetett javaslatról? Szakértőkkel jártunk utána!

Évente 154 milliárd dollárral, azaz közel 43 725 milliárd forinttal károsítják meg a tagállamok gazdaságait a cégek, amiért a profitjukat más országban könyvelik el, és ezáltal kevesebb adót fizetnek. Az EU most ezt a gyakorlatot próbálja megszüntetni egy új rendeletjavaslattal. De tényleg sikerül ezzel rávenni a vállalatokat, hogy többet adózzanak?

A német liberálisok idén kiugróan jó eredményt érhetnek el ősszel. A párt, amely történelme során sokszor gyengélkedett, a lockdownellenessége miatt stabilan 11-13 százalékon áll, amivel már a szocdemeket közelíti. Miközben az AfD kaotikusan reagált a járványra és a lockdownra, a liberálisok kritikái meghozták a népszerűséget. De kormányra jutnak-e 2009 után idén újra a Szabad Demokraták, és mit akarnának ott megvalóstani?

Nemcsak a magyar kormány, a hamburgi kikötői hatóság is befektet a trieszti kikötőben, amelynek szabadkikötői státusza vámmentességet és egy sor kiváltságot garantál. A komplexum ráadásul jelentős forgalomnövekedés elé néz, és alternatívája lehet a kínaiak Új selyemút-projektjének. Egyenesen Triesztből magyarázzuk el a magyar kikötővásárlás hátterét és azt, mi éri meg ebben.

Cristiano Ronaldo, Shakira, a szaúdi herceg, meg pár orosz és olasz maffiózó – őket vonzza Európa egyik legnagyobb adóparadicsoma, amiről a média nemzetközi összefogással szedte le újra a keresztvizet.

A hatpárti ellenzéki szövetség konkrétumokkal kezdte 2021-et, bejelentve, milyen elvek alapján kormányoznának. Több pénzzel támogatnák a leszakadó régiókat, átalakítanák az adórendszert, hogy aki tehetős, többet fizessen. Az illegális migráció ellen fellépnének, a fenntarthatóság minden kormányzati döntésnél szempont lenne.

Öt kérdésben is népszavazás lesz Svájcban vasárnap. Kívülről nézve a legizgalmasabbnak az uniós állampolgárok szabad mozgását és munkavállalását érintő kezdeményezés tűnik. Mivel azonban a szélsőjobboldalnak ezúttal nem sikerült a korábbiakhoz hasonló mozgósítás, Svájcon belül nagyobb figyelem irányul a többi kérdésre. Elmondjuk, mik azok!

A személyi jövedelemadónk 1 százalékáról május 20-ig rendelkezhetünk, és könnyen segíthetünk belőle a koronavírus elleni harcban a magyar egészségügyi dolgozókon is: szinte minden kórháznak van alapítványa, ahová adakozhatunk.

Orbán Viktor szerdán bejelentett gazdaságpolitikai intézkedései szokás szerint napokat késtek, nem célozzák eléggé a legnehezebb helyzetbe kerülő magyarokat, és erőteljesen terhelik a bankszektort, ami súlyos következményekkel járhat. Emellett nem ösztönzik a járványügyi szempontból fontos otthonülést, és nem segítenek az egészségügyön sem.

Ez a legmagasabb Európában: Franciaország 3, Ausztria 5 százalékos adót vezetett be korábban.

Az átlag liechtensteini háztartás eladósodottsága meghaladja a kétszázezer eurót, amivel GDP-arányosan a kontinens leggazdagabb országa számít egyben a legeladósodottabb társadalomnak is.

Óriási pénzosztással készül a lengyel kormánypárt az őszi választási kampányra: hamarosan a 26 év alattiak többségének nem kell majd SZJA-t fizetnie.

Mindig mondtam, hogy az amerikai bor jobb, mint a francia! – írta Trump elnök, aki nem is iszik alkoholt.

Miért számunkra követhetetlen infrastrukturális beruházásokra költse a környezetszennyezésre kivetett különadókat az állam, miért nem adja inkább nekünk? Németországban most asztalon van egy olyan javaslat, ami alapján végre nem a klímaváltozást elszenvedők fizetnék meg a környezetrombolás költségeit.

Nehéz értelmezni, mire gondolhatott a DVTK, mikor azt mondta, hogy ha felajánljuk valamelyik alapítványuknak adónk egy százalékát, legalább az jó helyre kerül.

Adóval finanszíroznák a mecseteket Németországban, hogy ne függjenek a külföldi, gyakran radikális támogatóktól.

EU-s szabályozás még nincs, de Franciaország, Ausztria és Csehország már adóztatná a techcégeket.

Washington állam a választásokon induló jelöltektől megkövetelné az adóbevallás közzétételét, az ezt 2016-ban már elsumákoló Trump bajban lenne.

Utólag is aggódik-e még az Audi-sztrájk miatt? Hogyan mehetett volna ennek elébe a kormány? Mit csinál rosszul a pénzügyminiszter? Ki a legjobb magyar vállalkozó? Mit gondol Mészáros Lőrincről? Mi a különbség a magánrepülőzés és aközött, ha valakit elvisznek autóval a következő sarokig? Miért nem akar miniszter lenni, és mi köze mindennek a vagyonnyilatkozatokhoz? Parragh László iparkamarai elnök mindent elmond az Azonnalinak. Nagyinterjú.

Az északolasz város vezetése megelégelte a tömegturizmust, így most jó sok pénzt fog beszedni, hogy ebből tartson rendet.

Ki vezetné vissza többkulcsos jövedelemadót? Ki hogyan tolna ki a multikkal, és segítene a hazai kkv-knak? Mikor fogunk többet keresni, és hogyan fog a magyar gazdaság Orbán Ráhelnél is jobban a saját lábára állni? A lényeg hetedik részében a gazdaságról ígérgetnek a pártok – szigorúan egy-egy percben.

Ezt persze csak azért mondják, hogy felkeltsék a figyelmünket és kitegyünk egy cikket róluk.