+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2019. július 19. péntek, 16:21
Az EP-választáson győzni nem tudó teljes ellenzéki összefogás megismétlése helyett külön balos blokkot alkot az őszi parlamenti választáson a posztkommunista SLD, a progresszív Wiosna és az újbaloldali Razem.

Együtt indul az őszi lengyelországi parlamenti választáson a három értelmezhető támogatottságú baloldali párt: a 6 százalék körül álló posztkommunista SLD, a Robert Biedroń vezette, idén alapított, az ötszázalékos küszöb környékén tanyázó progresszív Wiosna (magyarul Tavasz, friss elemzésünk a pártról itt, interjúnk a pártelnökkel itt), valamint a jelentősen megerősödni képtelennek tűnő újbaloldali, főként nagyvárosi hipszterek körében népszerű Razem.

 

A LEGFRISSEBB LENGYEL KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS. FORRÁS: EUROPE ELECTS

 

A három párt vezetői péntek délutáni, a varsói Szejm előtt tartott sajtótájékoztatójukon arról beszéltek, hogy a céljuk a kormányzó nacionalista-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) leváltásán túl egy modern jóléti állam kialakítása, egy olyan demokratikus Lengyelország megteremtése, amelyben senkit sem hagynak az út szélén.

 

2019 > 2015

 

Baloldali összefogásra volt már egyébként példa Lengyelországban, pont négy évvel ezelőtt, akkor az SLD fogott össze kisebb baloldali pártokkal. Ez annyira jól sikerült, hogy 7,55 százalékot kaptak, ami bár nem hangzik rosszul, viszont a közös listák által megugrandó 8 százalékos küszöböt (ami egyedül indulás esetén 5 százalékos lenne csak) nem érte el az összefogás, ezért végül a rendszerváltás óta először nem jutott be baloldali politikus a Szejmbe. Az akkor külön induló Razem 3,6 százalékot kapott. Az SLD, a Razem és a Wiosna vezetői pénteken azt mondták, a 2015-ös veszély most nem fenyeget, biztos kétszámjegyű támogatottsága van egy baloldali blokknak.

 

A baloldali pártok pénteki bejelentése előtt egy nappal a legnagyobb lengyel ellenzéki párt, a jobbközép Polgári Platform (PO) elnöke, Grzegorz Schetyna arról beszélt, hogy az eredetileg a teljes ellenzéki összefogást megvalósítani akaró, pártja által vezetett Európai Koalícióból az őszi parlamenti választáson ki fog maradni mind az SLD, mind a Lengyel Parasztpárt (PSL). Az SLD-ben úgy értékelik a helyzetet, hogy a PO elnöke szétverte az ellenzéki összefogást, holott azt ők a legnagyobb szabású és legjobb projektnek tartották az ellenzéki erők összefogására a szocializmus bukása óta. 

 

Rosszul sikerült főpróba

 

Grzegorz Schetyna azt szerette volna elérni, hogy az őszi parlamenti választáson az Európai Koalíció listás helyeinek 20 százalékán ne pártpolitikusok, hanem civilek, ellenzéki aktivisták, értelmiségiek és önkormányzati vezetők legyenek.

 

Jelenleg tehát úgy néz ki, több ellenzéki blokk is versenyez majd ősszel a lengyelek szavazataiért:

 

a jobbközép PO és a liberális Nowoczesna alkotta Európai Koalíció, az új SLD-Wiosna-Razem hármas baloldali összefogása, valamint egy egyelőre még csak körvonalazódó koalíció, ami a parasztpárt körül alakul majd. (Azért körvonalazódó, mert a PSL környékén még semmi sem biztos.)

 

Az ellenzéki pártok azért váltottak stratégiát, mert a tavaszi EP-választáson, amit az őszi parlamenti választás főpróbájának kiáltottak ki, hiába fogott össze lényegében mindenki mindenkivel az ellenzéki oldalon, nem tudták legyőzni a Jarosław Kaczyński vezette PiS-t: a kormánypárt 45,4 százalékot, az Európai Koalíció 38,5 százalékot, az akkor még a mindkét politikai oldalt ugyanakkora hévvel bíráló harmadikutas Wiosna 6 százalékot ért el.

 

FOTÓ: Razem / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

„Az, hogy gyakorolhasd a mandátumodat, nem függhet attól, hajlandó vagy-e elfogadni egy magánvállalkozás feltételeit” – véli az Európai Parlament egyik alelnöke.

A szerecsenekről elnevezett berlini metrómegálló, a Mohrenstraße a jövőben egy olyan környékbeli utca nevét fogja viselni, ami egy orosz zeneszerzőről emlékezik meg.

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

Az SZFE hallgatói táncoltak és énekeltek, mialatt az Országgyűlés megszavazta egyetemük alapítványi kézbe vonását, a tüntetésen megjelent Karácsony Gergely is. Fotók!

Rögös út vezetett a jobbikos német nemzetiségű politikus, Brenner Koloman parlamenti alelnökké választásáig.
Mutatjuk a részleteket!

Macron veszélyes játékot játszik, hiszen eddigi miniszterelnöke népszerűbb volt, mint ő maga. A friss kormánnyal újragondolhatja magát.

A Kovászna megyei kétezer fős Nagybaconban balkáni hangulat uralkodik: a regnáló polgármesterrel szemben elinduló független jelöltet a polgármester fia fenyegeti, míg a polgármester szerint ellene indult lejáratókampány és igaziból őt fenyegették meg.

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

A túrák csütörtökön 16 órakor és vasárnap 14 órakor indulnak, a félórás körbevezetés rövid koncerttel zárul.

A Magyar Asztronautikai Társaság 1994 óta tartó táborát ezúttal online rendezik meg július 9-én. Jelentkezési határidő: július 3.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás