+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pál Benedek
2019. június 5. szerda, 16:41
Ezt az egyesült lengyel ellenzék vezetője válaszolta egy újságírói kérdésre, miután a nagy várakozásokkal ellentétben a konzervatív-nacionalista PiS csúnyán elverte őket az EP-választáson. Miért nem működött az ellenzéki összefogás Lengyelországban, és mit csinált jól Orbán barátja, Jarosław Kaczyński? Mi jöhet ezután az őszi parlamenti választáson? Mi lesz azok után a lengyel kormányban, hogy egy csomó minisztert inkább EP-képviselőnek küldtek Brüsszelbe? Elmagyarázzuk!

Meg akarod menteni Európát? Tanulj Lengyelországtól! – ez volt a címe annak a véleménycikknek, amelyet az EP-választások előtt nem sokkal a Kultura Liberalna lengyel szabadelvű hírportál szerzőpárosa írt a New York Times-ba. Az EP-választás eredményének ismeretében viszont látható, hogy a lengyel ellenzék sem találta meg a csodafegyvert a kormányzó nacionalista-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) illiberalizmusával szemben.

 

A PiS mindenkori legjobb eredményével, 45,38 százalékkal tudott nyerni a többpárti ellenzéki összefogás, az Európai Koalíció 38,47 százalékával szemben. A varsói helyzet a magyar ellenzékhez képest korántsem reménytelen, azonban a lengyel ellenzék vezetőinek is komolyan újra kell gondolniuk, hogy hogyan tovább.

 

Az idei EP-választásnak Lengyelországban különösen fontos belpolitikai tétje volt, ősszel ugyanis parlamenti választások lesznek. Ezt tükrözi a választási részvétel is,

 

amely az eddigi lengyel EP-választásokhoz képest most kimagaslóan magas volt: 45,5 százalék. Mind az ellenzék, mind a kormánypárt a 2015-ös elnökválasztáshoz hasonló helyzetet várt, és ennek fényében kampányolt. Négy éve ugyanis az, hogy a jelenlegi államfő, Andrzej Duda a PiS jelöltjeként megnyerte a tavaszi elnökválasztást, komolyan hozzájárult ahhoz, hogy ősszel Kaczyńskiék egyedül tudtak kormányt alakítani. Idén az ellenzék egy széles összefogással próbált meg sikereket elérni, a Jarosław Kaczyński vezette kormánypárt pedig pénzosztással próbálta meg megszólítani a centrista szavazókat.

 

Az ellenzéknek nem volt egy épkézláb üzenete sem

 

A választások egyik fő tanulsága az volt, hogy a korábban rendkívül töredezett lengyel pártpolitika egyre inkább kétpólusúvá válik. A kormánypárton és az ellenzéki összefogáson kívül más nem igen rúgott labdába. Az utóbbi a jobbközép-liberális Polgári Platformból (PO), a liberális Nowoczesnából, a baloldali SLD-ből, a PSL nevű parasztpártból és a zöldekből összeálló Európai Koalíció volt. Az EK tulajdonképpen az összes lényeges ellenzéki erőt összefogta a februárban alakult baloldali Wiosna (Tavasz) kivételével.

 

Az összefogás motorja a legnagyobb ellenzéki párt, a PO és annak elnöke, Grzegorz Schetyna volt. Schetyna hatékony politikai operatívként megszervezte a koalíciót, de már-már a lengyel politika közhelyének számít a politikus szürkesége és fantáziátlansága – ez volt az ellenzék leglényegesebb gyenge pontja. A mennyiségen kívül nem igazán tudtak semmi olyan hozzáadott értéket kitalálni, amivel a választók többségét megszólíthatták volna. Ezt jól mutatja Schetyna választások utáni nyilatkozata is:

 

a politikus arra a kérdésre, hogy milyen ötlete van a PiS legyőzésére, annyit tudott mondani, hogy van, de még meg kell találnia.

 

Ez a tanácstalanság végigkísérte az ellenzék kampányát. Nehéz volt felvenniük a versenyt a PiS nagyvonalú jóléti ígérgetéseivel: az Európai Koalíció nem sok mindent tudott nyújtani az elvont jogállamvédő retorikán és a PiS-ellenes frázisokon kívül. Az egyik ilyen gyenge próbálkozás volt az úgynevezett polexittel, azaz Lengyelország EU-ból való kilépésével való riogatás. Ezzel már ősz óta próbálkozik az ellenzék, de igazából sok értelme nincs. A Fideszhez hasonlóan a lengyel kormánypárt is vívja a maga harcait különböző EU-s intézményekkel és a PiS is inkább kevesebb EU-s beleszólást szeretne a tagállamok ügyeibe, de az unióból való kilépésről szó sincs. Már csak azért sem, mert az EU támogatottsága még mindig Lengyelországban az egyik legmagasabb az unióban.

 

Az ötlettelenség mellett az is megnehezítette, hogy az ellenzék egységes üzenettel lépjen fel, hogy itt politikai, társadalmi kérdésekben jócskán különböző pártokról van szó. Ez leginkább akkor nyilvánult meg, amikor a választás egyik fő témája a belpolitikai ígérgetések mellett az LMBTQ-jogok promotálása lett. Márciusban ugyanis Rafał Trzaskowski, Varsó ellenzéki (konkrétan PO-s) polgármestere aláírt egy melegjogokat támogató nyilatkozatot. Ezután a lengyel közbeszéd hetekig identitáspolitikai harcban égett.

 

A jókor jött vitát a kormánypárt jó érzékkel gerjesztette is, mivel ezzel nemcsak a konzervatív szavazótáborát sikerült mobilizálnia, de addig se kellet a párt különböző korrupciós ügyeiről beszélniük. Az ellenzék eközben béna kacsaként vergődött: a melegjogi kérdés leginkább a konzervatív bázissal bíró Parasztpártnak volt a legkínosabb az ellenzéki koalíción belül. De maga az összefogás fő ereje, a PO is megosztott volt a kérdésben, voltak politikusaik, akik elítélték a varsói polgármester melegjogi deklarációját. A Parasztpárt a választások után ki is lépett a Koalícióból, miután a PiS fölényesen elverte azokban a vidéki körzetekben, ahol korábban még sikeresnek számítottak.

 

A másik tényező, ami miatt nem tudott győzni az Európai Koalíció, az a profizmus hiánya. A PiS egy angol és amerikai kampánytanácsadók által segített, koherens kampányt vitt végig. Pontosan tudták, kiket és hogyan akarnak mobilizálni. Ezzel szemben a Gazeta Wyborcza cikke szerint az ellenzék kampányát nem egy profi stáb, hanem egy kisebb társaság intézte nem túl hatékonyan. Ráadásul a kampányt intéző fő szakértők ugyanazok voltak, akik Bronisław Komorowski 2015-ös sikertelen elnökválasztási kampányát is szervezték. Az ellenzék abban bízott, hogy az EP-választásokra bőven elég lesz az urbánus szavazókat mobilizálni, akik nagyrészt ellenzékiek és eleve mindig is többen vettek részt az EP-választásokon.

 

Nem számoltak azzal, hogy a PiS rendkívül sikeresen mozgósít majd vidéken.

 

Kaczyński öt pontja

 

Hiába látszott úgy az elmúlt félévben, hogy a kormányzó PiS folyamatosan defenzívában van a különböző botrányai miatt, a párt végül magabiztosan nyerte a választásokat. A különböző korrupciós ügyek mellett a pártelnök Kaczyński is botrányba keveredett, amikor hangfelvételek jelentek meg arról a lengyel sajtóban, hogy egy pártja környezete számára épülő felhőkarcolóról tárgyal egy osztrák üzletemberrel. Ezeken felül a kampányfinisben mutatták be azt a lengyelországi papi pedofíliáról szóló dokumentumfilmet, ami rekordgyorsasággal ért el tízmilliós nézettséget YouTube-on. Többen azt jósolták, hogy a lengyel katolikus egyház legfőbb szövetségesének számító PiS-re ez negatívan hathat.

 

A párt azonban különösebb nehézségek nélkül heverte ki ezeket a botrányokat. Győzelme nagyrészt annak köszönhető, hogy pozitív és komoly jóléti ígéretekkel megtámogatott kampányt vitt a kezdetektől fogva. A PiS kampányszlogene, a „Lengyelország Európa szíve” egyfelől kiválóan rezonált szavazóik nemzeti büszkeségére és az ellenzék vádjait is hatástalanította, miszerint kiléptetnék az országot az EU-ból.

 

LENGYELORSZÁG EURÓPA SZÍVE: A FŐ ÜZENET. FOTÓ: BUKOVICS MARTIN / AZONNALI

 

A legfontosabb viszont, amivel a centrumszavazókat megnyerték, hogy a már eddig is nagyvonalú jóléti intézkedéseiken felül még továbbiakat jelentettek be. A csak Kaczyński öt pontjaként emlegetett csomag olyanokat foglalt magában, mint az 500+ családtámogatás minden gyermekre kiterjesztése (eddig csak két gyerektől járt a havi 500 złoty), az 1100 złotys tizenharmadik nyugdíj a nyugdíjasoknak vagy a 26 év alattiak adókedvezménye.

 

Emellett a párt nemcsak az összes népszerű politikusát felrakta az EP-listára, de maga az amúgy sokszor háttérbe húzódó és nem túl népszerű pártelnök, Jarosław Kaczyński is személyesen kampányolta végig a vajdaságokat. Mi több: még egy reggeli talkshow-ba is elment, ahol kedvenc ételeiről és macskáiról is beszélt.

 

Mégsem lesz más a politika: Wiosna

 

Az Európai Koalíción és a PiS-en kívül a februárban alakult baloldali Wiosna (Tavasz) is küldhet három képviselőt az EP-be. Robert Biedroń pártja ambíciózus programmal és a lengyel politika megújításának ígéretével robbant be pár hónapja a politikába, a közvélemény-kutatók ekkor rögtön 15 százalék körül mérték. Ennek fényében csalódást keltő a párt EP-választáson elért 6 százaléka még akkor is, ha a pártvezér a választás estéjén a konfettiesőben ezt győzelemként értékelte.

 

A Wiosna alapvetően mind az ellenzéki összefogással, mind a kormánypárttal szemben határozta meg magát. A párt programja egyfelől komoly szociáldemokrata elképzeléseket, másfelől pedig liberális szociális elképzeléseket tartalmazott, mint az azonos neműek házassága. A kampány során azonban nem tudták végig koherensen képviselni programjukat, és ahogy romlott a helyzetük, egyre agresszívabb retorikát kezdtek képviselni. Ilyen volt, amikor Biedroń pártvezér a PiS-t a tálibokhoz hasonlította.

 

A Wiosna alapvető problémája, hogy nem igazán tudta megtalálni választói bázisát.

 

A PiS már elvitte azokat, akiket a szociáldemokrata programmal meg tudnának szólítani, és ők konzervatív elveik miatt nem is szavaznának Biedrońékra. A városi liberális szavazókkal pedig nem tudnak választásokat nyerni. Annak, hogy a párt csatlakozik ősszel az Európai Koalícióhoz, elég kicsi az esélye, ez tulajdonképpen eddigi identitásuk feladását jelentené.

 

Szélsőjobbos válogatott: Konfederacja

 

A választások estéjén még úgy tűnt, bejut a különböző szélsőjobbos csoportokból összeállt Konfederacja is, de végül pár százalékkal lecsúsztak az 5 százalékos küszöbről. A Konfederacja listáján ott voltak a hírhedt politikai trashceleb, Janusz Korwin-Mikke mellett a Ruch Narodowy (Nemzeti Mozgalom) párt politikusai, valamint több ismertebb szélsőjobbos személyiség, mint Liroy, aki rapperből lett politikus.

 

A párt világlátását egyik vezetője tömören így foglalta össze: „Nem akarunk zsidókat, homoszexuálisokat, abortuszt, adókat és EU-t!”

 

A Konfederacja nagyrészt annak köszönhette sikerét, hogy kemény antiszemita retorikával beleálltak a zsidó jóvátétel kérdésebe. Ez azután került elő, hogy az USA újonnan sürgette Lengyelországot a zsidó vagyon visszaszolgáltatására. Miután a PiS csak lagymatagon képviselte az ügyet, a Konfederacja mint a lengyel érdekek igazi védőjeként tudott fellépni. A kemény szélsőjobbos retorika, ha nem is juttatta be a pártot az EP-be, a legnagyobb elitellenes jobboldali párttá tette. Ennek tudható be az is, hogy a populista-elitellenes vonalat eddig egyedül képviselő volt rocksztár Paweł Kukiz pártja teljesen összeomlott 3,7 százalékos eredménnyel.

 

A lengyelországi EP-választások egyik érdekessége, hogy mind ellenzéki, mind kormánypárti oldalról több korábbi miniszterelnök vagy híres politikus is bejutott. A Koalíció listájáról bejutott három volt miniszterelnök is: Leszek Miller a baloldali SLD kormányát vezette 2001-2004 között, de utódja, Marek Belka szintén SLD-s miniszterelnök is bejutott. Ewa Kopacz volt PO-s miniszterelnök is helyet szerzett, ahogy a korábbi PO-s kormány külügyminisztere, Radosław Sikorski is.

 

Kedden Mateusz Morawiecki miniszterelnök pedig már be is jelentette, hogyan alakul át a kabinet azután, hogy több kormánytag Brüsszelbe megy. Köztük Beata Szydło volt miniszterelnök, jelenlegi miniszterelnök-helyettes, aki a legjobb eredményt érte el a választásokon. De mellette bejutott még több fontosabb név is, mint Anna Zalewska oktatási miniszter és Joachim Brudziński belügyminiszter is.

 

Mihez kezd az ellenzék?

 

Azt, hogy mi és hogyan lesz a továbbiakban az ellenzéki térfélen, nagyrészt az érintettek sem tudják. A Koalíció annyiban hatékonynak számított, hogy azok a szavazatok, amelyeket a kisebb pártokra adtak volna le, nem vesztek el. Az azonban biztos, hogy amellett, hogy kérdéses az összefogás egybenmaradása, az EP-választáson nyújtott teljesítmény nem lesz elég a PiS ellen őszre, a parlamenti választásra. Az ellenzéki politikusok a tavalyi önkormányzati választásokhoz hasonló retorikával elemzik a helyzet: akkor is arról szóltak a nyilatkozatok, hogy ez nem olyan megalázó vereség, lehetett volna rosszabb is. Ennek fényében tényleg csak abban reménykedhet a lengyel ellenzék, hogy továbbra is valamennyire sikerül feltartóztatniuk a PiS-t.

 

Sokáig Donald Tuskot tartották a lengyel ellenzék megmentőjének. Sokan azt várták, hogy az Európai Tanács-elnöki mandátumának őszi lejártával visszatér a lengyel ellenzék élére.

 

Ezt sejtette az, hogy Tusk egyre többször szólalt meg lengyel belpolitikai kérdésekben. A Wprost lengyel hetilap eheti címlapsztorija szerint azonban a politikus ezt a tervet elvetette az ellenzék veresége után. Esetleg egy mozgalmat indít a szenátusi választásokra, de nem zárja ki azt sem, hogy elindul a 2020-as elnökválasztáson, írja a hetilap. Ezt támasztja alá, hogy az 1989-es lengyel félszabad választások 30. évfordulóján, június 4-én végül hiába tartott beszédet Gdańskban, abban semmi konkrét bejelentés nem hangzott el. Beszédében a megemlékezésen kívül egyedül az ellenzéket próbálta harcra tüzelni.

 

Most már tényleg Budapest lesz Varsóban?

 

Kaczyński híres 2011-es mondása, miszerint Budapest lesz Varsóban, eddig nem teljesült. A lengyel kormánypárt illiberális reformjainak eddig nagyrészt gátat szabott, hogy nem rendelkeztek a Fideszéhez hasonló kétharmados parlamenti többséggel. Egy jó őszi eredmény esetén azonban a lengyel kormány folytathatná a jogállam lebontására tett kísérleteit. A PiS viszont hiába érte el eddigi legjobb választási eredményét, nem dőlhet hátra. A lengyel politika és a választási rendszer sajátosságai miatt nem olyan könnyű egypárti kormányt alakítani.

 

Ha az ellenzék továbbra is szinten tudja tartani magát, esetleg a Wiosnának is sikerül több szavazót megszólítania, akkor az őszi parlamenti választások kapcsán megint csak szoros eredményt várhatunk. A Kukiz’15 összeomlásával pedig Kaczyńskiék épkézláb koalíciós partner nélkül maradtak. A szélsőjobbos Konfederacja még a PiS-nek is vállalhatatlan. Esetleg megpróbálhatják a PSL-t magukhoz édesgetni, amivel több kommentátor is számol. Ez nem lehetetlen, hiszen a Parasztpárt már szinte mindenkivel kormányozott az elmúlt 20 évben.

 

Olvass még több lengyel elemzést Pál Benedektől az Azonnalin!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A most először közszemlére tett élőlény olyan, mint egy gomba, de úgy viselkedik, mint egy értelmes állat, miközben majdnem 720 neme van.

Örül a „Karácsonyfigyelőnek”, de türelmet kér, viszont már az első napján kihirdeti a klímavészhelyzetet.

A friss Nobel-díjas író karintiai szülőfalujában támadt rá az újságírókra, mert azok Milošević melletti kiállásáról kérdezték.

Lejárt az MSZP ultimátumának határideje, Tóbiás József vissza fogja adni a mandátumát.

Ilyen sem volt még: írek akarnak lenni a britek. A belfasti posták már kifogytak a formanyomtatványokból.

Élesedett a centristák és a baloldaliak vitája: Elizabeth Warrent támadták a centrista jelöltek az egészségügyi tervei miatt. Ez főleg Joe Bidennek használ. De mit remél ettől?

A hét kérdése

Egy kormányközeli lap népszavazást akar arról, hogy a konzervatív Debrecen legyen Magyarország új fővárosa a liberális Budapest helyett. Mit szólsz hozzá? Ez a kérdés!

Azért ide elnéznénk

A számok és olvasatok dzsungelében az Ellensúly folyóirat szerzői vágnak majd szépen rendet október 16-án.

Kömlődi Ferenc kiállításmegnyitója Barcs Miklóssal, október 18-án a Jurányi Suterene-ben!

Piactúra, szitabuli, térbeéneklés, séta és számháború a 8-ban. Október 18-19-én!

Pest felől csúnyán néz ki a Vác fölötti, leharapott hegy, de most egy túrán megmutatják a másik, szebbik oldalát. Október 20.

Bécsben, október 28-án!

Ezt is szerettétek

Minek folyton inspirálódni? – kérdez vissza Tarlós István, mikor arról kérdezzük, melyik kelet-európai város példájából inspirálódhatna Budapest. Nagyinterjű a főpolgival!

Elfogadna-e Tarlóstól tanácsot, és lesz-e Kálmán Olga az alpolgármestere? Azonnali-nagyinterjú Karácsony Gergellyel, az ellenzék főpolgármester-jelöltjével!

A főpolgármester-jelölt elmondja, miért foglalkozik ennyit Berki Krisztiánnal, és mit szól a Fidelitas cirkuszos plakátjaihoz, vagy Tarlós megafonozásához. Nagyinterjú!

Bécsben a lakások csaknem egyharmada önkormányzati tulajdonban van, és a város a magáncégek bérházépítési programjait is támogatja, hogy kordában tartsa az albérletárakat. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás