A sztori a lengyel vétó visszavonása mögött: Kaczyński egyre nehezebben tartja kordában a kormányát

A lengyel kormány egy hét alatt háromszor is fordult 180 fokot a vétót illetően, a legújabb hírek szerint ők is rámondják az áment az uniós büdzsére. Miért mondott mást a kormány egyik tagja, mint a másik? Miközben hetek óta gyengül a PiS, koalíciós belviszály és Kaczyński utódlása sejlik fel a háttérben.

Orbán Viktor keddi varsói útja után szerdán az RMF lengyel rádió honlapján már megjelent, hogy mik lehetnek a részletei az EU-s kompromisszumnak: egy értelmezési kézikönyv a jogállamisági mechanizmusról, illetve annak alkalmazásának felfüggesztése. Az OKO.press hírportálnak nyilatkozó kormánypárti forrás pedig arról beszélt, hogy biztosan nem lesz lengyel vétó a december 10-11-i Európai Tanács-ülésen.

Morawiecki két tűz között

A lengyel vétó visszavonása belpolitikai szempontból is érdekes lehet a jövőben. Mateusz Morawiecki miniszterelnöknek különösen fontos, hogy arcvesztés nélkül térjen vissza Brüsszelből, ugyanis az elmúlt hetekben

A legnagyobb lengyel kormánypártot, a Jog és Igazságosságot (PiS) és koalíciós partnereit tömörítő Egyesült Jobboldalon megint a széljobbos Szolidáris Lengyelország elnöke, Zbigniew Ziobro igazságügy miniszter a bajkeverő, egyben az uniós büdzsé vétójának leghangosabb képviselője. Viszont most is – mint amikor tavasszal az elnökválasztás járvány miatti elhalasztásáról vitatkoztak a kormánypártok – Jarosław Gowin fejlesztési miniszter, a centrista Egyetértés elnöke képviseli a racionális hangot: ő a vétó ellen érvelt az elmúlt hetekben.

Gowin, a békülékeny

Múlt heti brüsszeli útja után Gowin arról beszélt, hogy egy, a jogállamisági mechanizmus mellé rakott értelmező kézikönyv már elég lenne a kompromisszumhoz. Ezt akkor sokan, így az Azonnali is a lengyel álláspont megváltozásának vélték, de a miniszterelnök kabinetfőnöke gyorsan helyesbített, hogy ilyen változás nem történt, a lengyel álláspontot továbbra is a PiS-es miniszterelnök, Mateusz Morawiecki képviseli.

Gowin a múlt héten több interjút is adott. A Rzeczpospolita napilapnak arról beszélt, hogy Ziobro érvei a szuverenitásról eltúlzottak és Lengyelország érdeke, hogy minél előbb elfogadják a költségvetést és a hozzá kapcsolt, közös uniós hitelből fizetett, a koronavírus-válságból való kilábalást szolgáló újjáépítési alapot, továbbá reméli, ezt minél előbb belátja a koalíció minden politikusa. Hasonló hangot ütött meg a Super Express bulvárlapnak is, amikor a ziobristák kijelentésére utaló „vétó vagy halál?” kérdésre azt válaszolta:

Már megint Ziobro

Mint szeptemberben már megírtuk: a nyári kormányátalakítás során pozíciók elosztása során elég feszült helyzet alakult ki a koalíció pártjai között. Ez aztán a szélesebb közönség előtt szeptemberben lett ismert, amikor Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter és pártja leszavazta Jarosław Kaczyński, a legnagyobb koalíciós párt, a PiS elnökének állatvédelmi törvényét, illetve azt a tervezetet, ami büntetőjogi mentességet biztosított volna a lengyel köztisztviselőknek a koronavírus elleni védekezéshez szükséges munkájuk során.

Az akkori válság nagyjából arról szólt, hogy Ziobro – készülve a Kaczyński utáni időkre – a jobboldal vezetőjévé akar válni és túl sok befolyást akart, radikális különutassága pedig irritálta a PiS vezetését. Az akkori krízist ugyan látszólag megoldották Ziobro befenyítésével és azzal, hogy Kaczyński miniszterelnök-helyettesként megjelent a kormányban, azt viszont senki nem gondolta, hogy ez végleg elsimítja az ellentéteket.

Ziobro különutassága az elmúlt hetekben újra megjelent. Több nyilatkozatában is azt hangoztatta, hogy a jogállamisági mechanizmus egy német és uniós támadás Lengyelország ellen, vagyis Ziobro végig az EU-s büdzsé vétója mellett érvelt és a lengyel szuverenitást hangoztatta. A párt bármiféle kompromisszumot elutasított, már novemberben is azt hangoztatták, hogy egy csatolt értelmezési kézikönyv és az Európai Bíróság jogi véleménye sem változtatna a helyzeten. Emellett az álláspont mellett továbbra is kitart Ziobro, szerdán arról írt Twitteren, hogy

Persze ha az elfogadandó rendelet kifejezetten utalna a kézikönyvre mint kötelező erejű értelmező rendelkezésekre, az vélhetően megnyugtatná a lengyel igazságügyi minisztert is.

Ziobro szerint „ha életbe lép a költségvetést ideológiával összekötő rendelet, az jelentősen korlátozza majd Lengyelország szuverenitását és megsérti az európai szerződéseket. Nem értünk egyet vele! Harcolunk a lengyel érdekekért”. Továbbá

(Az Orbán-kormány és holdudvara hasonlókkal ijesztegeti a szavazóit, holott valójában nincs semmiféle identitáspolitikai eleme a jogállamisági mechanizmusnak, a szöveget a magyar sajtóban egyedüliként kielemeztük az Azonnalin – a szerk.)

Ziobro pártjának hozzáállását jól jellemzi, hogy hétfőn két politikusuk, az egyben miniszterhelyettes Janusz Kowalski és Sebastian Kaleta egy sajtótájékoztatón prezentált egy jelentést a holland adórendszer EU-s jogsértéseiről. A politikusok szerint ez alapján meg lehetne támadni Hollandiát is az Európai Bíróságon. A két politikus a sajtótájékoztatót azt követően tartotta, hogy a holland parlament múlt héten belengette: megtámadja Lengyelországot a bírósági rendszer bírói függetlenséget csorbító rendszer reformja miatt. Az EU-jog szerint egyébként nemcsak az Európai Bizottság, hanem a tagállamok is perelhetik egymást az uniós jogból fakadó kötelezettségek megsértéséért, és erre példa is volt már.

Mi lesz a csúcs után?

Az OKO.press elemzése szerint a lengyel vétó ügyében mindvégig sokkal inkább meghatározó volt a magyar álláspont. Ziobronak és pártjának most sem volt valós forgatókönyve arra, hogy kilépjenek a PiS-vezette varsói kormánykoalícióból, ha esetleg mégsem lesz lengyel vétó. A források, úgy látják, mindez inkább egy belpolitikai játszma, amiben

Ettől függetlenül azonban Morawiecki kormányfőnek szüksége van arra, hogy győztesen tudjon visszatérni Brüsszelből. A koronavírus-járvány Lengyelországban is rekordokat döntve tombol, és a kríziskezelést ott is inkább a kapkodás jellemzi. Mindeközben hónapok óta tartanak a tüntetések a lengyel városokban az abortuszt betiltó alkotmánybírósági határozat miatt.

A PiS népszerűsége szeptember óta zuhanásban van, az összesített közvélemény-kutatások szerint legalább 8 százalékpontot esett mostanáig a párt népszerűsége. Ebben a helyzetben a miniszterelnök nemigen kockáztathatja, hogy Lengyelország elbukja az újjáépítési alapból Lengyelországnak járó 59 milliárd eurót.

Persze az arcvesztést is illene elkerülni, hiszen hazaérve nem biztos, hogy hasznos lesz Morawieckinek és a PiS-nek, ha Ziobro offenzívába kezd a lengyel érdekek elárulásáról.

FOTÓK: A politikusok Facebook-oldalai.