+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pál Benedek
2020. szeptember 22. kedd, 18:11
Úgy néz ki, a vártakkal ellentétben mégsem fog felbomlani a lengyel kormánykoalíció. Már csak azért sem, mert a szakítás mindkét fél bukását hozná. Viszont arról még nem sokat lehet tudni, hogy pontosan miben állapodott meg a PiS és a Szolidáris Lengyelország vezetője. Hiába szívügye Jarosław Kaczyński PiS-elnöknek az állatvédelem, a mostani balhé inkább szól a hatalmi harcról és hogy ki fogja megörökölni a jobboldal vezetését.

Egész hétfő délután tárgyaltak a legfőbb lengyel kormánypárt, a nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) politikusai, hogy mi legyen a kisebbik koalíciós partner, a Szolidáris Lengyelország sorsa. Mint azt az Azonnali is megírta múlt pénteken: egy állatvédelmi törvény tervezete kapcsán fajult odáig a vita a kormánypártok soraiban, hogy hétvégén sokan már a PiS kisebbségi kormányzását és előrehozott választásokat vizionáltak. A hírek alapján pedig hétfőn biztosnak látszott, hogy a történet egyik főszereplőjének, Zbigniew Ziobrónak, a Szolidáris Lengyelország elnökének és igazságügy-miniszternek le kell majd mondania.

 

Szakítás egyelőre nincs

 

Hétfőn viszont ezek közül egyik sem történt meg. Kevés konkrétumot lehet tudni, hogy valójában miről döntöttek a Nowogrodzka utcai PiS-székházában. A párt szóvivője annyit osztott csak meg Twitteren, hogy „döntő döntésekről döntöttek” és a részleteket csak később hozzák nyilvánosságra.

 

Bennfentes információk egy utolsó találkozót emlegettek Ziobro és a PiS pártelnöke, Jarosław Kaczyński között, hogy rendezzék az ügyeket. Az Onet hírportál a Fakt című bulvárlapra hivatkozva ma már azt írta, hogy ez a találkozó aznap este meg is történt és a két politikus négy órán át tárgyalt. A források arról beszélnek, hogy Ziobro feltételeket kapott, de hogy miket, még nem tudni pontosan.

 

Ezek teljesítésére azonban Ziobro – akinek pártja pénteken még azzal vádolta meg a PiS-t, hogy „az LGBT-lobbi“ érdekében cselekedne az állatok védelmében – részéről valószínűleg van hajlandóság, aki hétfő kora délután egy indulatos sajtótájékoztatón bizonygatta, hogy elkötelezett a PiS-szel való koalíció folytatása mellett: „Úgy hiszem, hogy az Egyesült Jobboldal sok jót hozott Lengyelországnak különböző területeken. Ez egy olyan projekt, amely előtt nagy jövő áll. Ez egy jó koalíció, és érdemes megtartani”. A PiS valószínűleg ennek köszönhetően nem bontotta fel a koalíciót hétfő délután.

 

ZBIGNIEW ZIOBRO. FOTÓ: P. TRACZ / WIKIMEDIA COMMONS

 

Nem a nyestek miatt jutottak szakításig

 

Fontos azonban tudni, hogy ez a konfliktus elsősorban nem az állatvédelemről és a szőrmefarmok betiltásáról szól. Tavasz óta biztosan érlelődik, de már a 2019 őszi parlamenti választások után előrelátható volt, hogy a két kisebb koalíciós partner megerősödése hatalmi harchoz vezethet – mindez most a szeptemberi, kormányátalakításról szóló tárgyalásokon éleződött ki.

 

Az egész leginkább a kormánykoalíción belüli viszonyok újrafelosztásáról, illetve Kaczyński utódlásáról szól. Bár még nem aktuális, de a politikus 71 éves és gyanítható, hogy lassan visszavonulna, de kézben tartaná a folyamatot.

 

Eszmetársához, a magyar Fideszhez képest a lengyel kormánytábor sokkal kevésbé egységes. A külföldi közbeszédben hiába beszélnek PiS-kormányról, az valójában az Egyesült Jobboldal nevű kormánykoalíció, ahol több frakció verseng egymással. Maga a PiS sem egy monolitikus tömb: a szerteágazó érdekek és az ideológiai ellentétek között a pártelnök Kaczyński tart egyensúlyt és végső esetben ő hoz döntést. Ezek fényében maga az állatvédelmi törvény nyomán kirobbant pénteki konfliktus inkább egy jól megtervezett politikai manővernek tűnik, amellyel a pártelnök végre leszámolna a tavaly ősszel túlságosan megerősödött koalíciós partnereivel, a Szolidáris Lengyelország és az Egyetértés nevű kispártokkal.

 

Harc a befolyásért

 

Alapvetően mindkét párttal problémái vannak a PiS-nek, miután a koalíciós tárgyalásokon vérszemet kaptak és egyre több miniszteri pozíciót követeltek. A nagyobbik kormánypárt ennek nem örült, mivel a kormány áramvonalasítása volt a cél a miniszteri pozíciók elburjánzása miatt. A két párt – mindkettőnek 18-18 képviselője van a 235 fős Egyesült Jobboldal-frakcióban – a tervezett 12 miniszteri pozícióból két-két tárcát követelt magának.

 

Ráadásul a két kisebb párt elnöke se tartotta magát feltétlenül a pártvonalhoz. Az Egyetértés elnöke, Jarosław Gowin már tavasszal összerúgta a port Kaczyńskival, amikor megfúrta, hogy elnökválasztást tartsanak a járvány közepén.

 

Nyáron már a Szolidáris Lengyelország vezetője, Ziobro volt a problémás személyiség. Ő és pártja, különösen a hozzá tartozó fiatal politikusok a jelenlegi lengyel kormány jobbszélét, radikálisait képviselik. Például nekik köszönhető a kormány régóta tartó LMBT-ellenes retorikája és nekik tett gesztusokat Andrzej Duda elnök, amikor hasonló kijelentéseket tett az elnökválasztási kampányban. Ezenfelül a jelenlegi miniszterelnök, az inkább technokrata beállítottságú Mateusz Morawiecki és Ziobro között kezdetektől fogva megy a rivalizálás,

 

az igazságügyi miniszter ott próbál keresztbe tenni a kormányfőnek, ahol csak tud.

 

A nyár folyamán több olyan ötlettel álltak elő Ziobroék, amelyet nem egyeztettek a kormánnyal. Ilyen volt, hogy Lengyelország kiszáll az Isztambuli Egyezményből, vagy hogy a civil szervezeteknek kötelezően be kell jelenteniük a külföldi támogatásokat. Előbbi esetben Morawiecki mentésként az alkotmánybíróságnak utalta a kérdést, így ezzel az ügy el is csendesedett. Utóbbi esetben pedig még Piotr Gliński miniszterelnök-helyettes hatáskörét is átlépték – kultuszminiszterként ugyanis ő felel a civil szervezetekért, ő alakítja a kormányálláspontját ezen a területen –, és a politikus hevesen cáfolta, hogy bármi ilyenről szó lenne. Végeredményben ezeket a húzásokat unta meg a kormányt informálisan a háttérből irányító PiS-pártelnök Kaczyński, hogy aztán pénteken az asztalra csapjon.

 

De miért is ilyen fontosak a nyestek?

 

A konfliktust kiváltó törvénytervezet önmagában is érdekes. Még szeptember elején a Nyitott ketrecek (Otwarte Klatki) nevű lengyel állatvédő szervezet az Onet hírportállal közösen közzétett egy videót, amelyet a legnagyobb lengyel szőrmefarmom készítettek: ebben kétségkívül kegyetlen körülmények között tartott nyestek szerepelnek, akik néha egymást eszik meg a szűk ketrecekben.

 

A PiS ezután állt elő egy ötpontos törvényjavaslattal, amelyben nemcsak a szőrmefarmokat tiltották volna be, de az állatok rituális levágását és a kutyák láncon tartását is szabályozták volna. Lengyelország amúgy a világ harmadik legnagyobb szőrme előállítója és ennek megfelelően a farmerek komoly lobbierővel bírnak, illetve politikailag inkább a PiS szavazóbázisához tartoznak.

 

A PiS ELNÖKE 2017-BEN A LENGYEL ALSÓHÁZBAN IS MACSKÁS KÖNYVET OLVASOTT, RAJONGÁSA A MACSKÁK IRÁNT KÖZISMERT. FOTÓ: MARTA SZCZEPANIK / FB

 

Jarosław Kaczyński viszont nemcsak hatalmas macskabarát, hanem maga az állatvédelem is szívügye. 2017-ben szerepelt is egy állatvédő szervezet reklámspotjában és ugyanabban az évben már nekifutott egyszer, hogy a szőrmefarmokat betiltsák Lengyelországban. Akkor a már említett lobbi miatt és attól félve, hogy szavazókat veszít a párt, Kaczyński kihátrált a törvény mögül.

 

Az új tervezetről múlt pénteken szavaztak, amelyet a parlament alsóháza, a Szejm el is fogadott a PiS többségével és két ellenzéki párt, a Polgári Koalíció és a Baloldal szavazataival. Viszont a kormánypártból egy tucat PiS-es politikus és a Szolidáris Lengyelország képviselői ellene szavaztak, illetve az Egyetértés politikusai tartózkodtak.

 

Ezek után nyilatkozta azt Marek Suski frakcióvezető-helyettes, hogy akik nem engedelmeskedtek a pártelnök akaratának, ki lesznek zárva a kormánypárti frakcióból, illetve hogy a koalíció nem létezik és nem is lesznek róla tárgyalások. Ehhez képest mostanra úgy néz ki, csak lesz valamiféle megegyezés.

 

A másik ügy, ami feszültséget okozott a PiS és a Szolidáris Lengyelország között, az immunitási törvényként emlegetett PiS-es törvénytervezet volt. Ennek lényege, hogy a köztisztviselőket nem lehetett volna büntetőjogilag felelősségre vonni a koronavírus elleni harc során. Ha például valaki használhatatlan lélegeztetőgépeket vásárolt, azt nem lehetne számon kérni. A PiS tervei szerint mindez akár már elkövetett bűncselekményekre is vonatkozott volna, tehát még visszamenőleges hatályú is volt a tervezet. A több sebből vérző törvényt végül nem támogatta Ziobro és a Szolidáris Lengyelország, így emiatt nem is szavaztak róla múlt csütörtökön.

 

Mik most a PiS lehetőségei?

 

Andrzej Duda újraválasztását követően az előrehozott választások kiírását latolgató hangok elültek. Most sokan újra erről beszélnek, ám ezt addig lehetetlen megjósolni, amíg ki nem derül, lesz-e megállapodás. A kisebbségi kormányzás valószínűleg nem opció a PiS számára, így ha bomlik a koalíció, új választásra lesz szükség.

 

A PiS már a Szolidáris Lengyelország kormánykoalícióból való kilépésével is elvesztené a mindössze ötfős többségét a parlamentben. Más pártokkal nincs nagyon esélyük koalícióra: talán Paweł Kukiz néhány képviselőjét vagy elégedetlen PSL-es politikusokat tudnának meggyőzni, de ennek kicsi a valószínűsége és nem is biztos, hogy elég lesz a többséghez.

 

A legfrissebb közvélemény-kutatás szerint a PiS újra megnyerné választásokat 35 százalékkal, a vele kormányzó két kis jobboldali párt viszont nem jutna a parlamentbe. Viszont ebben az esetben sem biztos, hogy önállóan kormányt tudna alakítani a párt, mivel a jobbközép-liberális Polgári Koalíciót 21,8 százalékra, Szymon Hołownia középutas mozgalmát 10,6 százalékra, a nacionalista-neoliberális Konfederacját 8,2 százalékra, a Baloldalt pedig 5,6 százalékra mérik. Ha esetleg mégis együtt indulnának az Egyesült Jobboldal pártjai, akkor viszont már imponálóbb 40 százalékot érnének el.

 

Vagyis a jelenlegi szituáció Ziobrónak és a PiS-nek sem kedvez. A koalíció felbomlása előbbi politikai karrierjének végét jelentené, utóbbinak pedig a kormány bukását.

 

Így hát valószínűbb, hogy Kaczyński újra visszafogadja a tékozló fiút, mint tette az 2014-ben, amikor a PiS-ből még 2011-ben kizárt Ziobrót visszafogadta. Különösképpen azért is, mert 2007-ben egyszer már pórul járt a PiS, amikor az akkori koalíciójuk felbomlása miatt előrehozott választásokat írtak ki. Annak Donald Tusk miniszterelnöksége és nyolc év PO-s kormányzás lett a vége.

 

CÍMLAPFOTÓ: Mateusz Morawiecki / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár azt is elmondta, hogy miért döntöttek úgy, hogy az óvodákat és az általános iskolák alsó tagozatait még áprilisban kinyitják.

Cak az oltás első dózisát kapta meg. A kormány időközben ígéretet tett a rendszer pontosítására.

Ismert emberek fognak oltásra buzdítani minket, a cél nyolcmillió magyar beoltása, Gulyás szerint a Szputnyik a nyugati vakcináknál is jobb. Ez történt a kormányinfón!

Kolozsváron nemcsak a lakhatás, a kultúra is többe kerül, mint máshol. A Székelyföldön minden olcsóbb, Kézdivásárhely a legolcsóbb, magyar lakossággal is rendelkező város.

A heti Tsúfos Tükör megmutatja, miért örülhetünk a fővárosban épülő kínai egyetemnek.

A 2019-es önkormányzati választáson Pikó András mögé álltak be, és most sem állítanak saját jelöltet a VIII. kerületben.

A hét kérdése

A hatpárti ellenzéki szövetség szerint felesleges a regisztráció, elég lenne felmutatni a TAJ-kártyát, hogy beoltsanak valakit a covid ellen. Szerinted?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás