Szijjártó Péter napok óta azzal szerepel a hírekben, hogy szerinte Magyarország ismét a nagyhatalmi játszmák színterévé vált, és arra készül, hogy a tavaszi országgyűlési választásokat nyugatról és keletről is megpróbálhatják majd befolyásolni. A kínai kormány eközben a hírek szerint a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordult egy ukrajnai ügy miatt, ami azért elég jól megmutatja, milyen is az, amikor valóban a nagyhatalmak csataterévé válik egy ország.
Oroszországnak és Kínának mindenesetre sokkal hasznosabb a szövetség lehetőségét lebegtetni, mint az azt tartalmazó szerződést lobogtatni.
Miloš Zeman elnöknek a hamarosan felálló Fiala-kormány egyetlen tagjával van problémája: a Kalózok által a külügyi tárca élére jelölt Ján Lipavskýval, aki egészen mást gondol a külpolitikáról, mint az elnök.
Az épp folyó klímakonferencián adtak ki egy közös nyilatkozatot, hogy a jövőben együttműködnek a károsanyag-kibocsátás csökkentéséért.
Elszálló szénárak, erőteljes klímacélok és a kialakuló szénhiány miatt már a gazdaság 44 százalékát érinthetik a kínai áramkimaradások, melyek már az éves GDP-növekedést is visszavetik. Közben az emberek a leálló gyárak mellett kikapcsolt közlekedési lámpákkal és leálló mobilhálózattal szembesülnek, de a szolgáltatók azt ígérik, bővítik a beszerzést és megoldják a problémákat a fűtési szezonra.
A Politico szerint az EU Reporter úgy jelenített meg reklámcikkeket a Huawei-nek, hogy nem tüntette fel, hogy azok fizetett tartalmak. A cikk megjelenése óta több korábbi anyagra utólag kitették a „szponzorált” jelzést. Az egyik kifogásolt cikkhez hasonlók a magyar médiában is többször megjelentek már.
Az ázsiai ország valaha a bitcoin-kereskedelem központja volt, bár a külföldi szolgáltatók által szolgáltatott kriptovaluták régóta szürke zónás tevékenységnek számítottak. A legtöbb ezzel foglalkozó cég már négy éve áttelepült többségében Szingapúrba, amikor betiltották a rendes fizetőeszközök virtuálisra váltását, most azonban az egész rendszert illegálissá tette a kínai hatalom.
Bár az internetet szigorúan cenzúrázó országban elvileg valós személyazonossággal lehet csak regisztrálni a közösségi oldalakra, a posztjaik miatt kitiltott felhasználók vissza tudnak térni egy új fiók létrehozásával, ezt elégelte meg a pártállam. A kínai internetezők egyébként sajátos macska-egér harcot folytatnak a cenzorokkal, kitakart képekkel, szlenggel és kódszavakkal.
Közben ő maga is aggódott emiatt, mert úgy látta, Trump a választás elvesztése után mentálisan visszaesett – legalábbis ezt írja a Washington Post újságíróinak hamarosan megjelenő könyve.
Közel egyórás évértékelő beszédet tartott Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság német elnöke. A másodjára megrendezett évértékelőn a német politikus beszélt Afganisztánról, a koronavírus-válság utáni gazdasági felállásról, illetve a jogállamiságról. Mutatjuk, mi a lényeges abból, amit von der Leyen elmondott!