Hiába a klímacélok, Kína növeli a szénimportját az országban tapasztalható áramkimaradások miatt

Elszálló szénárak, erőteljes klímacélok és a kialakuló szénhiány miatt már a gazdaság 44 százalékát érinthetik a kínai áramkimaradások, melyek már az éves GDP-növekedést is visszavetik. Közben az emberek a leálló gyárak mellett kikapcsolt közlekedési lámpákkal és leálló mobilhálózattal szembesülnek, de a szolgáltatók azt ígérik, bővítik a beszerzést és megoldják a problémákat a fűtési szezonra.

Egyre nagyobb a nyomás Kínán, hogy növelje a szénbehozatalát, hogy így nyújtson megoldást az országban egyre nagyobb problémákat okozó áramkimaradásokra, melyek miatt a közelmúltban számos üzemet le kellett állítani, köztük az Apple és a Tesla alkatrészeit előállítókat is.

A hiánnyal leginkább érintett Csilin tartomány kormányzója sürgősségi import szükségességéről beszélt, az egyik energiacégeket tömörítő szövetség szerint pedig „bármi áron” növelni kell a beszállítás mennyiségét, írja a Reuters.

Sajtóhírek és közösségi médiás bejegyzések alapján az áramkimaradások miatt az ázsiai ország északkeleti részein nem működtek a közlekedési lámpák, a liftek és a 3G-mobilhálózat, de egyes helyeken gyárleállásokat is okozott.

A tartomány közműszolgáltatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a helyzet akár az ivóvíz-ellátást is akadályozhatja. A kimaradások második napján a legfontosabb állami hálózatüzemeltető cég igyekezett megnyugtatni ügyfeleit, hogy garantálják a biztonságos szénellátást és a helyzet kezelésére szigorúan korlátozzák a nagy energiafelhasználású szektorokat és a legnagyobb szennyezőket, hogy októberre és a téli fűtési szezonra mindenképpen biztosítani tudják az áramellátást.

Szigorú klímacélok, szigorúan korlátozott fogyasztás 

Kína áramellátási problémáinak több oka is van, köztük

a beszállítási gondok mellett az egyre szigorúbb kibocsátási szabályok, illetve a jelentős kereslet miatt megemelkedett szénárak.

Ezen a héten az otthoni áramfogyasztást korlátozták a hatóságok, de már sajtóértesülések szerint legalább március óta küzd a  kínai ipar az áramkimaradásokkal és a megugró energiaárakkal. Ekkor egy – a Kínához tartozó autonóm területen lévő, Csilin tartománnyal egyébként szomszédos – belső-mongóliai alumínium üzemtől rendelték el a hatóságok, hogy fogja vissza a termelését, hogy a tartomány tartani tudja a negyedéves energiafelhasználási plafonhoz.

Hszi Csin-ping kínai elnök a 2020 végi ENSZ-csúcson azt jelentette be, hogy az ország GDP-arányos kibocsátását – azaz az úgynevezett szénintenzitását – a 2005-ös szinthez képest 65 százalékkal csökkentik 2030-ra. A lépés jelentősége, hogy Kína a világ egyik legnagyobb szén-dioxid kibocsátója, így a klímaváltozás elleni küzdelem elég nagy része hárul rájuk.

Bár az ENSZ előtt Hszi arról beszélt, ezt a megújuló energiaforrások részarányának drasztikus emelésével fogják elérni, úgy néz ki, a klímacélokat leginkább a helyi hatóságok által szigorúan megvágott kibocsátás által tudják megközelíteni.

A kínai Nemzeti Fejlesztési- és Reformbizottság (NDRC) saját adatai szerint egyébként így is a kontinentális Kína harminc régiójának mindössze egyharmada tudta az év első felében a tervezett mértékben csökkenteni az energiafelhasználását. Az NDRC a rossz adatok miatt ezután szigorúbb büntetéseket helyezett kilátásba a célokat el nem érő régióknak, kiemelve a helyi vezetők felelősségre vonását.

Kína összes áramtermelése idén augusztusban minden vasszigor ellenére tizedével nőtt az előző év azonos időszakához képest és majdnem 15 százalékkal a 2019 augusztusi adatokhoz mérve,

a károsanyag-kibocsátás az év első negyedében pedig már meghaladta a koronavírus-járvány előtti mennyiséget.

A már említett alumíniumkohó csak egy a korlátozások miatt visszafogott gyárak közül. Vannak szolgáltatók, amelyek arról értesítettek cégeket, hogy vagy a reggel hét és este 11 közötti csúcsidőben leállítják a termelést vagy heti 2-3 napra le kell állniuk teljesen. Egy tiencsini szójabab-feldolgozó pedig szeptember 22-e óta áll, mert azt az értesítést kapták, hogy szünetelniük kell, amíg engedélyt nem kapnak a folytatásra. 

Visszaveti a GDP-növekedést a krízis

A Goldman Sachs pénzügyi szolgáltató becslései szerint az áramkimaradások már

a kínai ipari tevékenységek 44 százalékát érintették, ami a harmadik negyedévben egy százalékkal vissza is vetette a GDP-növekedést.

Emiatt a 2021-es kínai GDP-növekedést 8,2 százalék helyett már csak 7,8 százalékra jósolják.

A 25 milliós Csilin tartomány kormányzója, Han Jun hétfőn az áramszolgáltatókkal egyeztetve arról beszélt, több csatornán, köztük Oroszországból, Mongóliából és Indonéziából kell megoldania a szénellátást a biztonságos áramellátás biztosításához. A szolgáltatóktól pedig azt várja, hogy „társadalmi felelősségüknek” eleget téve oldják meg a növekvő szénárak okozta nehézségeket.

Az áramszolgáltatókat tömörítő Kína Villamosenergia Tanács hétfőn ezzel kapcsolatosan azt közölte, a fosszilis energiát használó szolgáltatók „bármilyen áron” bővíteni fogják a szénbeszerzési csatornáikat, hogy a téli hő- és áramszolgáltatást biztosítani tudják.

CÍMLAPKÉP: Jason Richard / Unsplash (illusztráció)