Egy amerikai tábornok többször is titokban nyugtatta Kínát, hogy Trump nem akar háborút indítani ellene

Közben ő maga is aggódott emiatt, mert úgy látta, Trump a választás elvesztése után mentálisan visszaesett – legalábbis ezt írja a Washington Post újságíróinak hamarosan megjelenő könyve.

Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke januárban titokban kétszer is telefonált kínai kollégájával, hogy megnyugtassa: Trump elnök nem tervezi megtámadni Kínát a hatalomban maradása érdekében, és hogy az USA nem omlott össze

– írja a New York Times a Washington Post két újságírójának, Bob Woodwardnak és Robert Costának a következő héten megjelenő Peril (Veszedelem) című könyvére hivatkozva. Bob Woodward az amerikai tényfeltáró újságírás nagy veteránja; ő volt a társszerzője a Watergate-botrányt kirobbantó riportoknak is. Woodward maga eddig két könyvben (Fear (Félelem), 2019 és Rage (Düh), 2020), az elnök belső körével készített több száz interjú alapján foglalta össze Donald Trump nem mindennapi elnökségét és rajzolta meg a 45. elnök karakterét is.

Harmadik könyve Amerikában szeptember 15-én kerül ki a polcokra, és újabb, sokkoló részleteket kínál Trump utolsó, hivatalban eltöltött hónapjairól.

„A dolgok bizonytalannak tűnhetnek” – mondta a könyv szerint Milley tábornok Li Co-cseng tábornoknak január 8-án, két nappal azután, hogy Trump a választási vereségbe belenyugodni képtelen hívei betörtek a Kapitóliumba –

„de ez a demokrácia természete, Li tábornok. Száz százalékban szilárdak vagyunk. Minden rendben. A demokrácia néha trehány dolog”.

A január 8-i már a második titkos beszélgetés volt Mark Milley és Li Co-cseng között; a könyv szerint az amerikai hírszerzés már a választás előtt úgy értesült,

Kína úgy véli: Trump képes lehet egy katonai csapást mérni, hogy egy így kirobbantott nemzetközi válsággal akadályozza meg Biden elnökké választását.

Mivel Milleyt egyre jobban aggasztotta Kína növekvő katonai ereje, elkerülendő, hogy egy félreértés miatt háború robbanjon ki a két nagyhatalom között, egy titkos csatornán már ekkor felhívta kínai kollégáját, hogy biztosítsa őt és Hszi Csin-ping kínai elnököt, hogy az Egyesült Államok nem tervezi Kína megtámadását.

A január 8-i második telefonbeszélgetés során Milley másfél óran keresztül győzködte Li tábornokot, hogy minden rendben van, de valójában maga is aggódott Trump miatt, ezért még aznap

összehívta a hadsereg parancsnokait, hogy emlékeztesse őket és nyomatékosítsa náluk: egy atomcsapás elindítsának procedúrájában neki is részt kell vennie.

Milley ugyanis a könyv szerint attól tartott, hogy Trump keresi az alkalmat, amire hivatkozva – mint 1933-ban Hitler a Reichstag felgyújtására – kibővítheti a vészhelyzeti hatásköreit és megtarthatja a hatalmát.

Milley aggodalmait Nancy Pelosi demokrata házelnök is osztotta, ő konkrétan őrültnek nevezte Trumpot egy Milley-vel folytatott beszélgetés során. A tábornok egyetértett vele, és megígérte, hogy a hadsereg semmi törvénytelenséget vagy őrültséget – mint az atomcsapás vagy egy másik ország megtámadása – nem fog tenni.

Ahogy azt már a Trump elnökségével foglalkozó egyéb könyvek és riportok is írták, a Peril is kitér arra, hogy Trump elnöksége az utolsó hónapokban gyakorlatilag összeomlott és eluralkodott köreiben a káosz, különösen Trump választási veresége és a választás eredményét kétségbe vonó kampány elindulása után.

Milley úgy látta, hogy Trump a vereség után „mentálisan visszaesett”,

és Mark T. Esper védelmi miniszterrel, valamint William P. Barr főügyésszel biztosak voltak abban, hogy drasztikus intézkedéseket kell majd tenniük annak megakadályozása érdekében, hogy Trump az amerikai demokráciát tapossa, vagy nemzetközi konfliktust indítson el. Trump végül elfogadta a vereségét és átadta a hivatalát Joe Bidennek.

Biden, miután beiktatták, személyesen jelezte Milley-nek: nagyra tartja a tábornok fáradozásait azért, hogy elkerüljék Trump esetleges ámokfutását.

A Peril Trump elnökségének utolsó és a Biden-adminisztráció első hónapjait foglalja össze, és a szerzők szerint az állításaik eredeti feljegyzéseken és dokumentumokon, valamint névtelenséget kérő közvetlen forrásokkal folytatott beszélgetéseken, illetve tőlük származó első kézből való információkon alapulnak. A könyv a következő héten jelenik meg, a New York Times már szerzett belőle egy példányt.

NYITÓKÉP: Donald J. Trump / Facebook