2020 végén voltak bizonyos sejtéseink 2021-ről, hogy lesz majd koronavírus, a gazdasági nehézségek sem szűnnek meg, lesznek utcai demonstrációk és a migráció sem áll le hirtelen. Az idei év végén azonban látszik, hogy Latin-Amerikában többek között ezek az események sem minden meglepetés nélkül mentek végbe. De hogyan is nézett ki 2021 Latin-Amerikában, és milyen fejlemények várhatóak 2022-re?

Egy perces néma csenddel, virrasztással, Joe Biden- és Harris-beszéddel emlékeznek az amerikai demokrácia egyik legsötétebb napjára.

Néhány nappal ezelőtt a boszniai szerb parlamentben tettek egy komoly lépést afelé, hogy szétszakítsák az országot. Az ellenzéki pártok bojkottja mellett Milorad Dodik, a köztársaság szerb vezetőjének pártja megszavazta a leválást a bosznia-hercegovinai szövetségi állam intézményeiről. Erre sokan felkapták a fejüket, hiszen sokan emlékeznek még, milyen az, amikor a Balkánon nem értenek egyet. Vajon mi történik Boszniában? És mit keres ott Orbán Viktor?

Könnyen elképzelhető, hogy a két ország kapcsolatait a közeljövőben formáló leglényegesebb esemény nem is a találkozón történt - állítja a Biden-Putyin csúcstalálkozóról Oroszország szakértő vendégszerzőnk.

A The Washington Post egy meg nem nevezett amerikai kormánytisztviselőre hivatkozva arról írt, az Egyesült Államok információkat szerzett az orosz tervekről.

A republikánus jelöltnek sikerült túllépni Trump árnyékán, a kötelező maszkkal, oltással és magas adókkal sikeresen bombázta meg a lényegi üzenet nélküli kormánypártot. New Jerseyben is szokatlanul szoros verseny alakult ki.

A mexikói elnök, Andrés Manuel López Obrador 2018 decembere óta irányítja Mexikót és egyik legfőbb célja a korrupció visszaszorítása mellett a drogkartellek legyőzése új eszközökkel, amiben Joe Biden amerikai elnök segítségét is élvezi. De sikerülhet-e AMLO-nak megvalósítani a terveit? És miért támogatja Biden mindebben?

Újra emelkedik a covidban elhunytak száma, a magyar kormány pedig válaszul Joe Biden kottájából kezdett el játszani.

Az Egyesült Államok 2020 márciusa óta tartja zárva a szárazföldi határokat Kanada és Mexikó előtt a koronavírus-járvány terjedésének megfékezésére hivatkozva.

Az ír pénzügyminiszter, Paschal Donohoe szerint a felvetett 15 százalékos társasági minimumadónak nem a padlónak, hanem a plafonnak kéne lennie. Közben megrepedt a pártokon átívelő egyetértés a 12,5 százalékos társasági adóról: a Munkáspárt az adó emelését követeli a kormánytól.

Közben ő maga is aggódott emiatt, mert úgy látta, Trump a választás elvesztése után mentálisan visszaesett – legalábbis ezt írja a Washington Post újságíróinak hamarosan megjelenő könyve.

Nem sikerült a republikánusoknak visszahívni a sokak szemében a demokrata elit cinizmusának jelképévé vált Gavin Newsom kormányzót, aki a visszahívó szavazásból Trump-ellenes népszavazást csinált.

A tálibok szerint az utolsó amerikai katona távozásával megnyerték a háborút. Augusztus 31-én elfoglalták az utolsó NATO-támaszpontot, a kabuli repteret is.

Jacinda Ardern miniszterelnök szerint a menekítés a kabuli reptérről immár életveszélyessé vált, tőlük nem jön több repülő. A hátrahagyott afgán segítőik súlyos árulást emlegetnek.

Az Afganisztánban maradásnak egyre nagyobb nemzetbiztonsági kockázatai vannak az európai országokra nézve. Úgy tűnik: a NATO-csapatok ellenőrzése alatt maradó kabuli repteret terrortámadás fenyegeti az ISIS irányából. Két bomba is robbant ma, azaz csütörtökön, eddig több mint 13 a civil áldozatok száma.

Mennyire tekinthető ideiglenesnek és átmenetinek egy 72 éves tábor? Mi elől és mi felé menekülne az az ember, aki szüleinek, nagyszüleinek, akár dédszüleinek státuszát megörökölve egész életét egy menekülttáborban töltötte?

Miközben Kabulban már második napja próbálnak a reptéren keresztül az afgánok elmenekülni a tálib hatalomátvétel elől, a nyugati országok leginkább az Afganisztán melletti országokat készítenék fel a menekültek fogadására.

Joe Biden amerikai elnök hasonlóan két elődjéhez a „végtelen háborúk” lezárásának ígéretével kampányolt, Barack Obamával és Donald Trumppal szemben azonban ő már végleg feladta Afganisztánt és lehet, hogy Irakot is. Ez a helyzet az Egyesült Államok számára nem más, mint egy politikai, humanitárius és morális katasztrófa, amely ugyan nem rengeti meg az amerikai nagyhatalmiságot, de komoly problémákat okoz önmagának és szövetségeseinek, így Európának is.

Egy összegző kutatás szerint a legmagasabb fokozatú, PhD-végzettségűek nemcsak hogy a leginkább hezitálók az oltásokkal szemben, hanem a legkevésbé meggyőzhetőek is arról, hogy nem kéne kételkedniük a vakcinákban.

Joe Biden az USA történetének latin-amerikai ügyek tekintetében legjártasabb elnöke. A trumpi fal helyett egészen más megoldásokban gondolkodnak, mindenesetre megüzenték már az USA-ba menni szándékozóknak, hogy ne tegyék. Mit csinált elnöksége első fél évében Biden még Latin-Amerikában?

Ezekben a reklámokban gyakran a fiatalokat célozzák, hogy az olajt és a gázt zöld, környezetbarát energiaforrásnak mutassák be, derül ki egy friss kutatásból.

Szerintük így lehet biztonságosabbá tenni a munkájukat. Mindezt az elnök csütörtök délután jelentheti be.

Ha dolgozókat akar, fizessen óránként 15 dollárt! – javasolta az elnök a cincinnati nagyvállalkozónak.

Cserébe Németország segít Ukrajnának. A Biden-adminisztráció emiatt kritikákra számíthat otthon.

A REvil hackercsoport több oldala is elérhetetlenné vált a dark weben. Egyelőre nem tudni, ki áll a támadás mögött, de sokan az amerikai vagy az orosz hatóságokat sejtik.

Az elnök szerint a nagy cégek túl sok adatra tesznek szert, amivel vissza is élnek, így akadályozva a piaci versenyt, az innovációt és a gazdasági növekedést.

Biden olyan embert bízott meg a nagy techcégek szabályozásával, aki valóban tenni is akar ellenük. Lina Khan az Amazonhoz hasonló nagy monopóliumok szétdarabolásának egyik prominens támogatója volt. A multicég védekezése elárulja: most valóban van mitől tartaniuk.

800 Coop-üzlet nem tudott vasárnap Svédországban kinyitni a támadás miatt, amiért az oroszokhoz köthető REvil Group lehet a felelős.

Az Egyesült Államok húsz év után kivonul Afganisztánból, az pedig, hogy mi jön helyette, nagy kérdés. A legtöbb elemző szerint csak idő kérdése, hogy a tálibok vegyék át az uralmat Afganisztánban, ennek ellenére megoszlik annak megítélése, hogy hiba-e a kivonulás. Hogyan fog megváltozni az afgánok élete egy lehetséges tálib rezsim alatt? Kik lesznek a kivonulás nyertesei, és mit jelentett nekünk, magyaroknak a háború? Erről és sok más témáról beszélgett Szalai Máté Wagner Péterrel, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatójával, aki maga is többször megjárta Afganisztánt.

Így fellélegezhetnek a londoni City bankjai: csak az Egyesült Királyságban kell továbbra is adózniuk, külföldi leányvállalataik országában nem.

A Black Lives Matter-mozgalom kitermelte saját ellenzékét a városban: a brooklyni polgármester, Eric Adams szerint a tavaly George Floyd halála miatt tüntetőknek alapvetően igazuk van, de a külvárosi bűnözés és fegyveres erőszak ugyanakkora probléma, mint a rasszista rendőr.

A Putyint évekig kritizáló amerikai liberális médiában most csak halkan zümmög a méltatlankodás, a republikánus ellenzék azonban lecsapott. A hirtelen bideni fordulat mögött elsősorban Jake Sullivant, az elnök régi segítőjét kell sejtenünk, aki immár nem szeretne visszatérni a klasszikus neoliberális külpolitikához, úgy, mint például Blinken külügyminiszter. Csakhogy ennek ára lehet, nem is kicsi.

Ez azonban nem jelenti, hogy Biden ne aggódna a TikTok miatt, új rendeletet adott ki az ügyben.

Vajon Facebookon fogja bejelenteni, ha elindul a 2024-es elnökválasztáson?

Két éve, 2019. május 20-án lépett hivatalba Vologyimir Zelenszkij ukrán elnök. Hogyan váltott taktikát Moszkvával szemben és mit kezdett az oligarchákkal? Hogyan hatott az elnökségére a koronavírus-járvány? Hogyan befolyásolja az ukrán külpolitikát a Biden-adminsiztráció? Mi várható a magyar-ukrán kapcsolatok terén? Öt pontban foglaljuk össze Zelenszkij elnökségének első két évét.

Az orosz-német Északi Áramlat 2. gázvezeték sokkal nagyobb teret ad Oroszországnak az Ukrajnával szembeni nyomásgyakorlásra, az Egyesült Államok kormánya viszont most úgy látszik, mégsem érvényesíti a gazdasági szankciókat a projekt kivitelezőivel szemben. Ez a 2021 júniusa előtt esedékes Biden-Putyin csúcs előtt komoly orosz előny.

Lodban a rendőrség elveszítette a város feletti irányítást. A fellázadt arab lakosok és zsidó szomszédaik a sötét utcán, spontán egymásra támadtak.

Az amerikai viták Közép-Európát is elérték, de itthon gyakorlatilag csak a szélsőséges álláspontokat importáltuk, így az eseményeket vagy követendő forradalomként, vagy mindenképpen káros folyamatként értelmeztük. Magyarország nem gyengül, hanem erősödik, ha a nyugatiságunk nem a nyugati minták és mozgalmak automatikus átvételében teljesedik ki, hanem az önálló gondolkodásra és szabad útkeresésre való törekvésünkben.

Erről Scott Cullinane amerikai-európai közös ügyekkel foglalkozó szakértő beszélt. Orbán Viktorék ügye szerinte Biden hamarosan kezdődő európai körútján is önkéntelenül fel fog merülni. Az amerikai elnök baja az, hogy az illiberalizmus ragadós példa lehet a régiónkban.

A Biden-adminisztráció még április elején jelentette be, hogy a globális társasági adó bevezetésén dolgoznak. A javaslat célja, hogy az OECD-tagállamok egységesen emeljék 21 százalékra a társasági adót, hogy megszűnjön az országok közötti adóverseny. De miért pont most huzakodtak elő az ötlettel? Mi áll pontosan a javaslatban? És mennyire valószerű, hogy Bidennek sikerül meggyőznie a világot erről? Elmagyarázzuk!

Hiába az érdekegyezés és a csillagok szerencsés állása, lehetséges, hogy az Egyesült Államok és Irán mégsem tudnak megállapodni a nukleáris egyezmény „újraélesztéséről”. Az első ránézésre paradox helyzetet Szalai Máté négy okra vezeti vissza, amelyek mind a nemzetközi politikai tárgyalások jellegzetességeiből adódnak. A bizalom hiánya, az időzítéssel kapcsolatos viták és egyéb okok miatt a felek közötti egyeztetés olyan, mintha egy leromlott, de drága lakást akarnánk kivenni egy simlis tulajdonostól, miközben a szomszéd folyamatosan keresztbe akar nekünk tenni, és a család is érzelmileg zsarol minket, hogy ne költözzünk el otthonról.

Éjjel-nappal a gyár minden sarkából harsogó propaganda, szakszervezet-ellenes plakátok és kötelező jellegű, szakszervezet-ellenes röpgyűlések. Nem, ez nem Kínában, vagy a haldokló kommunista Lengyelországban történt, hanem az Egyesült Államokban, 2021-ben.