Jogállamiság, közös menekültügyi paktum, határozottabb fellépés Kína ellen – ezekről beszélt Von der Leyen az évértékelőjén

2021.09.15. 12:02

Közel egyórás évértékelő beszédet tartott Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság német elnöke. A másodjára megrendezett évértékelőn a német politikus beszélt Afganisztánról, a koronavírus-válság utáni gazdasági felállásról, illetve a jogállamiságról. Mutatjuk, mi a lényeges abból, amit von der Leyen elmondott!

Jogállamiság, közös menekültügyi paktum, határozottabb fellépés Kína ellen – ezekről beszélt Von der Leyen az évértékelőjén

Szeptember 15-én, reggel 9 órakor tartotta az Európai Bizottság német elnöke, Ursula von der Leyen második évértékelő beszédét az Európai Parlament székhelyén, Strasbourgban.

A tavalyi beszédéhez hasonlóan – amiről a tudósításunkat itt lehet elolvasni – ezúttal is a Kínából indult koronavírus-járvány volt az egyik legfontosabb téma, de a közel egyórás beszédében emellett a Bizottság elnöke beszélt az elmúlt egy évben elért eredményeiről, a jövőbeni terveiről, illetve aktuális témákról.

Von der Leyen szerint nincs még vége a járványnak

Von der Leyen beszéde elején az EU egyik alapító atyjától, Robert Schumantól idézve arról beszélt, hogy Európa csak akkor lehet sikeres, ha van lelke, eszméje és politikai akarat hozzá. A Bizottság elnöke úgy véli, az elmúlt 12 hónapban ezt az unió bebizonyította, példaként a vakcinabeszerzéseket, illetve a koronavírus-válságból való gazdasági felállást segítő koronavírus-mentőcsomagot említette.

Szerinte az EU sikere, hogy mindkettő esetében közös választ adtak: a közös vakcinabeszerzés mellett közös hitelfelvétellel próbálják enyhíteni a járvány okozta gazdasági visszaeséseket, méghozzá a Bizottság elnöke szerint sikeresen: az Európai Unióban a legnagyobb a világon az átoltottság, illetve a 19 tagállamban már idén, míg a maradék 7 tagállamban jövőre fog visszaállni a gazdaság a járvány előtti állapotra.

Ugyanakkor Von der Leyen szerint még nem dőlhetünk hátra, mivel a világon még továbbra is tombol a járvány, ami miatt fel kell gyorsítani a világon a vakcinaelosztást,

mivel a beadott vakcinák kevesebb mint egy százalékát adták be a szegény országokban.

Hogy ezt enyhítsék, a Bizottság elnöke bejelentette, hogy az eddigi 250 millió adag vakcinaadomány mellé 2022 közepéig további 200 millió adag vakcinát fog az EU adományozni a szegényebb országoknak.

Ez a kijelentés kicsit ellentmondásos von der Leyen beszédében, hiszen előtte percekig arról értekezett, hogy az Európai Unióban milyen sikeresek a oltáskampányok és lakosságarányosan az unióban a legnagyobb az átoltottság a világon.

Ugyanakkor elmondta, hogy az oltáskampányok nem állhatnak le Európában sem: az elkövetkezendő két évben 1,8 milliárd adag vakcina fog érkezni az EU-ba, hogy azok is megkaphassák a továbbra sem kötelező oltásukat, akik eddig nem tettek így, illetve akinek szükséges, egy harmadik, ismétlőoltást is beadathasson magának.

Ne engedjük, hogy a következő hullám az oltatlanok pandémiája legyen!

– summázta gondolatait a kínai koronavírus okozta járványról von der Leyen, aki ezután a tavaly felvetett egészségügyi unió idei bevezetését ígérte. 

Fotó: Philippe Buissin / © European Union 2021 – European Parliament

Új chipprogrammal és zöld befektetésekkel pörgetné fel a gazdaságot von der Leyen

A pandémia témája után a gazdasági kérdésekre tért át von der Leyen. Elmondta, hogy idén 19 tagállamban már a járvány előtti időkhöz hasonló lesz a növekedés,

míg az euróövezet kapcsán kifejtette, hogy Amerikánál és Kínánál is nagyobb lesz idén a növekedés,

bár pontos számokat nem mondott.

Ezután rátért, hogy milyen konkrét gazdasági céljai vannak az EU-nak a növekedésen kívül:

  • kifejtette, hogy fontos a digitalizáció felgyorsítása;
  • az Európai Unió a chiptermelésben világelső szeretne lenni;
  • illetve fontos a környezetvédelmi célok teljesítése, zöldgazdaságok létrehozása.

A chiptermelés kapcsán elmondta, hogy abban korábban Európa volt a világelső, azonban az utóbbi évtizedben az EU túlságosan Ázsiától függ a chiptermelés kapcsán, emiatt ezen javítani szeretne a Bizottság elnöke. 

Von der Leyen bejelentette, hogy a Bizottság ki fog dolgozni egy új javaslatot, ami segítené, hogy az EU önellátó legyen a chiptermelésben.

Ezután a Bizottság elnöke arról értekezett, hogy fontos, hogy a tagállamok összehangolják a fiskális politikájukat, ezért ismét vitát kezdeményez erről a tagállamok között. A célja az, hogy 2023-ra konszenzust alakítsanak ki a tagállamok, bár ez nem lesz könnyű feladat, hiszen míg az északi tagállamok szigorítani szeretnék a hiánnyal kapcsolatos uniós előírásokat, addig a déli tagállamok lazítani szeretnék azokat.

Von der Leyen ezután rátért a klímaváltozás kérdésére. Mint mondta, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) az új jelentése bebizonyította, hogy a klímaváltozásért az ember felelős, ugyanakkor szerinte emiatt tudunk is tenni ellene, és kell is.

Ugyanakkor a már korábban többször megismételt kijelentéseken kívül csak annyi újdonságot mondott el a Bizottság elnöke, hogy az EU további 4 milliárd euróval segítené a fejlődő országokat, hogy megküzdjenek a klímaváltozással. Szerinte ebben a gazdag országoknak, így az EU 27 tagállamának is példát kéne mutatnia a világ többi részének.

Több segély Afganisztánnak, határozottabb fellépés Kína ellen 

Beszédének vége előtt a konzervatív politikus áttért az aktuális geopolitikai kérdések vizsgálatára. Az afganisztáni tálib hatalomátvétel kapcsán kifejtette, hogy az Európai Uniónak támogatnia kell Afganisztánt, hogy megelőzzék a humanitárius válságot,

emiatt 100 millió euróra növelik az Afganisztánnak járó támogatásokat, bár arról már nem beszélt, hogy ezt pontosan ki is kapná,

hiszen jelenleg az országot a tálibok irányítják.

Az afganisztáni események rövid értékelése után a közös védelmi unió felállításának szükségességéről értekezett a német bizottsági elnök. Kifejtette, hogy korábban már voltak kísérletek a közös katonai védelem felállítására, de ezek a kísérletek elbuktak, mivel nem volt meg hozzá a kellő politikai akarat – véli.

Szerinte ezt ki kell egészíteni azzal, hogy a tagállamok titkosszolgálatai szorosabban működjenek együtt, ami az unió számára létfontosságúnak tart von der Leyen, emellett pedig szerinte a kibervédelemet is fejleszteni kéne. Ezen célokból 2022 elejére a francia soros elnökség alatt EU csúcstalálkozót szervez majd a Bizottság.

Fotó: Philippe Buissin / © European Union 2021 – European Parliament

Ezután röviden ígéretet tett, hogy több beruházást visznak a Nyugat-Balkánra, mivel „a Nyugat-Balkán jövőjébe történő befektetés befektetés az Európai Unió jövőjébe”, ugyanakkor azt már nem fejtette ki, hogy az elkövetkezendő tíz évben elég kevés esély van arra, hogy a balkáni országok közül bármelyik beléphessen az Európai Unióba, hiába lenne a balkáni országok részéről erre igény.

Von der Leyen szerint az EU-nak a kínai beruházások ellen fel kell lépnie, és emiatt egy új infrastukturális beruházási lehetőséget fog kidolgozni a Bizottság,

ami reményei szerint alternatívát jelenthetne a kínai Egy övezet, egy út programjának (ezt egyébként korábban a G7-tagállamok is bejelentették; az amerikaiak által megálmodott programot ebben a cikkünkben elemeztük ki). 

Von der Leyen emellett bejelentette, hogy a Bizottság javaslatot tesz egy új migrációs és menekültügyi paktum elfogadására,

ezzel próbálva visszaszorítani az Aljakszandr Lukasenka belarusz diktátor által indított „hibrid háborút”, majd országokat meg nem nevezve arról beszélt, hogy a migrációt nem szabad a tagállamoknak politikai célokra felhasználniuk.

Párbeszédet és fellépést ígér a jogállamiság kapcsán Von der Leyen

Beszéde végén a Bizottság által évente elkészített jogállamisági jelentéseket érintette a Bizottság elnöke.

Azt ígérte, a jövőben a jelentésben konkrét javaslatokat is megfogalmaznak majd a tagállamok számára, hogy miként lehetne javítani a jogállamiságon.

Pozitív példaként felhozta Maltát, ahol szerinte az elmúlt időszakban látni fejlődést, viszont Magyarország és Lengyelország kapcsán szerinte továbbra is visszaesés tapasztalható.

A Bizottság elnöke elmondta, a Bizottság továbbra is a „párbeszéd és a határozott fellépés kettős megközelítését” követi, amikor olyan országok jogállamisági kérdéseit vizsgálja, mint például Lengyelország, ahol szerinte a bíróságok függetlensége továbbra is veszélyben van, mivel a lengyel kormány nem hajtotta végre azokat a változtatásokat, amik miatt az Európai Unió Bírósága korábban megbüntette Varsót.

NYITÓKÉP: Ursula von der Leyen szeptember 15-én évértékelő beszéde közben, Strasbourgban. FOTÓ: Frederic Marvaux /© European Union 2021 – European Parliament

Karóczkai Balázs
Karóczkai Balázs az Azonnali újságírója

Mesterdiplomás politológus, 2019 óta újságíró. A külpolitika szenvedély, a belpolitika hobbi, a kultúra pedig kikapcsolódás.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek