A háttérben Kína és Amerika fontos háborút vívott a szomszédban

Szerző: Aradi Péter
2021.12.03. 07:29

Szijjártó Péter napok óta azzal szerepel a hírekben, hogy szerinte Magyarország ismét a nagyhatalmi játszmák színterévé vált, és arra készül, hogy a tavaszi országgyűlési választásokat nyugatról és keletről is megpróbálhatják majd befolyásolni. A kínai kormány eközben a hírek szerint a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordult egy ukrajnai ügy miatt, ami azért elég jól megmutatja, milyen is az, amikor valóban a nagyhatalmak csataterévé válik egy ország.

A háttérben Kína és Amerika fontos háborút vívott a szomszédban

Nemcsak Csernobil maradt a Szovjetunió szétesése után Ukrajnában, hanem többek között egy Motor Szics nevű hajtóműgyártó vállalat is, ami nem mellesleg

a világ egyik legnagyobb repülőgép- és helikopter-hajtóműveket gyártó cége.

A zaporizzsjai üzem a szovjet időkben egyszerűen csak Zaporozsjei Motorgyár néven működött, 1995-ben nevezték át, akkor kapta a Motor Szics nevet. Itt gyártják többek között a D-18T hajtóművet, amit hatalmas orosz teherszállítógépekhez, valamint a D-435-öt, amit utasszállítókhoz és egyéb személyszállítókhoz használnak.

A Motor Szics által gyártott helikoptermotorok egyes változatait pedig még legalább 15 másik országban,

köztük az Egyesült Államokban és Indiában is vásárolják.

Megjelentek a kínaiak

Ahogy az orosz kormánypárti Russia Today a napokban megírta, kínai befektetők egy csoportja 4,5 milliárd dolláros kártérítést követel Kijevtől a hágai Nemzetközi Bíróságon, miután szerintük Ukrajna megsértette a velük kötött kétoldalú befektetési megállapodást. Mint mondják, az ukrán hatóságok nemcsak tisztességtelenül bántak velük, hanem illegális eszközök bevetésétől sem riadnak vissza, hogy keresztbe tegyenek nekik, ezzel pedig mindkét félnek jelentős veszteségeket okoznak.

Az RT-ről persze nem árt tudni, hogy az orosz állam finanszírozza, célja, hogy világpolitikai kérdésekben az orosz narratívát tolmácsolja, aminek nem egyszer része volt már az is, hogy lejárassák Ukrajnát. 2014-ben például nemzetközi botrány lett abból, hogy az egyik a televíziónál dolgozó amerikai hírbemondó azért mondott fel, mert az orosz álláspontot kellett volna előadnia a Krím elfoglalásáról. Most viszont a hír igaznak tűnik, mivel más, független forrásokból is meg lehet erősíteni.

Azután, hogy Ukrajna kapcsolata megromlott az oroszokkal, Kína lett az ország legfontosabb kereskedelmi partnere. A kínaiak állítólag már 2009-ben kinézték maguknak a Motor Szicset, aminek 2014-ig, a Krím-félsziget annektálásáig Oroszország volt a legfontosabb megrendelője. Miután az oroszoknak már nem adhattak el semmit, a motorgyár viszonylag hamar nehéz helyzetbe került, úgyhogy

mindkét félnek kapóra jött, hogy kicsit szorosabbra fűzzék a kapcsolatot.

Ahogy a Printnek nyilatkozó szakértők is mondják, bár a kínaiak szeretik azt kommunikálni, hogy a vadászgépek fejlesztésével is remekül haladnak, ez egyáltalán nem biztos, hogy igaz is. A hajtóművek a repülők legnehezebben kifejleszthető alkatrészei, ebben pedig a kínaiak továbbra is az oroszoktól függnek. Az országnak ezért kulcsfontosságú volt, hogy megszerezzen egy jól működő hajtóműgyárat.

Folyik a harc a technológiáért

Folyik a harc a technológiáért

Fotó: pixabay.com / emkanicepic

Elkezdtek bevásárolni

A Motor Szics és a Beijing Skyrizon Aviation kapcsolata 2015 elején szökkent szárba, a két fél állítólag egy olyan együttműködési megállapodást kötött, miszerint az ukrán óriáscég 100 millió dolláros kölcsönt kap, ha a gyáruk egy részét (ezzel pedig a hajtóműgyártáshoz szükséges technológiát is) átköltöztetik Kínába.

A csavar a dologban az volt, hogy a hitelt a kínai fejlesztési bank biztosította volna, ami azt jelentette, hogy ha a Skyrizonnal bármi történt volna, mondjuk váratlanul csődbe megy, akkor

a kínai kormány ellenőrzést szerezhetett volna az ukrán vállalat felett.

2016-ban aztán a Szics igazgatótanácsának elnöke újabb megállapodást írt alá, ami szerint a kínaiak kezébe kerül a cég 56 százaléka. Az ügyet a kínai csoport részéről egyébként az a Wang Jing intézte, aki azzal vált ismerté, hogy Nicaragua „kettévágásával” szeretne riválist állítani a Panana-csatornának. Az 50 milliárd dollárra tervezett beruházásról azóta se tudni sokat.

Nem nézték jó szemmel

Ez a lépés már sok volt az amerikaiaknak. Washington úgy látta, ha Peking hozzáfér a katonai repülőgépek fejlesztéséhez szükséges technológiához, az biztonsági fenyegetést jelent a térségben lévő szövetségeseire, például Japánra. A Nikkei egyébként azt is felveti, hogy mivel az utóbbi időben sokat javultak az orosz-kínai kapcsolatok, és látványosan rosszabb az amerikai-kínai viszony, valamiféleképp Moszkvának is köze van az ügylethez.

A kínai felvásárlás 2016-ban váratlanul megfeneklett,

egy ideig nem érkeztek hírek. 2018 elején aztán kiderült, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat vizsgálatot indított a Motor Szics ellen azzal a váddal, hogy a cég berendezéseit kiviszik az országból.

2021 januárjára odáig jutott a dolog, hogy Kijev szankciókat vezetett be a kínai befektetők ellen. Idén márciusban a kijevi bíróság lefoglaltatta a repülőipari vállalat teljes vagyonát és valamennyi részvényét, Vologyimir Zelenszkij pedig nem sokkal később bejelentette, hogy elrendelte a cég államosítását.

„A Motor Szics vállalat visszakerül az ukrán néphez” – mondta Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács vezetője.

A csatát megnyerték

A dologhoz nyilván az is kellett, hogy 2019-ben az Egyesült Államok John Bolton akkori nemzetbiztonsági tanácsadót Kijevbe küldte, hogy tárgyaljon az üzletről, és az sem elhanyagolható, hogy az Amerikai Védelmi Minisztérium idén márciusban

125 millió dolláros katonai támogatást jelentett be Ukrajnának,

és további 150 milliót biztosít az országnak, ha jól haladnak a védelmi reformokkal.

Az utolsó, szeptemberi hírek szerint, Washington végül majdnem 400 millió dollár katonai segélyt küldene az országba. 250 millió dollárt az amerikai védelmi minisztérium költségvetéséből irányoznak elő, 141,4 millió dollárt pedig a külügyminisztérium büdzséjéből.

A segély haditechnikai eszközök és hadfelszerelések beszerzésére, valamint olyan szolgáltatásokra fordítható, amik erősítik az ukrán hadsereg védelmi képességét.

„Ez a katonai támogatás komoly hozzájárulást jelent az európai és az euroatlanti biztonság megerősítéséhez, valamint

országaink stratégiai partnerségéről tanúskodik az orosz agresszió elleni harchoz”

 – írta az ukrán nagykövetség.

Az oroszok azóta megkezdték a csapatösszevonásokat a határ körül.

NYITÓKÉP: pixabay.com / maja7777

Aradi Péter
Aradi Péter Az Azonnali újságírója

Szeret futni, írni, olvasni, utazni. Mindenhol és mindenben leginkább az érdekli, ami így vagy úgy, de nagyon csúnyán elromlott.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek