Kína és India régóta vitatkozik azon, hogy kihez tartozik a Himaláján található Akszai Csin-fennsík. Legutóbb az indiaiak 50 ezer katonát vezényeltek a körzetbe. De miért ilyen fontos ez a terüle, mit akarhat ott India? És készek lennének háborúzni is a területért a világ legnépesebb államainak vezetői? Szakértőkkel jártunk utána!

A nyugat-balkáni országok uniós csatlakozása több mint két évtizede húzódik, az EU állandóan későbbre tolja az erre kijelölt dátumot, a legesélyesebb országként Montenegrót emlegetik. Van-e rá esély, hogy a legújabban beígért 2024-ben megtörjön az európai bővítés fásultsága? Egyáltalán milyen következményei lehetnek, ha ez nem sikerül?

A Putyint évekig kritizáló amerikai liberális médiában most csak halkan zümmög a méltatlankodás, a republikánus ellenzék azonban lecsapott. A hirtelen bideni fordulat mögött elsősorban Jake Sullivant, az elnök régi segítőjét kell sejtenünk, aki immár nem szeretne visszatérni a klasszikus neoliberális külpolitikához, úgy, mint például Blinken külügyminiszter. Csakhogy ennek ára lehet, nem is kicsi.

A gazdag és demokratikus nyugati államokat összefogó G7-csoport a kínai Egy övezet, egy út kezdeményezéssel szemben alternatívát nyújtó, ígéretük szerint átláthatóbb támogatási rendszerrel segítené a feltörekvő államokat. De miért most álltak csak elő az ötlettel? Letörheti-e ez a kínai lendületet? Ki járhat jól a kezdeményezéssel? Elmagyarázzuk!

Orbán Viktor újságírói kérdésre azt mondta a NATO csúcstalálkozóján: ő 26 évet élt hidegháborúban, ezért higgye el neki mindenki, nem jó dolog az.

Egyre nagyobb diplomáciai bonyodalmat okoz az ukrán válogatott EB-meze: az oroszok hivatalosan is panaszt nyújtottak be az UEFA-nál, amiért a mezen úgy szerepel Ukrajna térképe, hogy az tartalmazza a Krím-félszigetet is.

Az EB-n résztvevő korábbi posztszovjet ország mezére rákerült Ukrajna térképe, méghozzá az oroszok által megszállt Krímmel és Donbasszal együtt. Az oroszok szerint ez provokáció.