Egy friss román közvélemény-kutatás szerint Oroszország és Magyarország célja az, hogy a román állam gyenge legyen, a románok kétharmada pedig Erdély elvesztésétől tart. Egy kolozsvári szociológus viszont azt mondja: a felmérést egy román szélsőjobboldalhoz köthető intézet készítette, a magyarellenességet vizsgáló egyéb kutatások nem ilyen képet mutatnak.

Az Economist Intelligence Unit nemrég közölt egy tanulmányt, miszerint Oroszország és Kína célja a vakcináikkal a geopolitikai érdekeik maximalizálása, és jelenleg ezzel nagyon jól is áll a két ország. De pontosan hogyan lehet a vakcinákat felhasználni geopolitikai fegyverként? Mik az elsődleges céljaik velük? És beszállt-e a nyugat is a vakcinadiplomáciába? Utánajártunk!

Hét eleje óta azon spekulál az exjugoszláv országok sajtója, hogy vajon tényleg létezik-e egy olyan informális dokumentum, amelyben médiaértesülések szerint Janez Janša szlovén kormányfő a balkáni határok átszabását javasolja, a nagyszerb-nagyhorvát-nagyalbán nacionalista tervekkel való teljes összhangban. A pletykák szerint Orbán Viktornak is köze lehet az akcióhoz, a szlovénok szerint ezzel csak őket járatják le, de van, aki szerint orosz provokáció lehet az egész mögött. Egy állítólagos dokumentum közben kiszivárgott: mutatjuk, mi van benne!

Ez sokak szerint a hidegháború kezdetét is jelentette. Az ebben használt „vasfüggöny” kifejezés a Szovjetunió által megszállt területek határzárára, és a kelet-nyugati világ között feszülő ideológiai ellentétre egyaránt utalt. De honnan származik ez a név?

Hiába tartják orosz bábállamnak, a nemzetközi jogilag még mindig Moldova részének számító Transznisztria gazdasága 2014 óta az addigi orosz orientáltságtól elfordult az európai uniós felé, mostanra külkereskedelmének tekintélyes részét az EU-val bonyolítja le. Tiraszpol minden lehetőséget, még a koronavírus-járványt is felhasználta gazdasági pozícióinak erősítésére.

A hivatalos román történetírás előtt még hosszú út áll, hogy a mítoszait lerombolva tárgyilagosan szemlélje a múltat. Ott ugyanis az a mainstream történelemszemlélet, amit Kásler Miklósék kultúrkampfja annyira erőltet itthon. A Trianonról szóló gigakötet ennek díszpéldánya. Elolvastuk!

1991. január 17-én vette kezdetét a hidegháborút követő évek egyik legnagyobb nemzetközi konfliktusa, az Öböl-háború. Valójában már egy évvel korábban megindult, amikor Szaddám Huszein csapatai megszállták az olajban gazdag Kuvaitot. Ez a háború – amiben a közel-keleti béke helyreállítását célzó USA egy hónap alatt visszaszorította az irakiakat – nemcsak azért volt fontos, mert megágyazott a 21. századi baljós folyamatoknak, de a hadviselés és a háború fogalma is jelentős változáson esett át.

Azzal, hogy a moldovai elnökválasztáson nyugatbarát, a román kormányzattal jó viszonyt ápoló jelöltet választottak az állam élére, ismét felmerült a román-moldáv egyesülés lehetősége. De eleve: micsoda Moldova? Hogyan jött létre, kik lakják? És mennyi esélye van a román és a moldáv állam egyesülésének? Magyar és román szakértőkkel jártuk körbe.