Egy friss román közvélemény-kutatás szerint Oroszország és Magyarország célja az, hogy a román állam gyenge legyen, a románok kétharmada pedig Erdély elvesztésétől tart. Egy kolozsvári szociológus viszont azt mondja: a felmérést egy román szélsőjobboldalhoz köthető intézet készítette, a magyarellenességet vizsgáló egyéb kutatások nem ilyen képet mutatnak.
A magyar sajtóban is megjelent a hír, hogy egy friss román közvélemény-kutatás szerint
Április végén ugyanis a román titkosszolgálatokhoz köthető Stratégiai Kommunikációt és Információs Háborút Vizsgáló Laboratórium (LARICS) egy közvélemény-kutatást végzett el a Politikatudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetével (ISPRI) partnerségben. A megrendelők nemzetközi gigakonszernek voltak: a DAMEN hajógyár, a Lockheed Martin védelmi- és repülőgépgyártó, valamint a brit-svéd AstraZeneca gyógyszergyártó.
A LARICS által végzett kutatás reprezentatív: az ország összes megyéjéből összesen 1000 főt kerestek meg telefonos lekérdezéssel, ügyelve a nemi, foglalkozási és iskolázottsági bontásra is. A felmérés hibahatára 3 százalékos, megbízhatósága pedig 95 százalékos, a felmérést utólag a Nemzeti Statisztikai Hivatallal (a román KSH) is leellenőriztették.
Mivel a kutatást végző intézet, a LARICS leginkább biztonságpolitikával foglalkozik, ezért
A legelső kérdés arra vonatkozott, hogy Románia a nemzetközi porondon mikor volt a legnagyobb biztonságban: a válaszadók nagy többsége, 43 százalékuk szerint az állam 2004, vagyis a NATO-hoz való csatlakozás óta védett leginkább egy külföldi agresszióval szemben. Érdekes, hogy
Nem sokat változott a korábbi felmérésekhez képest a román társadalom bizalmi indexe: 72 százalékuk szerint a hadsereg jól végzi a munkáját, míg 25 százalékuk szerint nem. A jól végzi a munkáját azt is jelentheti, hogy ebben az intézményben bíznak leginkább. A második a román ortodox egyház (BOR), amely a válaszadók 58 százaléka szerint jól működik, míg 41 százalékuk szerint nem.
De vizsgálták különböző állam- és kormányfők nemzetközi szereplését is, ahol arra kérdeztek rá, hogy az illető inkább a béke, vagy a háború embere. A legbékésebb államfőnek Emmanuel Macron francia elnököt (82 százalék) tartották, őt közvetlenül a román államelnök, az erdélyi szász származású Klaus Johannis követi (79 százalék). A háború emberének az orosz elnököt, Vlagyimir Putyint (63 százalék) és a korábbi amerikai elnököt, Donald Trumpot (56 százalék) tartották.
Egy külföldi agresszió esetén a megkérdezettek 73 százaléka szerint senki sem segítene Románián, míg 66 százalékuk szerint a NATO. Ennél a kérdésnél több választ is lehetett jelölni.
A megkérdezettek 64 százaléka úgy véli, hogy Magyarország jogtalanul avatkozik bele a román belügyekbe – nincs pontosítva, hogy hogyan – és ennél két százalékponttal többen, vagyis
Ugyanakkor a megkérdezettek azt látják, hogy legkevésbé Magyarország (19 százalék) és Oroszország (16 százalék) érdeke az, hogy Románia erős szomszéd legyen, míg egy gyenge román államot a megkérdezettek szerint az oroszok (82 százalék), illetve a magyarok (79 százalék) látnának szívesen.
A felmérésben ugyanakkor nemcsak állambiztonságot érintő kérdésekre, hanem a koronavírus-járványra is rákérdeztek.
Romániában eleve csak az EMA által engedélyezett, közös EU-s vakcinabeszerzés oltásait használják, így talán nem meglepő, hogy a románok 45 százaléka a Pfizerben bízik. A megkérdezettek 22 százaléka viszont nem tud semmit a vakcinákról. A kínai vakcinákban 1,6, az orosz Szputnyikban pedig 3,3 százalékuk bízik.
Települési bontásban mutatkozik meg igazán az oltás elutasítottsága: a felmérés szerint a vidéki lakosság 40 százaléka biztosan nem akarja beoltatni magát.
Szélsőséges román nacionalizmus és SRI-kapcsolatok
A közvélemény-kutatás eredményeivel kapcsolatban megkerestük Kiss Tamás kolozsvári szociológust, aki a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (ISPMN) munkatársa. Kiss elmondta, hogy óvatosan kell kezelni az eredményeket, mivel a
Elmesélte, hogy a kutatócsapat szellemi atyja azon Ilie Bădescu volt, aki az 1989 előtti Ceaușescu-rendszerben kidolgozta a román protokronizmus elméletét. Ez nagy vonalakban arról szól, hogy a periférián levő Románia hogyan előzte meg voltaképpen a centrumot (ezen elmélet szerint a románok gyártottak repülőt először, a románoknál volt a felvilágosodás korábban és ehhez hasonlók). Ilie Bădescu tanítványai pedig továbbvitték ezt a
– mondja Kiss. A szociológus azért is látja problémásnak a közvélemény-kutatás eredményeit, mert szerinte a kérdéseket „sugalmazóan is fel lehet tenni”. Azt mondja, ismerni kellene a teljes kérdőívet ahhoz, hogy az eredmények valóban elemezhetőek legyenek.
Ezzel szemben a saját kutatásukat hozta fel, amely szerint
Elmondta, hogy Románia sokkal lazábban kezeli ezt a kérdést, nem úgy, mint „Szlovákiában vagy Ukrajnában, ahol felmerülnek komoly félelmek az állami szuverenitással kapcsolatban”. Kiss szerint azért is lehet ilyen a román álláspont, mert „Románia egy konszolidált nemzetállam”.
Szerinte a magyarellenesség sokkal inkább nyelvi kérdéssé redukálódott: a kizárólagos románnyelvűség szemlélete van jelen a román közgondolkodásban. Elmondta: a saját vizsgálataik azt mutatják, hogy a magyarokkal szembeni egyéni diszkrimináció – például magyar szomszéd, munkatárs, barát, családtag, stb. – egyre elfogadottabb a románok között. „A magyar kérdés egyre kevésbé biztonságpolitikai kérdés, szöges ellentétben azzal, amit a LARICS mutat.
illetve a már meglévő kisebbségi nyelvi jogoknak nagy az elutasítottsága.” A kolozsvári szociológus zárásként elmondta, hogy nem tartja reálisnak ezeket a félelmeket. Szerinte nem igaz, hogy a román népesség kétharmada attól rettegne, hogy Magyarország elcsatolja Erdélyt.
NYITÓKÉP: Fortepan / Dobóczi Zsolt
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.