+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Antal Róbert-István
2021. május 9. vasárnap, 08:10
Egy friss román közvélemény-kutatás szerint Oroszország és Magyarország célja az, hogy a román állam gyenge legyen, a románok kétharmada pedig Erdély elvesztésétől tart. Egy kolozsvári szociológus viszont azt mondja: a felmérést egy román szélsőjobboldalhoz köthető intézet készítette, a magyarellenességet vizsgáló egyéb kutatások nem ilyen képet mutatnak.

A magyar sajtóban is megjelent a hír, hogy egy friss román közvélemény-kutatás szerint

 

a románok kétharmada attól retteg, hogy Magyarország el akarja szakítani Erdélyt.

 

Április végén ugyanis a román titkosszolgálatokhoz köthető Stratégiai Kommunikációt és Információs Háborút Vizsgáló Laboratórium (LARICS) egy közvélemény-kutatást végzett el a Politikatudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetével (ISPRI) partnerségben. A megrendelők nemzetközi gigakonszernek voltak: a DAMEN hajógyár, a Lockheed Martin védelmi- és repülőgépgyártó, valamint a brit-svéd AstraZeneca gyógyszergyártó.

 

A LARICS által végzett kutatás reprezentatív: az ország összes megyéjéből összesen 1000 főt kerestek meg telefonos lekérdezéssel, ügyelve a nemi, foglalkozási és iskolázottsági bontásra is. A felmérés hibahatára 3 százalékos, megbízhatósága pedig 95 százalékos, a felmérést utólag a Nemzeti Statisztikai Hivatallal (a román KSH) is leellenőriztették.

 

A KUTATÁS ISMERTETÉSE A KUTATÓINTÉZETBEN.

 

Mivel a kutatást végző intézet, a LARICS leginkább biztonságpolitikával foglalkozik, ezért

 

a felmérésben is a román lakosság személyes és állambiztonsági érzetére kérdeztek rá.

 

A legelső kérdés arra vonatkozott, hogy Románia a nemzetközi porondon mikor volt a legnagyobb biztonságban: a válaszadók nagy többsége, 43 százalékuk szerint az állam 2004, vagyis a NATO-hoz való csatlakozás óta védett leginkább egy külföldi agresszióval szemben. Érdekes, hogy

 

ezt az 1945-89 közötti korszak követi, a válaszadók 37 százaléka szerint Románia a kommunista korszakban volt igazán biztonságban.

 

Nem sokat változott a korábbi felmérésekhez képest a román társadalom bizalmi indexe: 72 százalékuk szerint a hadsereg jól végzi a munkáját, míg 25 százalékuk szerint nem. A jól végzi a munkáját azt is jelentheti, hogy ebben az intézményben bíznak leginkább. A második a román ortodox egyház (BOR), amely a válaszadók 58 százaléka szerint jól működik, míg 41 százalékuk szerint nem.

 

De vizsgálták különböző állam- és kormányfők nemzetközi szereplését is, ahol arra kérdeztek rá, hogy az illető inkább a béke, vagy a háború embere. A legbékésebb államfőnek Emmanuel Macron francia elnököt (82 százalék) tartották, őt közvetlenül a román államelnök, az erdélyi szász származású Klaus Johannis követi (79 százalék). A háború emberének az orosz elnököt, Vlagyimir Putyint (63 százalék) és a korábbi amerikai elnököt, Donald Trumpot (56 százalék) tartották.

 

Orbán Viktort a román megkérdezettek 47 százaléka a béke emberének, 40 százaléka a háború emberének tartotta.

 

Egy külföldi agresszió esetén a megkérdezettek 73 százaléka szerint senki sem segítene Románián, míg 66 százalékuk szerint a NATO. Ennél a kérdésnél több választ is lehetett jelölni.

 

A megkérdezettek 64 százaléka úgy véli, hogy Magyarország jogtalanul avatkozik bele a román belügyekbe – nincs pontosítva, hogy hogyan – és ennél két százalékponttal többen, vagyis

 

66 százalékuk gondolja azt, hogy Magyarország célja az, hogy elcsatolja Erdélyt.

 

MAGYARORSZÁG JOGSZERŰTLENÜL AVATKOZIK BE A ROMÁN BELÜGYEKBE, ÁLLÍTJA ESZERINT A ROMÁNOK NAGY RÉSZE. FOTÓ: LARICS-KUTATÁS

 

Ugyanakkor a megkérdezettek azt látják, hogy legkevésbé Magyarország (19 százalék) és Oroszország (16 százalék) érdeke az, hogy Románia erős szomszéd legyen, míg egy gyenge román államot a megkérdezettek szerint az oroszok (82 százalék), illetve a magyarok (79 százalék) látnának szívesen.

 

A LEGTÖBBEN NEM OLTAKOZNÁNAK ROMÁNIÁBAN. FOTÓ: LARICS-KUTATÁS.

 

A felmérésben ugyanakkor nemcsak állambiztonságot érintő kérdésekre, hanem a koronavírus-járványra is rákérdeztek.

 

Például a megkérdezettek 33 százaléka biztosan nem oltakozna, 27 százalékuk még gondolkodik, 20 százalékuk beoltaná, 20 százalékuk pedig már beoltotta magát.

 

Romániában eleve csak az EMA által engedélyezett, közös EU-s vakcinabeszerzés oltásait használják, így talán nem meglepő, hogy a románok 45 százaléka a Pfizerben bízik. A megkérdezettek 22 százaléka viszont nem tud semmit a vakcinákról. A kínai vakcinákban 1,6, az orosz Szputnyikban pedig 3,3 százalékuk bízik.

 

A PFIZER/BIONTECH-VAKCINA A ROMÁNOK KEDVENCE. FOTÓ: LARICS-KUTATÁS.

 

Települési bontásban mutatkozik meg igazán az oltás elutasítottsága: a felmérés szerint a vidéki lakosság 40 százaléka biztosan nem akarja beoltatni magát.

 

Szélsőséges román nacionalizmus és SRI-kapcsolatok

 

A közvélemény-kutatás eredményeivel kapcsolatban megkerestük Kiss Tamás kolozsvári szociológust, aki a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (ISPMN) munkatársa. Kiss elmondta, hogy óvatosan kell kezelni az eredményeket, mivel a

 

„LARICS a Román Akadémiához kapcsolódó, szélsőjobboldali, geopolitikával foglalkozó, szélsőségesen orosz- és magyarellenes társaság”.

 

Elmesélte, hogy a kutatócsapat szellemi atyja azon Ilie Bădescu volt, aki az 1989 előtti Ceaușescu-rendszerben kidolgozta a román protokronizmus elméletét. Ez nagy vonalakban arról szól, hogy a periférián levő Románia hogyan előzte meg voltaképpen a centrumot (ezen elmélet szerint a románok gyártottak repülőt először, a románoknál volt a felvilágosodás korábban és ehhez hasonlók). Ilie Bădescu tanítványai pedig továbbvitték ezt a

 

geopolitikai gondolkodást, keverve a szélsőséges román nacionalizmussal és SRI-s kapcsolatokkal

 

– mondja Kiss. A szociológus azért is látja problémásnak a közvélemény-kutatás eredményeit, mert szerinte a kérdéseket „sugalmazóan is fel lehet tenni”. Azt mondja, ismerni kellene a teljes kérdőívet ahhoz, hogy az eredmények valóban elemezhetőek legyenek.

 

Ezzel szemben a saját kutatásukat hozta fel, amely szerint

 

a romániai magyarellenesség nem biztonságpolitikai kérdésként jelenik meg.

 

Elmondta, hogy Románia sokkal lazábban kezeli ezt a kérdést, nem úgy, mint „Szlovákiában vagy Ukrajnában, ahol felmerülnek komoly félelmek az állami szuverenitással kapcsolatban”. Kiss szerint azért is lehet ilyen a román álláspont, mert „Románia egy konszolidált nemzetállam”.

 

A szociológus szerint az országban van idegen- és magyarellenesség, „de az nem úgy néz ki, hogy az ország területi szuverenitásának a sérülésétől tartanának”.

 

Szerinte a magyarellenesség sokkal inkább nyelvi kérdéssé redukálódott: a kizárólagos románnyelvűség szemlélete van jelen a román közgondolkodásban. Elmondta: a saját vizsgálataik azt mutatják, hogy a magyarokkal szembeni egyéni diszkrimináció – például magyar szomszéd, munkatárs, barát, családtag, stb. – egyre elfogadottabb a románok között. „A magyar kérdés egyre kevésbé biztonságpolitikai kérdés, szöges ellentétben azzal, amit a LARICS mutat.

 

Sokkal inkább a magyar nyelvhasználat zavarja a románokat,

 

illetve a már meglévő kisebbségi nyelvi jogoknak nagy az elutasítottsága.” A kolozsvári szociológus zárásként elmondta, hogy nem tartja reálisnak ezeket a félelmeket. Szerinte nem igaz, hogy a román népesség kétharmada attól rettegne, hogy Magyarország elcsatolja Erdélyt.

 

NYITÓKÉP: Fortepan / Dobóczi Zsolt

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Palocsai Béla erről a Facebook-sztorijában posztolt a németekkel vívott történelmi 2-2-es döntetlen után.

Boris Palmer, Tübingen zöld polgármestere megint szembemegy a fősodrattal, és feltett pár kérdést a német-magyar focimeccs kapcsán.

Aki minőségi németezésre várt a meccs előtt, az ezt előbb kapja meg Svájcból, mint a magyar kormánypárt környékéről.

A Momentum így több jelöltjét is visszahúzva sorol be a például jobbikos Brenner Koloman, Csányi Tamás vagy Ander Balázs mögé, míg a Jobbik a Momentum által indított Szabó Szabolcsot vagy Szecsődi Andreát támogatja.

Közel 3 és fél évig tartották őket fogva, amiért megszervezték a spanyol kormány és legfelsőbb bíróság szerint illegális és alkotmányellenes függetlenségi népszavazást 2017-ben.

Bárki bármilyen ötletet bedobhat, és még egy
kis pénzt is kaphat érte.

A szocdemek bizakodóak: szerintük átmegy. A PNL belső harcai akár kapóra is jöhetnek.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás