+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Antal Róbert-István
2020. december 2. szerda, 15:18
Románia vasárnap választ: kijöttek az utolsó közvélemény-kutatások, és még mindig a Johannis elnök által támogatott, kormányzó nemzeti liberális PNL-t mérték az első helyre. Az, hogy Ludovic Orban kivel folytatja, az Azonnalinak nyilatkozó bukaresti politológus szerint azon múlik, hányan mennek el szavazni.

 A december 6-i romániai parlamenti választások előtti utolsó reprezentatív közvélemény-kutatások jelentek meg szerda délelőtt: a szociáldemokrata párthoz közeli IMAS és a független IRSOP készítette őket. Mindkét szervezet hasonló módszertannal dolgozott: ezer, 18 éven felüli román állampolgárt kérdezett meg telefonon, mindkét cég 3 százalékpontos hibahatárral számol.

 

Az IMAS felmérése szerint a kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatottsága csökken.

 

A 2020 januári 47 százalékos támogatottságukhoz képest a PNL-re most csak a megkérdezettek 28 százaléka voksolna. Ellenfelükre, a posztkommunista-nacionalista Szociáldemokrata Pártra (PSD) a válaszadók 23,6 százaléka voksolna, amely enyhe emelkedést mutat az egy hónappal ezelőtti adathoz képest.

 

A PSD-KÖZELI IMAS FRISS KUTATÁSA A 2019 NOVEMBERE ÉS 2020 NOVEMBERE KÖZÖTTI EREDMÉNYEKKEL. FOTÓ: EUROPA.FM

 

A liberális-technokrata USR-PLUS úgy látszik, hogy nem tud kimozdulni a 20 százalék környékéről. Míg októberben 20 százalékot kaptak volna, most már csak 18 százalékra mérték őket. Victor Ponta szocdem volt kormányfő Pro Romania nevű, a liberális ALDE nevű törpepártot magába olvasztó formációja 9 százalékra számíthat.

 

Az IMAS szerint Traian Băsescu volt államfő nacionalista-konzervatív kispártja, a PMP és

 

az erdélyi magyarok egy részének érdekképviselete szerve, az RMDSZ sem érné el a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékot.

 

A PMP-t 4,6, az RMDSZ-t 4,7 százalékra mérte az IMAS. Igaz, az RMDSZ-nek nincs szüksége az országos 5 százalékos küszöb elérésére ahhoz, hogy bejusson a bukaresti parlamentbe. Neki ehhez kisebbségi pártként az is elég, ha négy megyében megszerzi a voksok legalább 20 százalékát, ez pedig csukott szemmel is sikerülne nekik.

 

NEHÉZ IDŐKBEN A BIZTONSÁG A LEGFONTOSABB, ÁLLÍTJA ÓRIÁSPLAKÁTJÁN CSOMA BOTOND, AZ RMDSZ KOLOZSVÁRI PARLAMENTI KÉPVISELŐJELÖLTJE. FOTÓ: FB

 

Némileg más számokat publikált az IRSOP, azonban a fő tendencia itt is érvényesül: vagyis az, hogy a kormányzó nemzeti liberálisok támogatottsága csökken. Az IRSOP kutatása azt mutatja, hogy a megkérdezettek 33 százaléka voksolna a kormányzó PNL-re.

 

Meglepő, hogy a szociáldemokraták csak három százalékponttal maradnak el a PNL mögött, vagyis eszerint a PSD támogatottsága 30 százalékos.

 

A liberális-technokrata USR-PLUS-nak majdnem ugyanannyit mértek, mint a másik közvéleménykutató cég: 17 százalékot. Ezen cég szerint az RMDSZ éppen átmenne az 5 százalékos küszöbön, míg Băsescu PMP-je nem. Az IRSOP viszont nemcsak a pártpreferenciákat kérdezte, hanem a választási részvételi hajlamot is. Itt némileg rosszul áll a PNL: részvételüket biztosra ígérők inkább szociáldemokrata szavazók.

 

A kutatás során a romániai általános közérzetről is érdeklődtek, valamint arról, hogy mit gondolnak, milyen irányba tart az ország. Az optimisták inkább jobboldali, PNL- vagy USR PLUS-szavazók, míg a pesszimisták, akik szerint nem jó irányba tart Románia, inkább PSD-sek.

 

NEM, ITT NEM A PSD-AKTIVISTÁK OSZTANAK KRUMPLIT, HANEM ŐK VÁSÁROLNAK, HOGY EZT KIHASZNÁLVA SZÓBA ELEGYEDHESSENEK AZ ÁRUSOKKAL ÉS A TÖBBI VÁSÁRLÓVAL EZEN A JÁSZVÁSÁR KÖRNYÉKI PIACON. FOTÓ: PSD / FACEBOOK

 

Miért van ez így?

 

A PNL népszerűségének csökkenése azért fontos hír, mert a következő román kormány összetétele nagyban múlhat azon, mekkorát nyer vasárnap Ludovic Orban miniszterelnök pártja. Orban előzetesen annyit mondott: koalíciós partnerként az USR PLUS, a PMP és az RMDSZ jöhet szóba. Ha a PNL nagyot nyer, nem biztos, hogy kelleni fog neki az USR PLUS. Dan Barna, az USR PLUS társelnöke az Azonnalinak adott interjújában is célzott arra, hogy ők arra készülnek, hogy kormányozni fognak.

 

Az Azonnali ezzel kapcsolatban megkereste Claudiu Tufișt, a Bukaresti Egyetem politológusát, aki a PNL népszerűségvesztését a leghétköznapibb tényezővel magyarázta: a kormányzás erodálódásával. Szerinte ehhez még a koronavírus-járvány nem megfelelő kezelése is hozzájárult, valamint a PNL-hez köthető botrányokat is számításba kell venni:

 

„a szavazók nem felejtik el a PNL-be átiratkozott szociáldemokratákat”.

 

Tufiș ezeket a szavazókat a PNL ideológiai szavazóinak tartja, akiknek kínos lenne volt baloldaliakra szavazni. A leendő, PNL-vezette román kormánykoalíció összetétele Tufiș szerint a választási részvételen múlik. Ha az alacsony lesz, a kisebb pártok közül Băsescu PMP-je is bejutna a parlamentbe és tárgyaló tényezővé válhat. Viszont magas részvétel esetén Tufiș már nem látja bent a parlamentben a PMP-t.

 

Tufiș, Klaus Johannis jobbközép államelnök óhajával összhangban kétpárti, azaz a nemzeti liberális PNL és technokrata-liberális USR-PLUS alkotta koalíciót jósol.

 

A kisebb pártokkal való koalíciós tárgyalások során az USR PLUS gátolhatja meg a PMP kormányzati részvételét, mivel „az USR-sek utálják azt, amit a PMP képvisel: a harminc éve zajló zárt ajtók mögötti politizálást, az egyezkedést, meg ne felejtsük el Băsescu személyét sem, az USR-sek nem szimpatizálnak Băsescuval”. Az RMDSZ részvétele egy leendő kormányban pedig csak és kizárólag a PNL-től függ, mondta Tufiș.

 

NYOMÁS SZAVAZNI, KÉRIK BUKARESTBEN AZ USR PLUS AKTIVISTÁI. FOTÓ: FB

 

Hogy lesznek-e meglepetések a vasárnapi választáson, vagyis hogy például a román kamuzöldek (PER) bejutnak-e a parlamentbe, azt Tufiș nem látta lehetségesnek. Szerinte az a tény, hogy a pártot megszállták olyan volt szocdemek, akik már a PSD-nek is kínosak voltak, nem épp a PER mellett szól, és még inkább eltávolítja az esetleges szavazókat a kínjában oltásellenességgel és maszktagadással is operáló párttól..

 

NYITÓKÉP: Johannis elnök december 1-jén beszédet mond. Fotó: PNL

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ha nem nő meg az AstraZeneca vakcina elfogadottsága, kérdéses, hogy Németországban tartható lesz-e az oltási kampány menetrendje.

Ameddig nincs erős bizonyíték az iskolabezárások jótékony járványügyi hatására, nyitva kellene lenniük.

Az 1703-ban alapított Wiener Zeitungban kötelező jelleggel állami és gazdasági hirdetmények is megjelennek. Ennek vetnének véget.

Akik tavaly lettek nagykorúak és a járvány miatt lemaradtak erről, azok idén csaphatnak le ezekre.

Perón úgy foglalta össze karrierjét, hogy első elnökségét az apáknak, a másodikat az anyáknak, a harmadikat pedig a gyermekeiknek köszönheti.

Korábban egyszer már elkezdték a tanügyi alkalmazottak beoltását, de mivel kevés oltóanyag érkezett, ezért le kellett állítani a projektet. Most nagyon belehúznának.

A parlament nemzetbiztonsági bizottságát elnöklő jobbikos Stummer János azt állítja: titkos alagutat építtetne magának Orbán Viktor a Puskás-stadionba. A kormányzat szerint ez nem teljesen van így.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

Twitter megosztás Google+ megosztás