Annak ellenére, hogy egy mindössze 1,9 milliós országról beszélhetünk, Észak-Írországot kifejezetten nagy figyelem övezi mostanság: a május 5-i választás után ugyanis nehezen tud dűlőre jutni a leendő kormányt vezető nacionalista Sinn Féin és az unionista DUP, ami miatt a brit, az ír és az amerikai kormány mellett még az Európai Bizottság is az ország politikai helyzetével foglalkozik. De miért nehéz kormányt alakítani, és miért érdekli ez az északírek mellett a fél nyugati világot?

A párt először szerezte meg a legtöbb szavazatot, a történelem során először lesz katolikus kormányfője az országnak.

Észak-Írország viharvert és megtépázott 20. százada után a századelőn nagy reményekkel várták a szebb éveket az északírek, azonban a brexit következtében ezek a vágyak végérvényesen megszűntek. A végletekig megosztott országban választásokat tartanak, ahol a történelem folyamán először nyerhet a baloldali-nacionalista Sinn Féin, előtérbe hozva ezzel az Egyesült Királyság jövőjéről szóló diskurzust.

Az ír nacionalisták (London)derryben vonulva követelnek igazságot, miközben az ötven éve történt Véres vasárnapon elhunytakra emlékeznek.

Hiába mondott le Johnson brexitügyi minisztere, az ő feladatait átvevő külügyminiszter, Liz Truss is a brexitmegállapodás áttárgyalását szeretné elérni az EU-tól. Miközben az EU leginkább a gazdasági érdekeit próbálja védeni, Johnsonéknál a gazdaság mellett politikai okai is vannak a nyomásgyakorlásnak.

178-szoros különbség van a kieső EU-s források és a szabadkereskedelmi egyezményekből befolyó összegek között.

Egyre hangosabban és élesebben kritizálja a konzervatív-populista Boris Johnson által vezetett brit kormány az Európai Uniót, amiért szerintük az EU nem hajlandó módosítani a több évig tárgyalt brexitmegállapodáson. A felek között a vita odáig fajult, hogy Johnsonék már azzal fenyegetőznek: egyoldalúan felmondják az egyezmény bizonyos pontjait. De mik a főbb problémák? Mi lehet a megoldás? És mi a célja mindezzel Johnsonnak? Elmagyarázzuk!

Ugyan csak tévedésből, de a brexit egyik arcának, Nigel Faragenak sikerült egy olyan videót elkészítenie, amiben kiállt a PIRA terrorszervezet és az ír egyesülés mellett. Farage azzal védekezik: nem tudta, mit jelent, amit mond.

Lyra McKee-t még 2019 áprilisában lőtték le egy tüntetésen (London)derryben.

Kitörő örömmel fogadták a skótok, a walesiek és az írek, hogy Anglia csapata nem lett Európa-bajnok vasárnap. Előtte pedig a dánoknak is képesek voltak szurkolni csak azért, hogy ne az angol drukkerek örüljenek a végén.

Hiába nagy nap Anglia számára, hogy hazai pályán, a Wembleyben játszhatnak az Európa-bajnokságon az aranyéremért, az északíreket teljesen más dolog foglalkoztatja.

Hosszú utat jártak be a brit politikusok, míg végül sikerült elérniük azt, amire pontosan öt évvel ezelőtt a többség szavazott: kilépni az Európai Unióból. Elég változatos éveken vannak túl, de hogyan jutottak el idáig? A hét legviccesebb és legabszurdabb történeten keresztül megmutatjuk!

Ezúttal is a nagyobbik unionista kormánypárt, a DUP környékén vannak problémák. Huszonegy nap után távozott az új pártelnök, aki azután került a párt élére, hogy elődjét megpuccsolta. Miért kellett ilyen gyorsan lemondania, mi köze van ehhez a brit kormánynak és mi jöhet ezután Észak-Írországban?

Arlene Foster nemcsak a kormányfői posztjáról, hanem a pártja, az unionista DUP elnökségéről is lemond. Fostert a saját pártján belül akarták megbuktatni, mert szerintük nem tett eleget az unionistákért. Mutatjuk, hogy mi vezetett bukásához, és mi jöhet Észak-Írországban lemondása után.

Londonderryben már negyedik napja tüntetnek, Belfastban április másodikán gyűlt össze nagyobb tömeg tüntetni a brexit, a rendőrség, illetve a Sinn Féin ellen. A békés tüntetések egyre inkább radikalizálódnak, és jelenleg nem látni, hogy miként tudják az ellentétet elsimítani az ír nacionalisták és a brit unionisták.

Annak ellenére, hogy az EU-nak és az Egyesült Királyságnak tavaly év végén sikerült megállapodnia a brexit utáni kapcsolatokról, még mindig gondterhelt a kapcsolat: az Európai Bizottság már perrel fenyegeti a Johnson-kormányt. De mi a baj, ha elvégre sikerült megállapodniuk? Miért nem olyan egyszerű betartani a brexitmegállapodást? És mi köze van mindehhez az Egyesült Államoknak? Elmagyarázzuk!

Egyre jobban látszik, hogy a brexitmegállapodás milyen kényes megoldást szült az Ír-szigeten: eddig csak a politikusok kritizálták a kilépés miatt kialakult különleges helyzetet Észak-Írországban, azonban most már az unionista paramilitáris szervezetek is nyilvánosan kifejezték a nemtetszésüket, ami felboríthatja a már így is elég instabil status quot.

Csütörtökön találkozott az Európai Bizottság alelnöke, Maroš Šefčovič és a brit kormány képviselője, Michael Gove, hogy megoldást találjanak a brexit következtében kialakult észak-írországi problémákra. A tárgyalás hiába tartott péntek hajnalig, érdemi megoldás csak később várható. Ugyanakkor a felek elkötelezettek az északír protokoll betartása iránt.

Annak ellenére, hogy a skótok 2014-ben egy „generációnként egyszeri” népszavazáson úgy döntöttek, hogy az Egyesült Királyság részei maradnak, egyre több skót látja úgy, hogy Skóciának jobb lenne az Egyesült Királyságon kívül. De mekkora a realitása, hogy függetlenné válik Skócia? Segíti vagy hátráltatja a skót függetlenség ügyét a brexit?

Miután péntek este az Európai Bizottság többszereplős diplomáciai konfliktust okozott Észak-Írországban, továbbra sem csillapodnak a kedélyek: a válság ugyanis rámutatott a brexitmegállapodás gyengeségére, és felszínre törtek az amúgy is törékeny kormánykoalíción belüli konfliktusok. De mi is pontosan a probléma? Mi lehet a megoldás? És mi köze van mindennek az IRA-hoz? Elmagyarázzuk!

Az Európai Bizottság ellenőrizni akarta az Írországból Észak-Írországba menő vakcinákat, ami felborította volna a határmentes Ír-szigetet garantáló Nagypénteki Egyezményt és az azt megerősítő brexitmegállapodást is. Végül elállt az ötlettől, de pár óráig egy oldalra terelte az ír nacionalistákat, az ír unionistákat, a brit maradás- és távozáspártiakat, az ír és a brit kormányt, valamint még a brexittárgyalásokat lefolytató brüsszeli bürokratákat is.

Hétfő késő este jelentette be az ír kormány, hogy ismét kijárási korlátozások lesznek Írországban, pontosabban bevezetik az ötszintű intézkedések legszigorúbb szintjét, az ötöst. De mit jelent ez a gyakorlatban? És hogy állnak a járvánnyal az írek?

Miközben Boris Johnson és az EU a brexit részleteiről tárgyalnak, az íreket az érdekli, milyen lesz az átmeneti időszak után Írország és az Egyesült Királyság viszonya. Miként tudna egyesülni a két Írország, mennyi ennek a realitása? Miért annyira összetett kérdés ez, és miért osztja még magukat az északíreket is? Elmagyarázzuk!

Olyan törvényjavaslatot fogadott el a brit parlament alsóháza, ami szerint a brit piac védelme érdekében utólag egyoldalúan felülírhatnák azt a megállapodást, amit még meg se kötött az EU és az Egyesült Királyság a brexit részleteiről. Ha így folytatódik, nem is fogják megkötni.

Miért nem akarják más nemzetek is saját magukat kormányozni? – teszi fel a kérdést Ann Widdecombe, aki Nigel Farage hívószavára nyugdíjasként tért vissza a politikába, hogy végigvigyék a brexitet. Miben tér el a Brexit Párt a brexiter Konzervatív Párttól? Hogyan menedzselte volna a brexitet Margaret Thatcher? Mi lesz velük a brexit után, és egyáltalán mit gondolnak Skócia vagy Észak-Írország helyzetéről? Interjú.

Kiújulhatnak-e harcok Észak-Írországban a brexit után? Egyesül-e a két Írország? Hogyan fog együttműködni a brexiter és brexitellenes koalíció az új északír kormányban? És mit szólnak az északírek, akik többségben a maradás mellett szavaztak 2016-ban? Martina Andersonnal, a Sinn Féin északír EP-képviselőjével beszélgettünk.

Hatalmas győzelmet aratott a brit Konzervatív Párt Boris Johnson miniszterelnök vezetésével a csütörtöki választáson azzal az ígérettel, hogy véghezviszi a brexitet. De mit szól ehhez a Brexit Párt? Nigel Farage pártjának baloldali (igen, ilyen is van!) EP-képviselőjét, Claire Foxot kérdeztük az eredményekről, a Brexit Párt szerepéről, és arról, hogy szétesik-e az ország.

Nemrég még azt mondta, inkább feküdne holtan egy árokban, minthogy haladékot kérjen.

Egy határ helyett két határ, amik annyira nem is igaziak, Észak-Írország pedig megússza egy fél brexittel. Nagyjából így foglalható össze a Boris Johnson brit miniszterelnök által az utolsó pillanatban bedobott terv, ami elvi szinten egész innovatív, viszont a gyakorlatban elég könnyű elcseszni. Szürkezónás csempészparadicsom lesz-e az Ír-szigetből, és egyáltalán van-e esélye Johnson ötletének a megvalósulásra? Elmagyarázzuk!

Úgy hírlik, a brit miniszterelnök Jean-Claude Junckerrel tárgyalva döbbent rá, hogy az ír határról szóló alternatív terve nem olyan jó, mint gondolta.

Békésen követelték volna Írország újraegyesítését, de megjelentek a lojalisták, és háborús övezetté alakították az utcát.

Annyira felpörgött az ír határ kérdése, hogy még a német kancellár is elmondta, szerinte mik az esélyei Boris Johnsonnak.

A brit miniszterelnök szerint a kötelező vámhatár sérti az országa szuverenitását, és inkább modern technológiával oldaná meg a kérdést.

Az új brit miniszterelnök és külügyminisztere is kivágná az ír határt védő mechanizmust a brexitmegállapodásból.

A britek arról szavaztak, hogy ne álljon meg az élet Észak-Írországban, és mellékesen megszavazták az abortusz és a melegházasság legalizálását is.

Gordon Brown szerint a hazafiság eszméjét foglyul ejtették a brexitért mindent feláldozni hajlandó Konzervatívok.

A Nigel Farage-féle Brexit Párt a legnagyobb nyertese a brit EP-választásnak, amit mégis meg kellett tartani a brexit elhúzódása miatt. A párt manchesteri listájának éléről bejutott Claire Fox elmondja az Azonnalinak, miért haragszik az EU-ra, elégedett-e Theresa May lemondásával, miért hálás a britekkel folyton kekeckedő Michel Barnier főtárgyalónak, és miért nem bírja Orbán Viktort. Azt is megígéri: sem Nigel Farage, sem Matteo Salvini nem diktálhat neki az EP-ben. Nagyinterjú.

Zavargások voltak egy rendőrségi rajtaütés miatt Londonderryben: a rendőrökre lőttek, Molotov-koktélokat dobáltak, egy fiatal nő meghalt.

A brit konzervatív kormányt kívülről támogató északír DUP alelnöke inkább bent maradna az EU-ban, csak ne essen szét az Egyesült Királyság.

Az észak-írországi polgárháború legtöbb civil halálos áldozatot követelő incidense által okozott sebek máig nem gyógyultak be.

Nagy veszélyben van az európai kultúra, hiszen nem csak Theresa Maytől vagy Tommy Robinsontól szabadulunk meg ha a britek tényleg eltakarodnak az EU-ból, hanem egy rakás király dolog is elveszik. Ezek közül csak a legfontosabbakat sorolja fel az eheti Azonnali-lista.

De mindenki nyugodjon meg, a sehova sem vezető tárgyalások jó hangulatban zajlottak!

Arlene Foster szeretné, ha a nacionalisták panaszai mellett az unionisták akaratára is figyelnének végre.

Megvan a brexitről szóló megállapodás tervezete, amit vasárnap tárgyalnak meg az uniós állam- és kormányfők. Elmondjuk, hogy mi van a dealben, mennyi rá az esély, hogy alá is írják, és mi lesz, ha nem. Mi lesz Észak-Írországgal? És Skóciával? Lesz-e második népszavazás, vagy simán csak a végtelenségig húzzák az időt? Végigvesszük a lehetőségeket!