Máris kormányválsággal indít a még meg sem alakult északír kormány

2022.05.13. 07:02

Annak ellenére, hogy egy mindössze 1,9 milliós országról beszélhetünk, Észak-Írországot kifejezetten nagy figyelem övezi mostanság: a május 5-i választás után ugyanis nehezen tud dűlőre jutni a leendő kormányt vezető nacionalista Sinn Féin és az unionista DUP, ami miatt a brit, az ír és az amerikai kormány mellett még az Európai Bizottság is az ország politikai helyzetével foglalkozik. De miért nehéz kormányt alakítani, és miért érdekli ez az északírek mellett a fél nyugati világot?

Máris kormányválsággal indít a még meg sem alakult északír kormány

Május 5-én tartottak parlamenti választást Észak-Írországban, ahol már a választások előtt tudni lehetett, hogy az unionista pártok győzelme megszakad: a tavalyi évben válságból válságba került Demokratikus Unionista Párt (DUP) támogatottsága csökkent, új szavazókat pedig az unionista pártok nem tudtak behúzni, így az évek alatt egyre inkább csökkenő tortát osztották újra egymás között,

emiatt története során először az ír nacionalista Sinn Féin szerezte meg a legtöbb szavazatot,

egyben a legtöbb mandátumot is.

Ennek következtében a protestáns államnak megálmodott Észak-Írországban történelme során olyan történt, amit 101 éves történelme során soha sem gondoltak:

ír nacionalista, katolikus kormányfője lesz. 

aki az Ír Köztársasággal való egyesülést alapvető célként nevezi meg.

A neheze még csak most jön

Az Ír-szigetre békét hozó 1998-as Nagypénteki Egyezmény alapján a két tradíciónak – a katolikus ír nacionalisták, illetve a protestáns brit unionisták – közösen kell kormányozni, így a választásokon a két legnagyobb pártnak ún. kötelező koalíciót kell alkotnia, amihez más pártok is csatlakozhatnak, ha úgy kívánják. A minisztériumokat pedig a választáson elért eredmények alapján arányosan osztják ki a kormányba belépő pártok között, így jelenleg csak két biztos pontja van az új kormánynak:

az első minisztert a Sinn Féin fogja adni, míg helyettesét a DUP,

amire aztán a 90 fős északír törvényhozásnak, a Stormontnak is rá kell mondania az igent. (Észak-Írországban, Skóciában és Walesben a kormányfőt első miniszternek hívják, mert az Egyesült Királyságnak csak egy miniszterelnöke lehet, az pedig jelenleg az angol Boris Johnson.)

Michelle O'Neill (balra) tart sajtótájékoztatót a Sinn Féin pártelnökével, Mary Lou McDonalddal (jobbra) még 2021 novemberében. O'Neill lehet az első katolikus kormányfője Észak-Írországnak.

Michelle O'Neill (balra) tart sajtótájékoztatót a Sinn Féin pártelnökével, Mary Lou McDonalddal (jobbra) még 2021 novemberében. O'Neill lehet az első katolikus kormányfője Észak-Írországnak.

Fotó: Michelle O'Neill / Facebook

Ugyanakkor hiába kötelező kormányra lépnie a DUP-nak, az unionista párt vezetője, az egyébként Westminsterben mandátummal rendelkező Sir Jeffrey Donaldson kijelentette,

a DUP addig nem hajlandó belépni a kormánykoalícióba és helyreállítani a végrehajtói hatalmat, amíg a brit kormány nem kezd valamit az általuk károsnak vélt északír protokollal.

Az északír protokoll kérdése pedig – csak úgy, mint sok minden – megosztja a két tradíciót:

az Egyesült Királyság tagjaként Észak-Írország is elhagyta az EU-t, azonban az uniós közös piac része maradt,

mivel csak így tudták betartani az 1998-as Nagypénteki Egyezmény egyik sarkpontját, a Köztársaság és Észak-Írország közötti nyitott határokat.

Ennek értelmében egy gazdasági határ keletkezett az Ír-tengeren, így minden Nagy-Britanniából (ez Anglia, Skócia és Wales összefoglaló neve) Észak-Írországba érkező terméket és javakat úgy kell kezelni, mintha az belépett volna az Európai Unió területére, ami miatt az északír unionisták magukat másodrendű állampolgárnak érzik a saját országukban, az Egyesült Királyságban.

A protokoll miatt egyébként már egyszer kialakult egy kisebb diplomáciai krízis, amikor az AstraZeneca-vakcinák kapcsán az Európai Bizottság úgy szerette volna a protokollt bizonyos termékek esetén ideiglenesen felfüggesztő 16. cikkelyt élesíteni, hogy sem a brit, sem az ír, sem pedig az északír kormányokkal nem egyeztetett előtte – végül a német Ursula von der Leyen vezette uniós intézmény el is állt a cikkely élesítésétől.

Ugyanakkor a protokollnak leginkább nem gazdasági, hanem szimbolikus jelentése zavarja az unionistákat, a két tradíció pedig másképp vélekedik annak a fontosságáról: 

az ír nacionalisták ugyanis a protokollban a nyitott határok biztosítását látják, míg az unionisták a saját szuverenitásuk elvesztését.

Az unionisták ennek már többször is hangot adtak: a protokoll életbe lépése után előfordult, hogy halálosan fenyegettek meg északír kikötőmunkásokat, Észak-Írország településeit ellepték az unionisták protokollellenes falfirkái, míg 2021 nagypéntekén részben a protokoll miatt felgyűlt feszültség miatt napokig tüntettek, ami során olykor összeverekedtek ír nacionalistákkal és az északír rendőrséggel is.

Unionista falfirka Belfastban, Észak-Írországban. A falfirkán a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti kereskedelmi határt kritizálják.

Unionista falfirka Belfastban, Észak-Írországban. A falfirkán a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti kereskedelmi határt kritizálják.

Fotó: Whiteabbey / Wikimedia Commons

Észak-Írország alkotmánya értelmében egyébként a választás után 24 hét áll rendelkezésre, hogy kormányt alakítsanak, amennyiben pedig ez nem sikerül, akkor új választásokat írnak ki. Donaldson és a DUP pedig kijelentette,

addig nem lesznek DUP-miniszterek, amíg Boris Johnsonék és az Európai Bizottság meg nem egyezik egy új, az unionisták számára is elfogadható megoldásban Észak-Írországot illetően.

Az EB és a brit kormány ilyen jellegű tárgyalásai eddig azonban holtpontra futottak: a két fél a másikat okolja a sikertelen tárgyalásokért, és általában a másikat vádolják azzal, hogy nem nyitottak és rugalmasak a problémák megoldását illetően.

Johnsonék emiatt egyébként már 2021 októbere óta folyamatosan azzal fenyegetőznek,

ha az EU nem enged, akkor a brit kormány kész akár egyoldalúan is módosítani az EU-UK gazdasági egyezmény bizonyos pontjain,

a II. Erzsébet hiányában a trónörökös Károly herceg által elmondott uralkodói beszédben pedig a kormány ennek ismét hangot is adott. (A brit parlament új ülésszakát mindig az uralkodó nyitja meg, ahol beszédet is tart, amiben kijelöli az ország céljait és a törvényhozás feladatait. Mivel a brit uralkodó leginkább csak reprezentatív feladatokat lát el, ezért az uralkodói beszédek a mindenkori brit kormány céljait és akaratait tükrözi, azt eleve a kormány írja.)

Lehet se kormány, se törvényhozás nem lesz jó ideig Észak-Írországban 

Annak ellenére, hogy a brit kormány és az unionisták úgy vélik, a protokoll gazdaságilag sérti Észak-Írország érdekeit, egy londoni think tank, a National Institute of Economic and Social Research napokban közölt tanulmánya szerint Észak-Írország gazdaságilag eddig csak profitált a brexitből és a protokoll miatti speciális helyzetéből:

az uniós piac közös tagjaként könnyebben tudnak exportálni és importálni az EU-ba, másrészt a befektetők és a kereskedők számára is jobb feltételeket biztosít, mint az Egyesült Királyság többi része,

emiatt Nagy-Britanniához képest eddig arányában jobban teljesítettek gazdaságilag, bár azt hozzá kell tenni, a 2021. január 1-jén megvalósult gazdasági brexit után eleinte áruhiány is kialakult Észak-Írországban, mert se Nagy-Britanniából, sem az EU-ból nem érkezett elegendő termék a polcokra, de ez a probléma később megoldódott.

Ennek ellenére a DUP és a brit kormány továbbra is tartja, gazdaságilag sérülnek Észak-Írország és Nagy-Britannia érdekei, ezért a protokollnak mennie kell, a DUP pedig már azt is bejelentette, hogy

amíg a brit kormány nem kezd valamit a helyzettel, még az északír törvényhozás elnökét sem fogják megszavazni.

Donaldson arról beszélt a BBC Ulsteri rádió egyik adásában, hogy majd a szavazás napján, pénteken fogják eldönteni, hogy megszavazzák-e a Stormont új elnökét, hozzátéve, mindez attól függ, hogy brit kormány mit fog mondani erről, és megnyugtatóan biztosítják-e azt, hogy sikerül a protokoll okozta vélt vagy valós problémákat elsimítani.

A DUP elnöke, egyben westminsteri képviselője, Sir Jeffrey Donaldson. Donaldson már a választás után kijelentette, a DUP addig nem lép be a február 7-e óta szétesett kormányba, amíg az északír protokollt nem módosítják vagy törlik el az unionisták igényei szerint.

A DUP elnöke, egyben westminsteri képviselője, Sir Jeffrey Donaldson. Donaldson már a választás után kijelentette, a DUP addig nem lép be a február 7-e óta szétesett kormányba, amíg az északír protokollt nem módosítják vagy törlik el az unionisták igényei szerint.

Fotó: Sir Jeffrey Donaldson MP / Facebook

Egyébként nem egyedi eset, hogy egy északír kormánypárt a koalíciós partnerét megkerülve a brit kormánnyal egyeztetve csikar ki számára fontos politikai győzelmeket: a Sinn Féin a DUP 2021-es válságát arra használta ki, hogy a brit kormány és Észak-Írország közötti kapcsolatot biztosító Észak-Írország titkárával (ő a brit kormány tagja, 17. a miniszteri rangsorban) arról egyezett meg, hogy csak abban az esetben választják meg a DUP által akkor jelölt Paul Givant első miniszternek, ha a brit kormány megígéri: ha az ír nyelvet az angollal Észak-Írországban egyenértékűvé tevő nyelvtörvény nem megy át a Stormonton, akkor azt a brit kormány a Westminsterben – tehát helyi helyett országos szinten – fogja azt benyújtani és elfogadtatni. 

Most Donaldson és a DUP készül hasonlóra és próbál saját politikai céljainak megfelelő garanciákat kiharcolni a brit kormánytól, amit koalíciós partnere, a Sinn Féin nyilván ellenez: a párt északír szárnyát vezető

Michelle O’Neill azzal vádolta meg a DUP-ot, hogy ezzel fogságba ejti az északír társadalmat és váltságdíjat követel cserébe,

amivel szerinte az unionista párt pont szembe megy a választói akarattal, miszerint végre foglalkozzanak azokkal a problémákkal, amik az állampolgárokat is zavarják – elsősorban az inflációt és a megélhetési költségek növekedését értve ezalatt.

Átvágni az átvághatatlan gordiuszi csomót

Így jelenleg nem tudni, mikor sikerül kormányt alakítani az Ír-sziget északi felén, aminek a kormánya még február 7-én szűnt meg, miután a DUP frakciója lemondatta a frakció által egyébként nem támogatott, de a párt által első miniszternek jelölt Paul Givant, aminek értelmében azóta csak ügyvivő kormány látja el a végrehajtói hatalom feladatait – nyilván jóval szűkebb feladatokkal és mandátummal.

Az északír helyzet egyébként nemcsak az északíreket, illetve a brit kormányt érdekli, hanem az Ír Köztársaságot, az Európai Uniót is és az Egyesült Államokat is.

Maros Šefčovič az Európai Bizottság alelnöke, egyben az EU–Egyesült Királyság vegyesbizottság uniós elnöke még hétfőn, a Stormont alakuló ülése után arról beszélt, hogy

 itt az ideje, hogy a brit kormány lejjebb tekerje a protokollról alkotott retorikáját, kezdjen el arról őszintén beszélni

saját, illetve az északír választók felé, illetve arra kérte, a Johnson-kormány által elfogadott korábbi gazdasági egyezmény keretein kerül találjanak közös megoldást.

Az EB-alelnök Károly herceg beszéde után egy közleményben azzal vádolta meg Johnsonékat, hogy ők nem elég rugalmasak és kreatívak, miközben az EU azon fáradozik, hogy egy mindenki számára elfogadható megoldást találjanak. 

Ugyanezzel vádolta meg az ír taoiseach (ez az ír miniszterelnöki titulus neve), Micheál Martin is, aki arról beszélt korábban, hogy az EU rugalmasságát a Johnson-kormány nem viszonozza, és a protokoll egyoldalú felülírásáról szóló fenyegetőzések csak nehezebbé teszik a megállapodást, hiszen az EU tárgyalóit óvatosabbá teszik. Emellett külügyminisztere, Simon Coveney még szerdán Belfastba látogatott, ahol tárgyalt az északír pártok vezetőivel, majd később saját tapasztalatait úgy fogalmazta meg,

nem biztos abban, hogy a brit kormány szeretné megoldani az északír helyzetet.

Liz Truss brit külügyminiszter és Maroš Šefčovič az Európai Bizottság alelnöke fotózkodnak 2022. január 24-én, mielőtt az északír protokollról tárgyalnának.

Liz Truss brit külügyminiszter és Maroš Šefčovič az Európai Bizottság alelnöke fotózkodnak 2022. január 24-én, mielőtt az északír protokollról tárgyalnának.

Fotó: Maroš Šefčovič / Facebook

Pedig az Európai Bizottság és a brit kormány már igen régóta tárgyal az északír protokoll kérdéséről, legutóbb csütörtökön ülnek össze a felek. Ennek ellenére a brit SkyNews értesülései szerint nem várható előrelépés a felek között: a lap úgy tudja,

Šefčovič és a brexitügyi miniszter tárcáját megöröklő Liz Truss brit külügyminiszter csütörtöki tárgyalásán nem fognak tudni megállapodni a felek. 

Truss szerint az EU olyan lehetséges megoldást kínál, ami nem előre, hanem hátra vezetné őket, így Johnsonék továbbra is lehetséges opciónak tartják, hogy a protokollt ha egyoldalúan nem is módosítják, de élesítik a 16. cikkelyt, amivel bizonyos termékeket egyszerűen kivonnának a protokoll alól.

Az egyébként mindössze 1,9 millió lakosú Észak-Írország körüli kérdésekbe azonban nem csak a La Manche-on innen és túl szólnak bele:

az amerikai Fehér Ház szóvivője szerdán felszólította Boris Johnsont, ne írjon felül egy nemzetközi megállapodást egy hazai törvényjavaslattal,

emellett a kooperáció és a párbeszéd fontosságára hívta fel a figyelmet, amihez szerintük „bátorság, együttműködés és vezetési képesség” szükséges.

Amíg ez nem teljesül, és nem oldják fel a protokoll körüli konfliktust, addig Észak-Írországban marad az ügyvivő kormány és a törvénykezésre alkalmatlan törvényhozás.

NYITÓKÉP: Mary Lou McDonald, a Sinn Féin elnöke (balra) és Michelle O'Neill a párt alelnöke, leendő északír első miniszter (jobbra) még a párt 2018-as tisztújító pártkongresszusán. FOTÓ: Sinn Féin / Flickr

Karóczkai Balázs
Karóczkai Balázs az Azonnali korábbi főszerkesztő-helyettese

Mesterdiplomás politológus, 2019 óta újságíró. A külpolitika szenvedély, a belpolitika hobbi, a kultúra pedig kikapcsolódás.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek