Több ezren tüntettek a brit imperializmus ellen Észak-Írországban

2022.01.30. 16:42

Az ír nacionalisták (London)derryben vonulva követelnek igazságot, miközben az ötven éve történt Véres vasárnapon elhunytakra emlékeznek.

Több ezren tüntettek a brit imperializmus ellen Észak-Írországban

1972. január 30-án, azaz ötven éve volt Észak-Írország történelmének egyik legsötétebb napja, amikor

(London)derryben a békésen tüntető ír nacionalista tömegre brit katonák tüzet nyitottak.

Összesen 26 embert találtak el a lövedékkel, akik közül 14-en vesztették életüket: 13-an még aznap, egy sebesült pedig egy hónappal később halt bele lőtt sérüléseibe. A halottak közül heten még a 18 éves életkort sem töltötték be.

Az ír nacionalisták azért tüntettek a hivatalosan Londonderrynek, ám az írek által a London előtagot elhagyva Derrynek nevezett városban, mert a brit hadsereg tárgyalás nélkül internált olyan ír nacionalistákat, akikről azt állították, hogy az IRA nevű terrorszervezet tagjai.

A (London)derryben található Véres vasárnap-emlékmű, rajta az áldozatok nevével.

A (London)derryben található Véres vasárnap-emlékmű, rajta az áldozatok nevével.

Fotó: Anton / Twitter

A történelemkönyvekbe Véres vasárnapként bevonuló események irányították rá a világ figyelmét az északír-helyzetre, ahol a protestáns brit unionisták és a brit kormány elnyomta a kisebbségben lévő ír nacionalistákat. Az Ír-szigeten 1998-ig, a harcokat lezáró nagypénteki egyezményig nem is honolt béke,

ugyanis a brit erőszakszervezetek és az unionista félkatonai szervezetek mellett a világ egyik leghíresebb terrorszervezete, az ír egyesüléséért küzdő PIRA is részt vett a harcokban.

Ahogy azt korábban egy cikkünkben részletesen kifejtettük, a Troubles idején (vagy északír-konfliktus) több ezren vesztették életüket, többségében civilek.

Ennek egyik legismertebb napjára emlékezve vasárnap pár ezres tömeg vonult fel (London)derryben, majd helyi idő szerint 11-kor istentiszteletet tartottak az áldozatokra emlékező emlékműnél.

Észak-írországi ír nacionalisták mellett ír politikusok is részt vettek az eseményen, például az ír Taoiseach (ez az ír miniszterelnöki poszt neve), Micheál Martin koszorút helyezett az emlékműre, de az ír elnök és Tánieste (miniszterelnök-helyettes) is megemlékezett az eseményekről.

Martin mellett más ír, illetve az északír ír nacionalista tradícióhoz tartozó politikusok is megjelentek, például a Sinn Féin ír vezetője, Mary Lou McDonald, de az északír kormányfő-helyettes, a szintén sinnféines Michelle O’Neil is részt vett a meneten.

Az ír közszolgálati médium, az RTÉ tudósítása szerint Martin arról beszélt a több ezres tömeg előtt, hogy azoknak, akik az 1960 és az 1998 közötti Troubles (szabadfordításban: zavargások időszaka) idején követtek el gyilkosságot,

nem szabad amnesztiát kapniuk, a törvényeknek pedig mindenkire egyformán kell vonatkozniuk.

Martin ezzel arra utalt, hogy nem minden brit ejtőernyőst és északír terroristát ítéltek el a gyilkosságokért, az áldozatok hozzátartozói még ma is követelik az igazságszolgáltatást, míg a brit kormány azt tervezi, törvénnyel elévülést vezetne be a Troubles idején elkövetett bűncselekményekre.

Emellett köszönetet mondott az áldozatok hozzátartozóinak a „méltóságteljes, kitartó és bátor” harcáért az igazságszolgáltatás érdekében, amiről kijelentette, ő is támogatója az igazságért folytatott harcnak.

Az ír, északír és brit történelem egyik legmeghatározóbb és legtragikusabb pillanatára egyébként nem csak (London)derryben és Észak-Írországban emlékeztek,

az ír gyökerekkel bíró skót Celtic Glasgow focicsapat szurkolói például a szombati meccsén egy Véres vasárnapra emlékező molinót feszítettek ki a mérkőzés előtt.

Boris Johnson brit miniszterelnök szerdán a parlamentben úgy fogalmazott, hogy a 1972. január 30-a „az egyik legsötétebb napja a történelmünknek” és az országnak tanulnia kellene a múltból, amit szombaton Twitterén azzal egészített ki, hogy „meg kell békülnünk, és békés jövőt kell építenünk az embereknek Észak-Írországban”.

A megosztott ország, amit a brexit kettétört

Észak-Írországban két nagyobb tradíció található: a magukat britnek valló protestánsok, akik az Egyesült Királyság tagjai szeretnének maradni (ők a brit unionisták), illetve a magukat írnek valló katolikus nacionalisták, akik vagy az Ír Köztársasággal egyesülnének, vagy pedig külön Észak-Írországot szeretnének – e két tradíció mellett vannak még azok, akik magukat egyik tradícióhoz sem sorolják.

Annak ellenére, hogy 1998-ban a nagypénteki egyezmény békét hozott az Ír-szigetre, Észak-Írországban 2016 óta váltakozó intenzitással, de ismét kiújult az ír katolikus-brit protestáns konfliktus,

ugyanis míg a brit unionisták ki akartak lépni az EU-ból, az ír katolikusok ellenezték a brexitet.

2017-ben ezért már fel is bomlott az akkori DUP-Sinn Féin-kormány, és mindössze 2020 januárjában sikerült megegyezni a közös kormányzás folytatásában, miután egy északír újságírót lelőttek egy brexitellenes tüntetésen.

Azonban hiába fogadta el a DUP, hogy a Sinn Féin brexitellenes, míg a Sinn Féin azt, hogy a DUP mindenképpen ki akar lépni az Egyesült Királyság részeként az EU-ból, és emiatt ezt a konfliktust inkább a szőnyeg alá söpörték, a gazdasági brexit és az ún. északír protokoll bevezetése óta az unionista szavazók nagyon elégedetlenek:

a nagypénteki egyezmény 23. évfordulóján többszáz unionista fiatal ment Észak-Írország-szerte az utcára, hogy az északír protokoll eltörlését követeljék.

Ugyanis Észak-Írország az Egyesült Királyság részeként úgy lépett ki az EU-ból, hogy az uniós közös piac része maradt, hiszen csak így lehetett megoldani, hogy a nagypénteki egyezmény egyik sarokpontja, az Ír Köztársaság és Észak-Írország közötti szabad határok megmaradjanak. Azonban ez ahhoz vezetett, hogy egy gazdasági határ keletkezett Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi része között,

ami miatt a brit identitással rendelkező unionista északírek másodrendű állampolgárnak érzik magukat saját országukban,

és a protokoll bevezetése óta az unionisták egy része északír kikötőmunkásokat fenyegetett, Észak-Írországot ellepték az unionista falfirkák, sőt, egy unionista szervezet bejelentette, hogy kilép a nagypénteki egyezményből, mivel úgy vélik, hogy az egyezményben lefektetett két tradíció egyenlő joga sérül az Ír-tengeren húzódó gazdasági határ miatt, ezért a protokoll eltörlését követelik.

Unionista falfirka Belfastban, Észak-Írországban. A falfirkán a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti kereskedelmi határt kritizálják.

Unionista falfirka Belfastban, Észak-Írországban. A falfirkán a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti kereskedelmi határt kritizálják.

Fotó: Whiteabbey / Wikimedia Commons

Az unionisták Észak-Írország-szerte március 30-a és április 9-e között tüntettek, több rendőrt is megsebesítettek, és még ír nacionalistákkal is összecsaptak – ezeknek okairól, illetve az eseményről bővebben ebben a cikkünkben írtunk.

Az északír politikai status quo így jelenleg nagyon vékony jégen egyensúlyoz, és az unionista szavazók elégedetlensége miatt a kormányzó, legnagyobb unionista párt, a DUP épp politikai válságot él át, ami szintén nem segít azon, hogy Észak-Írországban a két tradíció megbékéljen.

A január 30-i eseményen helyi idő szerint délután 4 óra 10 perckor tizennégyszer csendül meg a harangszó a (london)derry-i katedrálisban, hogy így emlékezzenek az áldozatokra.

Arról, hogy a brexit miatt miért vált az északír helyzet ismét felfokozottá, korábban itt és itt írtunk hosszabban, míg az Ír Köztársaság és Észak-Írország egyesülésének esélyével történelmi kontextusba helyezve, az Ír-szigeten dúló vérzivataros évtizedeket bemutatva ebben a cikkünkben foglalkoztunk. Észak-Írország jelenlegi helyzetéről pedig az ország létrejöttének 100. évfordulóján írtunk.

NYITÓKÉP: A Véres vasárnapra emlékező falfestmény (London)derryben. FOTÓ: murielle29 / Flickr (CC BY-SA 2.0)

Karóczkai Balázs
Karóczkai Balázs az Azonnali korábbi operatív vezetője

Mesterdiplomás politológus, 2019 óta újságíró. A külpolitika szenvedély, a belpolitika hobbi, a kultúra pedig kikapcsolódás.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek