+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Karóczkai Balázs
2020. október 20. kedd, 16:24
Hétfő késő este jelentette be az ír kormány, hogy ismét kijárási korlátozások lesznek Írországban, pontosabban bevezetik az ötszintű intézkedések legszigorúbb szintjét, az ötöst. De mit jelent ez a gyakorlatban? És hogy állnak a járvánnyal az írek?

Hétfő késő este jelentette be az ír kormány, hogy a növekvő esetszám miatt a lehető legszigorúbb korlátozáskat vezetik be Írország területén. Ez azt jelenti, hogy az ötszintű ír korlátozási rendszerből bevezetik a legszigorúbb fokozatot, az ötös szintet.

 

Ezzel lényegében Írország az első európai uniós ország, ahol ismételten bevezetik a kijárási tilalmat.

 

A sajtótájékoztatón a miniszterelnök-helyettes (vagy ahogy az írek hívják: Tánaiste), a jobbközép, liberális fine gaeles Leo Varadkar elmondta, hogy a növekvő esetek miatt muszáj csökkenteni a társadalmi interakciókat a felnőttek között, és ennek ez az egyetlen módja.

 

„Semmi rosszat nem csináltatok, épp ellenkezőleg: mindent jól csináltatok az elmúlt pár hónapban, de muszáj csökkentenünk a társadalmi interakciókat.”

 

– mondta Varadkar, aki az előző ciklusban még a miniszterelnöki pozíciót töltötte be, azonban a februári választásokat követően egy elég hosszadalmas koalíciós tárgyalás időszak után ezt átengedte a jobbközép, ám kulturálisan a Fine Gaelnél konzervatívabb Fianna Fáil elnökének, Micheál Martinnak egészen 2022 decemberéig.

 

Varadkar a sajtótájékoztatón arra kérte a vállalkozásokat, hogy tartsák meg az alkalmazottaikat – viszont nem kell aggódnia annak sem, akit esetleg elbocsátanának: ők 350 eurót kapnak majd hetente az államtól.

 

Mit jelent a level 5?

 

Írországban még szeptember közepén jelentette be a kormány a középtávú Covid-tervét. Ennek lényege, hogy kidolgoztak egy öt szintből álló rendszert, ahol az egyes szint a leggyengébb – ennél a legminimálisabb korlátozásokat vezetik csak be –, míg az ötös a legsúlyosabb, ahol már komoly kijárási korlátozásokat vezetnek be.

 

AZ ÍR COVID-TERV. AZ EDDIGI HÁRMASRÓL MOST LÉPTETTÉK AZ EGÉSZ ORSZÁGOT AZ ÖTÖS SZINTRE, BÁR A SZEMPTEMBERI TERVTŐL KICSIT ELTÉRŐEN. FOTÓ: RTÉ NEWS / FACEBOOK

 

Ezek a szintek eddig nem az egész országra vonatkoztak, hanem az átfertőzöttség tekintetében más-más szinteket írnak elő a tartományoknak és az alájuk tartozó megyéknek. (Írországban összesen négy tartomány, az alatta lévő közigazgatási szinten pedig 32 megye van.)

 

Azonban most a növekvő esetszámok miatt az egész országot az eddigi hármas szintről az ötös szintre léptették, hogy így csökkentsék a kontaktusok számát.

 

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy bezárnak a nem alapvető javakat áruló boltok, az edzőtermek, a kulturális intézmények. Ahol lehet, átállnak a távmunkára, a tömegközlekedési eszközökön a férőhelyek maximum 25 százalékát használhatják egyszerre, míg a pubokból és az éttermekből csak elvitelre vagy kiszállításra lehet rendelni.

 

Ezenkívül senki sem hagyhatja el a lakóhelye öt kilóméteres körzetét, otthon pedig senki sem fogadhat vendéget.

 

A szeptemberben bemutatott terv ötös szintjétől azonban kicsit eltérnek: ugyanis az egyedül élők egy másik személlyel kialakíthatnak egy „támogató buborékot”, illetve egy háztartásban élők egy kijelölt másik háztartással találkozhatnak a szabadban, de ott is figyelve a két méteres távolság és az egyéb intézkedések betartására.

 

Az óvodák és az iskolák nyitva maradnak, mivel azok bezárásáról helyi szinten dönthetnek. A kormány ugyanakkor már jelezte: ők azt szeretnék, ha nyitva maradnának az iskolák.

 

A kormányfő (vagy ahogy az írek hívják: Taioseach), a korábban történelemtanárként dolgozó Micheál Martin ezt azzal magyarázta, hogy nem szabad, hogy a gyerekek lemaradjanak a tanulással:

 

„Nem engedhetjük, hogy a gyerekeink jövője legyen a vírus újabb áldozata.”

 

Ugyanakkor ennek nem mindenki örül: a tanárok szakszervezete közleményt adott ki, amiben bírálják a kormányt, hogy az iskolák továbbra is nyitva maradnak. A mostani intézkedés bevezetésénél a kormány úgy fogalmazott, hogy „a helyzet és az adatok” függvényében fogják bezárni az iskolákat, de a szakszervezet szerint nagyon sok olyan eset van, ahol ezt a lehetőséget már most meg kéne fontolni.

 

Növekvő esetszámok a határ mindkét oldalán

 

Ugyan az elmúlt hetekben Írországban is nőttek az esetszámok – emiatt sokan kritizálták is a kormányt, hogy az ír operatív törzs javaslata ellenére sem voltak hajlandóak a harmadik szintről átléptetni a negyedik vagy ötödik szintre az országot –, de a mostani döntés meghozatala mögött más okok is állnak.

 

A kormányfő még október 5-én azzal magyarázta, hogy miért csak a hármas szintre emelte a járványügyi készültséget, hogy szerinte súlyos következményekkel járt volna, ha azonnal ötös szintre léptek volna országosan. Akkor arra kérte a lakosságot, hogy vegyék komolyan a korlátozásokat, mivel ezzel elérhető, hogy ne kelljen bevezetni a szigorúbb intézkedéseket.

 

Azonban sokan az akkori szigorításoknak sem örültek: a bejelentés után egy héttel a fővárosban, Dublinban több mint százan mentek ki demonstrálni a korlátozások ellen, amit a Let Ireland live (hagyjátok Írországot élni) nevű szervezet hirdetett meg, akik – hasonlóan az Egyesült Államokban és Németországban – a szélsőjobboldali pártokhoz állnak közel.

 

Viszont amellett, hogy Írországban is hirtelen emelkedésnek indult a járványgörbe, az ír kormánynak más problémája is akad: az északír-helyzet.

 

Észak-Írországban ugyanis szintén exponenciálisan nő a kínai koronavírussal fertőzöttek száma, és a Nagypénteki Egyezmény értelmében ők is szabadon járhatnak-kelhetnek Írországban.

 

Az ír kormányfő még a brit miniszterelnöknek, Boris Johnsonnak is jelezte, hogy jó lenne, ha a brit kormány jobban odafigyelne az északír vírushelyzetre, ami lassan már tarthatatlan.

 

Észak-Írországban ugyanis jelenleg annyi beteg szorul kórházi ellátásra, hogy a kórházak már 83 százalékig telítettek, és Észak-Írország tesztelési rendszere sem a legjobb az Egyesült Királyságon belül.

 

Az 1,88 milliós Észak-Írországban jelenleg 25 371 aktív eset van, jelenleg kéthetente duplázódnak az esetek. Eközben a közel 5 millió lakosú Írországban 25 777 aktív eset van, és szintén kéthetente duplázódnak az esetek. Az ír kormány most a szigorúbb járványügyi intézkedésekkel azt akarja elérni, hogy elkerüljék a még nagyobb bajt.

 

Az ír járványhelyzet jelenleg jóval súlyosabb mint a magyar: az Ír-sziget déli államában egymillió főre vetítve 5202,9 aktív eset jut és Magyarországhoz képest lakosságarányosan majdnem háromszor annyian haltak meg: 373,8-an. Eközben Magyarországon a hivatalos adatok szerint az egymillió főre vetített aktív esetek száma 3408,1, míg a halottak esetében ez a szám 125,4.

 

Igaz, Írországban jóval többet tesztelnek: a járvány kitörése óta 1 453 608 teszt készült, ami azt jelenti, hogy egymillió főre 293 401 teszt jut – Magyarországon összesen 910 368 darab teszt készült, így egymillió főre jóval kevesebb, csak 94 310 teszt jut.

 

NYITÓKÉP: Sebészi maszk Molly Malone-on, Dublin egyik leghíresebb szobrán. FORRÁS: Cityswift / Flickr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azt azért megtudhattuk a kormányinfón, hogy jövőhét szerdáig nem várhatóak további járványügyi szigorítások.

November végén már véget is ért volna a határzár, de a magyar kormány másképp döntött, így idén biztosan nem utazhatunk rendesen külföldre.

Az elzászi nagyváros idegenforgalma keményen megszenvedi emiatt a koronavírus-válságot, érvel a francia kormány. Az EP vezetését mindez irritálja.

Igazi ritkaságot kaptak lencsevégre Délnyugat-Románia egyik erdejében. A szakemberek is csak ámulnak, és azt gyanítják, hogy az állat tőlünk szökhetett át Romániába.

Szerinte ezeket a vitákat nem az unós polgárok millióinak a kárára kellene lefolytatni.

Továbbra sem lehet pontosan tudni, mit akar pontosan Budapest a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban. Merkel bízik a megállapodásban, a lengyel miniszterelnök csütörtökön Budapesen tárgyal.

A román egészségügyi rendszer éppen összeomlóban van, sorra betelnek a kórházak intenzív osztályai. Közben pedig azt kommunikálják, hogy a járvány terjedését sikerült megállítani.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

November 29-én több hónapra leállítják a budapesti közbringa-rendszert. Kísérd el az utolsó útjukra a robosztus bringákat!

Ott laksz, és ott is parkol a kocsid? Az önkormányzattal megvitathatod az egészet december 2-án este 6-tól.

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás