+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Karóczkai Balázs
2020. október 20. kedd, 16:24
Hétfő késő este jelentette be az ír kormány, hogy ismét kijárási korlátozások lesznek Írországban, pontosabban bevezetik az ötszintű intézkedések legszigorúbb szintjét, az ötöst. De mit jelent ez a gyakorlatban? És hogy állnak a járvánnyal az írek?

Hétfő késő este jelentette be az ír kormány, hogy a növekvő esetszám miatt a lehető legszigorúbb korlátozáskat vezetik be Írország területén. Ez azt jelenti, hogy az ötszintű ír korlátozási rendszerből bevezetik a legszigorúbb fokozatot, az ötös szintet.

 

Ezzel lényegében Írország az első európai uniós ország, ahol ismételten bevezetik a kijárási tilalmat.

 

A sajtótájékoztatón a miniszterelnök-helyettes (vagy ahogy az írek hívják: Tánaiste), a jobbközép, liberális fine gaeles Leo Varadkar elmondta, hogy a növekvő esetek miatt muszáj csökkenteni a társadalmi interakciókat a felnőttek között, és ennek ez az egyetlen módja.

 

„Semmi rosszat nem csináltatok, épp ellenkezőleg: mindent jól csináltatok az elmúlt pár hónapban, de muszáj csökkentenünk a társadalmi interakciókat.”

 

– mondta Varadkar, aki az előző ciklusban még a miniszterelnöki pozíciót töltötte be, azonban a februári választásokat követően egy elég hosszadalmas koalíciós tárgyalás időszak után ezt átengedte a jobbközép, ám kulturálisan a Fine Gaelnél konzervatívabb Fianna Fáil elnökének, Micheál Martinnak egészen 2022 decemberéig.

 

Varadkar a sajtótájékoztatón arra kérte a vállalkozásokat, hogy tartsák meg az alkalmazottaikat – viszont nem kell aggódnia annak sem, akit esetleg elbocsátanának: ők 350 eurót kapnak majd hetente az államtól.

 

Mit jelent a level 5?

 

Írországban még szeptember közepén jelentette be a kormány a középtávú Covid-tervét. Ennek lényege, hogy kidolgoztak egy öt szintből álló rendszert, ahol az egyes szint a leggyengébb – ennél a legminimálisabb korlátozásokat vezetik csak be –, míg az ötös a legsúlyosabb, ahol már komoly kijárási korlátozásokat vezetnek be.

 

AZ ÍR COVID-TERV. AZ EDDIGI HÁRMASRÓL MOST LÉPTETTÉK AZ EGÉSZ ORSZÁGOT AZ ÖTÖS SZINTRE, BÁR A SZEMPTEMBERI TERVTŐL KICSIT ELTÉRŐEN. FOTÓ: RTÉ NEWS / FACEBOOK

 

Ezek a szintek eddig nem az egész országra vonatkoztak, hanem az átfertőzöttség tekintetében más-más szinteket írnak elő a tartományoknak és az alájuk tartozó megyéknek. (Írországban összesen négy tartomány, az alatta lévő közigazgatási szinten pedig 32 megye van.)

 

Azonban most a növekvő esetszámok miatt az egész országot az eddigi hármas szintről az ötös szintre léptették, hogy így csökkentsék a kontaktusok számát.

 

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy bezárnak a nem alapvető javakat áruló boltok, az edzőtermek, a kulturális intézmények. Ahol lehet, átállnak a távmunkára, a tömegközlekedési eszközökön a férőhelyek maximum 25 százalékát használhatják egyszerre, míg a pubokból és az éttermekből csak elvitelre vagy kiszállításra lehet rendelni.

 

Ezenkívül senki sem hagyhatja el a lakóhelye öt kilóméteres körzetét, otthon pedig senki sem fogadhat vendéget.

 

A szeptemberben bemutatott terv ötös szintjétől azonban kicsit eltérnek: ugyanis az egyedül élők egy másik személlyel kialakíthatnak egy „támogató buborékot”, illetve egy háztartásban élők egy kijelölt másik háztartással találkozhatnak a szabadban, de ott is figyelve a két méteres távolság és az egyéb intézkedések betartására.

 

Az óvodák és az iskolák nyitva maradnak, mivel azok bezárásáról helyi szinten dönthetnek. A kormány ugyanakkor már jelezte: ők azt szeretnék, ha nyitva maradnának az iskolák.

 

A kormányfő (vagy ahogy az írek hívják: Taioseach), a korábban történelemtanárként dolgozó Micheál Martin ezt azzal magyarázta, hogy nem szabad, hogy a gyerekek lemaradjanak a tanulással:

 

„Nem engedhetjük, hogy a gyerekeink jövője legyen a vírus újabb áldozata.”

 

Ugyanakkor ennek nem mindenki örül: a tanárok szakszervezete közleményt adott ki, amiben bírálják a kormányt, hogy az iskolák továbbra is nyitva maradnak. A mostani intézkedés bevezetésénél a kormány úgy fogalmazott, hogy „a helyzet és az adatok” függvényében fogják bezárni az iskolákat, de a szakszervezet szerint nagyon sok olyan eset van, ahol ezt a lehetőséget már most meg kéne fontolni.

 

Növekvő esetszámok a határ mindkét oldalán

 

Ugyan az elmúlt hetekben Írországban is nőttek az esetszámok – emiatt sokan kritizálták is a kormányt, hogy az ír operatív törzs javaslata ellenére sem voltak hajlandóak a harmadik szintről átléptetni a negyedik vagy ötödik szintre az országot –, de a mostani döntés meghozatala mögött más okok is állnak.

 

A kormányfő még október 5-én azzal magyarázta, hogy miért csak a hármas szintre emelte a járványügyi készültséget, hogy szerinte súlyos következményekkel járt volna, ha azonnal ötös szintre léptek volna országosan. Akkor arra kérte a lakosságot, hogy vegyék komolyan a korlátozásokat, mivel ezzel elérhető, hogy ne kelljen bevezetni a szigorúbb intézkedéseket.

 

Azonban sokan az akkori szigorításoknak sem örültek: a bejelentés után egy héttel a fővárosban, Dublinban több mint százan mentek ki demonstrálni a korlátozások ellen, amit a Let Ireland live (hagyjátok Írországot élni) nevű szervezet hirdetett meg, akik – hasonlóan az Egyesült Államokban és Németországban – a szélsőjobboldali pártokhoz állnak közel.

 

Viszont amellett, hogy Írországban is hirtelen emelkedésnek indult a járványgörbe, az ír kormánynak más problémája is akad: az északír-helyzet.

 

Észak-Írországban ugyanis szintén exponenciálisan nő a kínai koronavírussal fertőzöttek száma, és a Nagypénteki Egyezmény értelmében ők is szabadon járhatnak-kelhetnek Írországban.

 

Az ír kormányfő még a brit miniszterelnöknek, Boris Johnsonnak is jelezte, hogy jó lenne, ha a brit kormány jobban odafigyelne az északír vírushelyzetre, ami lassan már tarthatatlan.

 

Észak-Írországban ugyanis jelenleg annyi beteg szorul kórházi ellátásra, hogy a kórházak már 83 százalékig telítettek, és Észak-Írország tesztelési rendszere sem a legjobb az Egyesült Királyságon belül.

 

Az 1,88 milliós Észak-Írországban jelenleg 25 371 aktív eset van, jelenleg kéthetente duplázódnak az esetek. Eközben a közel 5 millió lakosú Írországban 25 777 aktív eset van, és szintén kéthetente duplázódnak az esetek. Az ír kormány most a szigorúbb járványügyi intézkedésekkel azt akarja elérni, hogy elkerüljék a még nagyobb bajt.

 

Az ír járványhelyzet jelenleg jóval súlyosabb mint a magyar: az Ír-sziget déli államában egymillió főre vetítve 5202,9 aktív eset jut és Magyarországhoz képest lakosságarányosan majdnem háromszor annyian haltak meg: 373,8-an. Eközben Magyarországon a hivatalos adatok szerint az egymillió főre vetített aktív esetek száma 3408,1, míg a halottak esetében ez a szám 125,4.

 

Igaz, Írországban jóval többet tesztelnek: a járvány kitörése óta 1 453 608 teszt készült, ami azt jelenti, hogy egymillió főre 293 401 teszt jut – Magyarországon összesen 910 368 darab teszt készült, így egymillió főre jóval kevesebb, csak 94 310 teszt jut.

 

NYITÓKÉP: Sebészi maszk Molly Malone-on, Dublin egyik leghíresebb szobrán. FORRÁS: Cityswift / Flickr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A parlamenten kívüli Progresszív Szlovákia csak azt szeretné, hogy valaki más legyen a kormányfő, Robert Fico és Peter Pellegrini exminiszterelnökök viszont népszavazást írnának ki az előrehozott választásról.

Még mindig befizethetik az elmaradt hathavi tb-tartozást azok, akiknek emiatt elvileg február 12-től már az életmentő beavatkozásokért is fizetniük kéne, derült ki Tállai András parlamenti válaszából.

Előtte a román hatóságok „régészeti szempontból érdektelen” térséggé nyilvánították a területet.

Szerinte az EU-nak végre fel kéne ismernie, kik az ellenfelei és kik a szövetségesei. Az Orbánnal szemben gyenge EU-politikáért részben a német ipari lobbit teszi felelőssé.

Politikusokhoz köthető szervezetek és teljes médiacsalád működik magyar állami pénzből, és jut pénz a DAC focicsapatnak is.

Andrzej Duda elnök puhatolózó tárgyalásokat kezdett a Sinopharm beszerzéséről, mert nem jön elég vakcina az EU-ból.

A két uniós tagállam már a héten tárgyalni fog az oltási kampányban sikeres Izraellel egy vakcinagyártási együttműködésről.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás